Lázár János és Márki-Zay Péter

Vásárhely vezetője kapkodva és hevesen reagált arra, hogy Lázár János bejelentette: nem indul el a polgármesteri címért. Gyűlölettől fröcsögő írásával bizonyította: Lázár-ellenes személyes vendettája okán ő biztosan nem hozhatja el az olyannyira óhajtott békét a városnak. Hiszen Márki-Zay tényleg nem egy-egy célért csatázik, hanem a csatározásért magáért.

Az elmúlt harminc évből kevés olyan alkalomra emlékezhetünk, amikor egy politikus önként, nem pedig kényszerből hátralépett: Lázár János megtette ezt – Vásárhely fejlődéséért, békéjéért, újraegyesítéséért. Csütörtöki nyílt levelében egyértelműen leszögezte: olyan polgármesterre van most szüksége a városnak, aki be tudja fejezni a polgárháborút, „a végtelenített kampányt, amely minden vásárhelyinek oly sokba került és kerülne még a következő években”. Világosan megindokolta, akkor lesz nyugalom a városban, ha október után senki sem érzi magát vesztesnek. Így aztán azért utasította vissza a megtisztelő polgármester-jelölti felkérést, mert belátta: két ember van, aki jelenleg képtelen Vásárhelyt egyesíteni. Az egyik ő, aki épp ezért most a közösség érdekeit helyezte előtérbe.

A másik durva, személyeskedő, gyűlölettől fröcsögő írásban reagált.

Márki-Zay Péter cáfolni akarta, hogy személye a város egyesítésének, békéjének és fejlődésének akadálya, de indulatos válaszával éppenhogy igazolta a lázári tételek helyességét, pontosságát.

Mindkét politikus utalt a közelmúlt közvélemény-kutatásairól. Márki-Zay tökéletesen tisztában van vele, és megerősítette, hogy Lázárral szemben rendkívül nehéz dolga lenne. Most még sincs más ötlete a jelöltség elutasításával kapcsolatban, minthogy politikai „mumusát” tulajdonképpen legyávázza. Teszi ezt annak ellenére, hogy Lázár indokolása meggyőző és elgondolkodtató: az országgyűlési képviselő nem a vereségtől tart, hanem a győzelemtől – attól, milyen hatással lenne (lett volna) esetleges(!) győzelme a városra, a vásárhelyi közösségre. Melyet – és ez a szempont mindenek előtt(!) – meg akar óvni a további töredezettségtől, árokásásoktól, a végleges kettészakadástól. Olyan Vásárhelyt szeretne ugyanis, ahol mindenki otthon érzi magát, mely hónapról hónapra előrelép, és ahol a gyarapodás gyümölcseit mindenki élvezheti. Ennek oltárán még személyes ambícióit is háttérbe tolta.

Lázár jól látja: Márki-Zay valóban „hideg polgárháborút” robbantott ki Vásárhelyen. Ebben a jórészt nemtelen eszközökkel zajló, személyeskedő, lélekromboló gyűlölködésben értelmezése szerint „aki nincs vele, az Vásárhely ellen van”. Mai írása azt mutatja, ez előre igaz a következő időszakban előálló új jelöltek mindegyikére, legyenek akár férfiak, akár nők. Vagyis a jelenlegi városvezető szerint önálló, igaz ember itt csak az lehet, akit Márki-Zaynak hívnak, mert a többiek az „márkizaytalanság eredendő bűnében” leledznek…

Márki-Zay, az ellenzéki politika kezdetben híres vásárhelyi alakja mára inkább hírhedt figurává vált. Az elmúlt hetekben a botrányos és/vagy zavaros, esztelen kinyilatkoztatásaival, mondataival került be a médiába, és friss, pénteki posztja sem szűkölködik az ilyenekben. Különösen tragikomikus, hogy azt állítja, hogy Vásárhely nem fejlődött az ő másfél éve előtt (ezek szerint, amit a városban látunk, mind az elmúlt másfél évben épült…). A polgármester többször bizonyította, nem zavarják a 180 fokos fordulatok. Ez is egy ilyen, tekintettel arra, hogy eddig épp az volt a Lázárral szembeni „vád”: az erős kormánykapcsolatainak köszönhetően tudott olyan sok beruházást, fejlesztést a városba hozni. Az, hogy Vásárhely nem fejlődött ütemese(bbe)n 2018 februárja, vagyis a Márki-Zay-éra előtt, az olyan valóságtorzítás, ami egy messziről jött embernek – budapesti liberális szalonok vendégeinek – talán eladható, de Vásárhelyen inkább kínos.

Talán joggal feltételezhetnénk: egyetlen politikus sem utálhatja annyira az ellenfelét, hogy a fehérről is azt állítsa, fekete. Márki-Zay azonban erre is képes, ingerülten sebeskedő gyalázkodással feketíti a fehéret. Ennek a valóságtagadó igyekezetnek még néhai Almási István polgármester emléke is áldozatul esett, hisz a jelenlegi városvezető kegyeletsértő módon az ő teljesítményét is egy fél mondattal értéktelennek becsmérli.

Mindent összevetve Márki-Zay gyors – talán inkább elkapkodott – reakciója akarva-akaratlan épp Lázár gondolatait, azok helyességét igazolta. Márki-Zay másfél éves „békeharca”, összeesküvés-elméletei, a közösség egyik fele elleni folyamatos támadásai, köztiszteletben álló vásárhelyiekkel szembeni megbélyegzései, valamint Lázár-ellenes személyes vendettája a végletekig elmérgesítette és megmérgezte a közállapotokat. Ebben a helyzetben a békét két ember már biztosan nem hozhatja el: az egyik megértette, és visszalépett, a másik kiabál és támad. Személyes hatalomvágytól égve még hangosabban, szűkölve kiabál, még agresszívebben, még nagyobb gyűlölettől fűtve támad.

Vagyis Lázár a bölcsességét, Márki-Zay az alkalmatlanságát igazolta. Új jelöltre és új csapatra van szükség a város vezetésében. Vásárhely nem maradhat öncélú politikai pofozkodók foglya. Tiszta lapot kell nyitni októberben.

Már a fodrásznál is ezt mondják.