Márki-Zay Péter és Kálmán Olga

Az utóbbi időszak botrányai miatt mintha egyre kínosabbá válna a vásárhelyi polgármester számára a Szeretemország. Ezt jelzi, hogy ő maga és hívei is immár Kálmán Olga-könyvként emlegetik a páros beszélgetőkötetet, a tartalom kapcsán pedig Márki-Zay elkezdett Kálmán Olgára mutogatni, – mintha valami kívülálló idegenként „szenvedte” volna el, hogy könyvet írtak róla…

„Könyvet írok egy közismert emberrel. Hogy kivel, még nem árulom el” – lebegtette meg a Simicska-média bukott műsorvezetője, Kálmán Olga a balliberális 24.hu-n április 1-jén megjelent nagyinterjúban. Hogy ez nem valamiféle április tréfa volt, az már másnap egyértelművé vált: a Vásárhely24 robbantotta a bombát, majd helyi portáltársunk nyomán a Promenad is elemezte: az a közismert ember, akivel Kálmán Olga KÖZÖSEN könyvet ír, nem más, mint Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A téma pedig maga Márki-Zay.

A Szeretemország címet viselő páros beszélgetőkönyv a könyvhétre jelent meg. A szerzőpáros által remélt átütő siker viszont finoman szólva is elmaradt. Még a balliberális média is leszedte róla a keresztvizet. Előbb a 24.hu fogalmazta meg, a könyv egyáltalán nem érdekes; „kicsit már ott megbicsaklik az ötlet, hogy miért akarnánk mi egy Márki-Zay Péter-interjút olvasni kétszáz oldalon keresztül”. Hozzátették, a beszélgetőpartnerek a végére nem érkeznek meg igazán sehová. „És azért nem érkeznek meg sehova, mert Márki-Zay, úgy fest, nem gondol különösebben érdekes dolgokat a világról.”

Később a Népszava is megpendítette, az Atheneum kiadó rizikót vállalt azzal, hogy aktuálpolitikai témáról jelentetett meg kötetet: „ilyenkor ugyanis joggal lehet attól tartani, hogy az élet egyszerűen túllép a leírtakon. Vagy legalábbis sok minden megváltozik a kinyomtatott mű körül”. Márpedig esetünkben megváltozott, mert mire a Szeretemország megjelent, Kálmán Olga munka nélküli médiaszemélyiségből előbb DK-s politikus, majd bukott gyurcsányista politikus lett, Márki-Zay körül pedig sűrűsödtek a botrányok: a gyermekek testi fenyítését támogató nézeteiről vált hírhedtté országszerte, mozgalma pedig elkezdett széthullani.

Jelzésértékű, hogy a művet a DK webshopjában, a Gyurcsány-párt egyéb ajándéktárgyai mellett kezdték el árusítani!

Portálunkon eközben több cikkben mutattuk be, miről szól ez a páros beszélgetőkönyv, milyen gondolatokat fogalmaz meg benne, mit árul el magáról Márki-Zay Péter. Megírtuk, a kötet egyfajta miniszterelnöki bejelentkezésként értelmezhető (ezzel a Népszava is egyetértett!), vagyis a legkevésbé sem Hódmezővásárhelyről szól. Megdöbbentő részleteket villantottunk fel Márki-Zayék tengerentúli éveiről: arról, hogy levelezett állásinterjú nélkül szelték át öt gyerekkel az óceánt, mi jelentett számukra odakint motivációt a gyermekvállalásra, és hogyan sakkozgattak a hivatásválasztással. (Az országos sajtó azt is kiszúrta, Márki-Zayné amerikai szülésznői tanulmányait egy fényevésről hírhedtté vált személy finanszírozta, és a neki tett ígéret miatt költöztek végleg haza.) Megírtuk, az önjelölt miniszterelnök-jelölt új rendszerváltásról álmodozik, és nemzetközi körözést adatna ki Orbán Viktor ellen. Zavarosnak tűnő egészségügyi „víziójáról” is lerántottuk a leplet, mely a szolgáltatók versenyén alapul: a versenyben a rosszabbul teljesítő intézményeket, kórházakat bezárják, és akinek több pénze van, tulajdonképpen jobb ellátást vásárolhat magának. Végezetül felvázoltuk, Márki-Zaynak igen lesújtó véleménye van a vásárhelyi közmunkásokról, lustának jellemzi őket, olyan rétegnek, mely kényelmi alapon ragadt jelenlegi állapotában. (Tovább is van, mondjuk még!)

Márki-Zay Péter és Kálmán Olga

Fotó: mandiner.hu

A könyv vegyes, de inkább kedvezőtlen fogadtatásának láttán, illetve érzékelvén, hogy a tartalom finoman szólva is megosztó, Márki-Zay előhúzta a farzsebből egyik jól ismert eszközét: a másra mutogatást. Több megszólalásában Kálmán Olga könyveként kezdte el emlegetni a Szeretemországot, látványosan elhatárolódott a szerzőségtől, mi több, úgy tűnhet, egyre kevésbé vállalja fel saját kötetét! Az országos sajtó is rendkívül furcsállta (és a tudósítások alapján maga Kálmán Olga is), hogy lehet, hogy az egyik budapesti dedikálásról távol maradt a polgármester. Hívei körében közben divat lett távolságtartóan „Kálmán Olga-könyv”-ként emlegetni a páros dolgozatot.

Amiről – itt jegyezzük meg ismét – Kálmán Olga az említett első interjújában úgy fogalmazott: könyvet ír egy KÖZISMERT EMBERREL, nem pedig egy közismert emberRŐL!

Egy helyi rádióműsorban Márki-Zay már egyenesen arra kezdett célozgatni, hogy nemcsak a kérdéseket írta Kálmán Olga, de bizonyos válaszrészeket is ő írt meg helyette… „Vannak abszolút olyan részek, amit úgy gondolta, hogy ő ismer engem annyira, hogy a kérdésre még a választ is megírta nekem, és amikor én próbáltam néha finomítani rajta, akkor komoly vitákba kellett menjünk még azt illetően is, hogy én azt hogy gondolom vagy hogy mondtam” – tolta a felelősséget a szerzőtársra. Elismerte persze, „nem kérdéses, hogy természetesen az én számba adott részének a nagyon nagy részét valóban én mondtam; van néhány kivétel […] de ettől függetlenül én azt gondolom, hogy felvállalható(sic!) természetesen, és jóvá is hagytam a könyvnek a nyomdába menetelét…”

Ha nem lett volna még elég pikáns, hogy a könyvével így „büszkélkedik”: „felvállalható”, egyik Facebook-videójában tovább is ment Márki-Zay. Ott már úgy fogalmazott, „nem is az enyém, tulajdonképpen Kálmán Olga könyve a Szeretemország”, és „nem minden pontosan úgy hangzott el, ahogy a könyvben egyébként szerepel, ez megint csak az ő írói szabadságának része volt”.

E ponton szögezzük le: bárhogy és bármit is szerkesztett a Márki-Zay által elmondottakon Kálmán Olga, teljesen életszerűtlen, hogy a vásárhelyi polgármester ne dolgozott volna az írott változattal, ne szerkesztette, fogalmazta volna azt mondatról mondatra át, és ne kellett volna jóváhagynia fejezetről fejezetre, oldalról oldalra a kész szövegváltozatot a nyomdába kerülés előtt. A sajtó gyakorlata még interjúkészítés esetén is pontosan ez, hát még, ha egy több mint 200 oldalas könyvről van szó! Vagyis a felelősséget nem tolhatja le magáról, bármennyire is kísérletezik vele.

Tanulságosak e tekintetben Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum kiadó vezetőjének szavai. A könyvet megjelentető kiadó első embere ugyanis egy interjúban határozottan leszögezte: a Szeretemországnak „két társalkotója” van, ráadásul mindkét társalkotó politikus. A mű „két ember közös gondolatkísérlete”; picit árnyaltabban szólva „a mű Kálmán Olga műve. Az országvízió pedig Márki-Zay Péteré.”

Olyan, amilyen. De az övé. Bárhogy is forgatja a szavakat.