Márki-Zay bejelentette, minden rosszról a Fidesz tehet

Az őszi önkormányzati választáson több, zömében baloldali pártok támogatásával induló polgármesterjelölt is keresztény-konzervatív neveltetésével kampányol. Ennek egyik oka a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint a balliberális ideológia válsága. A jelenség nem új, a törpepárttá zsugorodott és balliberálisokkal együttműködő MDF az ezredfordulón a konzervatív retorikával próbált szavazatokat nyerni.

A balliberális korszellem szétfoszlását követően egyre népszerűtlenebb hazai baloldal keresztény-konzervatív imázzsal és üzenetekkel kampányoló politikusokkal szövetkezve próbál szavazatokat nyerni. Az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg azok a – politikai nézeteik, szövetségeik alapján egyértelműen balliberális – ellenzéki politikusok, akik például a vallásossághoz való viszonyukban és az életelveik terén jobboldali nézeteket hangoztatnak, és konzervatív neveltetésüket hirdetik.

Legismertebb közülük Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki számos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy konzervatív, vallásos családban született. A tavalyi országgyűlési választás előtt egy interjúban a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítója azt hangoztatta, hogy a keresztény értékek támogatójaként soha nem azonosult a baloldallal, ám a kampányban ennek ellenére az összes baloldali párt támogatta, ahogyan az őszi önkormányzati választáson is elsősorban a balliberális alakulatokra számíthat.

Kész Zoltán (MMM), az ellenzék közös polgármesterjelöltje Veszprémben szintén előszeretettel hozakodik elő konzervatív neveltetésével, a blogján pedig egyebek mellett azt a konzervatív nézetrendszerben szélsőségesnek számító állítást hangoztatta, hogy nem hisz az általános választójogban. Érdemes felidézni, hogy 2014 végén Kész egyebek mellett az MSZP, a DK és a Bokros Lajos-féle MoMa támogatásával indult az időközi parlamenti választáson a megyeszékhelyen.

A nyilvános szereplései­ben elsősorban keresztény hitét hangsúlyozó korábbi KDNP-tag Lukácsi Katalin pedig 2010-ben az akkor már balliberális MDF országgyűlési képviselő­jelöltjeként kezdte politikai karrierjét, és részt vett az MMM alapításában, amely a baloldali dominan­ciájú ellenzék koor­dinációján dolgozik. A konzervatív imázzsal házaló ellenzéki politikusok között megemlíthető például Veres Pál miskolci polgármesterjelölt is, ahogyan a Budapest VI. kerületének vezetésére pályázó Soproni Tamás (Momentum), aki több helyen is édesapja sekrestyésmúltjával igyekezett árnyalni balliberális nézeteit.

Hasonló taktikával már korábban is próbálkoztak, így a baloldali irányba tolódó MDF népszerűségét Dávid Ibolya már a 2000-es évek elejétől konzervatív imázsépítéssel próbálta javítani. Az MDF parlamentbe jutását 2006-ban a Csíksomlyói Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította, közben baloldali kötődésű cégekkel voltak üzleti kapcsolatban. De felidézhetjük Gyurcsány Ferencet is, aki egy interjúban azt állította, „rendszeresen bérmálkozik”.

Kiszelly Zoltán, politológus

Valójában a Medgyessy Péter által 2002-ben kitalált mesét akarja ismét elsütni az ellenzék, hiszen az egykori szocialista miniszterelnök is azt ígérgetve került hatalomra, hogy nem változtatnának a fideszes kormány politikáján. A baloldal narratívája csődöt mondott, a választók látják, hogy Magyarországon demokrácia van, az emberek azt tapasztalják, hogy a jobboldaltól egyebek mellett munkát, falusi csokot, biztonságot kapnak, és védelmet a migráció ellen. Ezért az ellenzék taktikát váltott, és most azzal akarják becsapni a választópolgárokat, hogy konzervatívnak mondják magukat. Az elképzelés lényege, hogy a Fidesz–KDNP-től próbálnak elvonni szavazókat. Azonban Márki-Zay és társai továbbra is Gyurcsány Ferenc kottájából játszanak, aki rájuk szavaz, az ugyanúgy Gyurcsányt kapja, mint ahogy a Medgyessyre voksolók is végeredményben őt kapták meg.

Horn Gábor, Republikon Intézet

Bár a saját értékvállalásra alapuló kutatások szerint a keresztény-konzervatív értékrendnek van a legnagyobb tábora Magyarországon, ez a csoport a politikailag aktív népesség egyharmadát teszi ki. A hagyományos értékrend köré szerveződő pártok jó része válságban van, ennek egyik oka, hogy jelenleg hazánkban nem ezen ideológiák körül szerveződnek a szavazói körök, hanem az Orbán Viktor miniszterelnökhöz való viszonyulás mentén. Világjelenség, hogy a nemzetben gondolkodó populista, antiglobalista, bezárkózó pártoknak nőtt meg jelentősen a támogatottságuk. Ugyanakkor a hagyományos ideológiák szerint szerveződő pártok megújítására is van – bár nem kirobbanó – igény. A konzervatív oldalon, például a Márki-Zay Péter-féle kísérlet egyébként nem tűnik olyan sikeresnek, mivel látha­tóan anélkül is tudnak együttműködni az ellenzéki pártok.

Törcsi Péter, Alapjogokért Központ

Az ellenzéki politikusok egy része arra a felismerése jutott, hogy a magyar társdalom túlnyomó többsége alapvetően hagyományos értékrenddel bír társadalmi értelemben: fontos számukra a család, a keresztény kultúra, a kulturális homogenitás. Ezt mutatja, hogy a 2006 óta eltelt időszakban a Fidesz–KDNP minden nagyobb országos választást megnyert. Az elmúlt 13 évben a választópolgárok megbizonyosodhattak róla, hogy a jelenlegi kormánypártok milyen értéket képviselnek, és mire gondolnak, amikor például családról és nemzetről beszélnek, valamint amikor a keresztény kulturális hagyományokról mint a nemzet megtartóerejéről gondolkodnak. Ezt felismerve folytat az ellenzéknek egy kisebb része keresztény-konzervatív retorikát, ám tartalmilag nem vehetők komolyan, nem tudják azt a kormánypártokkal szemben hitelesen képviselni.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Archív