A nagyvállalatoknak nyújtott állami forrásokból a kkv-k is részesülnek
A kormány kis- és középvállalati (kkv) stratégiájának középpontjában a termelékenység növelése áll – mondta Lentiben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, ahol a 25 éves Németh-Fa Kft. bemutatótermének avatóünnepségén vett részt. Beszélt arról is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv és a jövő évi költségvetés az adócsökkentésekkel és a strukturális intézkedésekkel jelentősen javítja a magyar vállalkozások lehetőségeit.
Magyarországon a munkavállalók kétharmadát a kis- és középvállalatok alkalmazzák, így nem mindegy, hogy a kabinet milyen gazdasági környezetet teremt, és milyen mértékben támogatja a magyar tulajdonú vállalkozásokat. A kormány kkv-stratégiájáról a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában beszéltek a szakértők.Az Európai Unió forrásainak 60 százalékát a kis- és középvállalatokra fordították, a pontos összeget viszont nem lehet megbecsülni, hiszen a kormány széles körű társadalmi egyeztetéseket folytat a kis- és középvállalatok stratégiájának formálásáról –mondta Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy mekkora támogatást kaphattak a kkv-k. A kormány megvizsgálja, mennyit kap vissza a pénzéért. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi országában is elégedetlenek az emberek, mert a kormányuk szerintük indokolatlanul nagy mértékben támogatja az országba érkező nagyvállalatokat – hangsúlyozta Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke.Amikor a kormány egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi beruházásának támogatásáról dönt, akkor projektként megvizsgálja, hogy a ráfordításaiért várhatóan mennyit kap vissza, számba véve a közvetett extra bevételeket és azokat az egyéb előnyöket, amelyeket a későbbiekben élvezhet – magyarázta, majd hozzátette: ha

ennek az egyenlege pozitív, akkor támogatja a beruházást.

A közvetlen előnyök közül Tálos a költségvetésbe befolyó adókat emelte ki, továbbá beszélt a cég által foglalkoztatott dolgozókról is, akik ugyancsak adót fizetnek, valamint a fizetésük egy részét a környéken költik el, így nyereséget termelve további helyi vállalkozásoknak. Közvetve a kisebb vállalatok is részesülnek a pluszforrásból. Olyan technológiák érkeznek Magyarországra, amelyek a nagyvállalatok nélkül lehet, hogy évtizedek alatt sem jönnének létre – reagált Gulyás József.Azért nem dönt rosszul a kormány, ha a nagyvállalatokat támogatja, mert

azok beszállítói általában a kis- és középvállalatok,

azaz ezek a források közvetetten a kisebb vállalkozásokat is támogatják – hívta fel a figyelmet.Egy nagy gyár felhúzása olyan lehetőségeket rejt magában, amikre elsőre nem is gondolna az ember: egy középvállalkozás súlyos forintmilliókért takaríthatja ki az üzemet, egy másik pedig megfőzheti a 2-3 ezer dolgozó ebédjét – mutatott rá Tálos Péter.Mint mondta, a legsikeresebb magyar középvállalatok vagy közvetlenül egy nagyvállalat termelését segítik, vagy a termék előállítása során szolgálják ki a nagyvállalatokat. A nagyvállalatok a kisebb cégek innovációját segítik. Innovációs katalizátorként szolgál, ha a nagy cégek behozzák a máshol létrehozott fejlesztéseket, és ezek segítségével termelnek. Ugyanakkor – hangsúlyozta Gulyás József – az a működési, gazdálkodási, technológiai kultúra, ami ezen keresztül áthatja az országot, további innovációra sarkall – mondta.A nagyvállalatok fejlett módszerekkel való termelése az országban lévő kkv-kat is

új gyártási megoldásokra kell, hogy sarkallja.

Arra nincs módja és eszköze az országnak, hogy érdemben eltérítsen hatalmas értékláncokat, globálisan is forgalmazható, keresett termékek előállítására viszont van lehetőség – reagált Tálos Péter.Tálos kiemelte a kényszer szerepét az innovációnál, mint mondta: az ország egész területén lévő munkaerőhiány áldás is, hiszen megtanítja a vállalkozásokat kreatívan gondolkodni, hiszen sok szituációt kell megoldani a meglévő vagy a munkaerőpiacon elérhető emberekkel, ez pedig motorként működik, és versenyelőnyt lehet csiholni belőle.

Forrás: hirado.hu
Fotó: MTI/Máthé Zoltán