Magyarok adatai kerülhettek külföldi országokba

Hatszáznyolcvanezer magyar állampolgár személyes adatai juthattak az EU-n kívülre azáltal, hogy Hadházy Ákos az európai ügyészséghez való csatlakozásért folytatott aláírásgyűjtésbe adatfeldolgozóként vont be külföldi cégeket. Péterfalvi Attila lapunknak nyilatkozva kifejtette: ezenkívül is számos aggály merült fel a szignók gyűjtésével kapcsolatban. A pártok szerepe, az aktivistákkal kötött szerződések, valamint a közjegyzőhöz kerülő ívek sorsa is további kérdéseket vet fel – írja a Magyar Nemzet.

Név, e-mail-cím, telefonszám, pontos cím és az aláírás – ezeket az adatokat kellett megadnia május 31-ig azoknak, akik támogatni szerették volna Hadházy Ákos korábbi LMP-társelnök, jelenleg független képviselő azon kezdeményezését, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez. A kitűzött célt, az egymillió aláírást végül nem sikerült elérni, ám 680 ezer szignó összegyűlt.

Kérdéses a tengeren túli cégek szerepe

– Problémás az a tény, hogy az adatok külföldre kerülhettek – nyilatkozta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Az aláírásgyűjtés interneten fellelhető adatkezelési tájékoztatójában ugyanis az egyesült államokbeli The Rocket Science Group LLC és a kanadai Sync.Com Inc. céget jelölték meg adatfeldolgozókként.

Míg az előbbi az atlantai Georgiában, addig az utóbbi Torontóban van bejegyezve. A The Rocket Science Group internetes marketingtevékenységet végez, a Sync.Com pedig felhőszolgáltatásokat nyújt, vagyis adatok tárolásában segíthet. Mindez azt is jelentheti, hogy külföldre, Kanadába vagy az Egyesült Államokba kerülhettek azoknak a személyes adatai, akik Magyarország európai ügyészséghez való csatlakozását szerették volna elérni támogató aláírásukkal. A cégek pontos szerepének tisztázatlansága miatt Péterfalvi Attila szerint komoly aggályok merülnek fel.

Az adatokat Magyarországon a DotRoll Kft. dolgozta, dolgozza fel.

– Számomra kérdéses a közjegyző szerepe a folyamatban, aki a tájékoztatás szerint hitelesíti az íveket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Péterfalvi Attila, kiemelve, hogy ennek a hitelesítésnek nem világos a tartalma.

– A közjegyző nem tudja megállapítani, hogy az adatok stimmelnek-e vagy hiteles-e az aláírás, erre csak a Nemzeti Választási Irodának vannak eszközei – emlékeztetett a NAIH vezetője. Hangsúlyozta: a közjegyző legfeljebb a leadott aláírások számát tudja hitelesíteni, de például azt már nem vizsgálhatja, hogy egy aláírás szerepel-e többször is az íveken. – Ebben az esetben tehát nem tudjuk, hogy mit jelent a hitelesítés – emelte ki Péterfalvi.

A hatóság vezetőjének megállapítása azt jelenti: ha Hadházy Ákos leadna olyan kitöltött aláírásgyűjtő íveket, amelyeket egy személy 680 ezerszer töltött ki, akkor a közjegyző ezt is hitelesítené, hiszen nincs mérlegelési lehetősége, és ellenőrizni sem tudja az íveket.

Péterfalvi Attila azt is kifogásolta, hogy nincs feltüntetve a közjegyző neve, valamint felhívta arra a figyelmet, hogy ha az aláírásgyűjtésbe már közjegyzőt vontak be, akkor annak külön adatkezelési tájékoztatást is kellett volna nyújtania az aláíróknak. – Az is kérdéses, hogy az elektronikusan gyűjtött aláírásokat is benyújtották-e a közjegyzőhöz – mondta Péterfalvi Attila.

Szerződés nélküli pártaktivisták

A NAIH vezetője adatkezelési szempontból a pártok szerepét is problémásnak látja az aláírásgyűjtésben. Mint ismert, az MSZP és a Momentum is segített a képviselőnek a szignók összeszedésében, a két párt összesen 130 ezer aláírás begyűjtésével járult hozzá a végleges szám kialakulásához. – Nem tudni, hogy a pártok milyen pozícióban, milyen jogviszony részeként segítették az aláírásgyűjtést – mondta az elnök.

Péterfalvi szerint Hadházy Ákosnak az aktivisták esetében adatfeldolgozási szerződéssel kellett volna konkretizálnia, hogy miként gyűjthetik az adatokat és mit kezdhetnek azokkal. Mint ismert, Hadházy Ákos korábban azt nyilatkozta, hogy országosan mintegy 26 ezren segítették az aláírásgyűjtést.

Szívélyes kapcsolat a momentummal

További problémát okoz, hogy nem lehet tudni, mikor semmisítik meg az íveket. Egy aláírásgyűjtés esetében az adatokat tartalmazó íveket végül meg kell semmisíteni közjegyző jelenlétében. Sem erről, sem pedig ennek határidejéről nincs szó az adatvédelmi, adatkezelési útmutatókban – nyilatkozta lapunknak Péterfalvi Attila.

A számos tisztázatlan részlet miatt felmerül a gyanú, hogy a hangzatos politikai célok mögött csupán az adatbázisépítés szándéka húzódik meg. Erre utalhat, hogy Hadházy Ákos a kilakoltatások és végrehajtások ellen is gyűjt aláírásokat, és ehhez a szignógyűjtéshez nem készült újabb adatvédelmi, adatkezelési tájékoztatás, csupán az előzőt másolták le.

Ebben az esetben további problémát jelent, hogy az aláírások gyűjtése még annyit sem ér, mint az európai ügyészséghez való csatlakozásért kért támogatások. A végrehajtásokról és a kilakoltatásokról ugyanis a bíróságok döntenek. A petíció témája tehát már megszületett bírói döntéseket, így a bírói függetlenséget érinti. Emiatt egyébként a tisztességes adatkezelés kérdése is felvethető.

Az aláírásgyűjtésből akár a Momentum Mozgalom is profitálhatott, ugyanis nem tudni, hogy a pártok mihez kezdtek a maguk gyűjtötte aláírásokkal, csupán annyit tudunk, hogy azok egy része biztosan Hadházy Ákoshoz került. Az EP-választás során Hadházy szívélyes viszonyt alakított ki a Momentummal, a voksolás estéjén ott volt a párt eredményváróján is.

A Momentum végül több százezer ellenzéki szavazót tudott átcsábítani magához, és kérdés, hogy milyen direkt eszközökkel hajtották végre ezt a műveletet. Kétségtelen, hogy az aláírásgyűjtés adatbázisa az európai parlamenti választásig hiánytalanul Hadházy rendelkezésére állt.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: MTI/Bruzák Noémi