Botokkal és székekkel estek egymásnak a migránsok Bihácson

A spanyol tengerészet egyik hajója 100 migránst vett a fedélzetére, a legtöbben Marokkóból érkeznek. Az afrikai ország vezetése az eddiginél is több anyagi támogatást szeretne az uniótól cserébe azért, hogy visszatartsák az útnak indulókat. Közben a Balkánon is egyre rosszabb a helyzet. Az egyik boszniai kanton befogadó központjaiban kijárási tilalmat vezetnek be a migránsoknak – közölte az M1 Híradója.

Most már a jó idő is segíti a Földközi-tengeren azokat a migránsokat, akik Spanyolország felé tartanak, az ország ugyanis a földrajzi közelsége mellett és a baloldali kormány bevándorlást támogató hozzáállása miatt is vonzó célpont. Tavaly 60 ezer illegális bevándorló jutott be az ibériai országba. Madridi adatok szerint idén eddig több mint 200, migránsokkal teli hajó ért partot Spanyolországban, és mindegyik Marokkó felől érkezett.

A migrációs nyomásról tárgyaltak

A két országra nehezedő migrációs nyomásról is tárgyalt egymással a héten Rabatban a spanyol és a marokkói külügyminiszter. Mindkét fél kifejezte, a mostaninál szorosabb együttműködésre lenne szükség az Európai Unió és Marokkó között ezen a téren.

A rabati külügyminiszter azt mondta, a marokkói hatóságok nem tölthetik be Európa idegenrendészetének szerepét. Az észak-afrikai ország hatóságai idén már hatvan embercsempész-hálózatot és több mint 30 ezer illegális bevándorlót gátoltak meg abban, hogy átkeljenek a Földközi-tengeren. Elemzők szerint

Rabat nyomást gyakorol, hogy az Európai Unió az eddigieknél is nagyobb anyagi támogatással járuljon hozzá a migrációs hullám feltartóztatásához.

A találkozón a spanyol külügyminiszter azon az állásponton volt, hogy nem elégséges az a pénzügyi segély, amit Marokkó eddig kapott az EU-tól. Ezért Madrid a tavaly ígért 130 millión felül még 50 millió eurót kér az EU költségvetéséből Rabat számára.

Eközben a Marokkó tengerpartján található két spanyol várost, Melillát és Ceutát folyamatosan ostromolják az afrikai migránsok. Egyre többen kísérlik meg, hogy akár testi épségüket is kockáztatva átjussanak a határon, a hat méter magas, dupla kerítéssoron, amelynek túloldala már az Európai Unióhoz tartozik.

Kijárási tilalom a migránsoknak

Rendkívüli elnökségi ülést tartott vasárnap a boszniai Una Szána kanton elnöksége, ahol a tarthatatlanná vált migránshelyzet volt a fő napirendi pont. A vezetők úgy döntöttek, hogy kijárási tilalmat rendelnek el este tíz órától reggel hat óráig a migránsok számára. A környező településeken az utóbbi napokban számtalan incidens történt és a helyiek türelme mostanra elfogyott. Az egyik bihácsi óvoda udvarán például egy migráns megkéselt egy másikat, miközben a közelben gyerekek játszottak. Szemtanúk szerint több mint húszan verekedtek össze, amikor az egyikük kést rántott.
Mindennaposak a zavargások Velika Kladusában is. Egy pakisztániakból álló csoport például vasrudakkal vonult végig a városon, marokkói és afgán migránsokat keresve. Szinte egész héten voltak kisebb-nagyobb összecsapások a különböző bevándorló csoportok között. Rendőrök és járművek is megsérültek a migránsok összetűzéseiben.

Az elmúlt napok eseményei miatt Velika Kladusán a helyiek éjszakánként virrasztanak. Az őrséget a közösségi oldalakon szervezik, hogy megvédjék az otthonaikat, mivel a migránsok rendszeresen betörnek a lakott házakba is.

Új befogadóközpontba viszik a migránsokat

A boszniai kanton vezetése most arról is döntött, hogy a parkokban táborozó több száz migránst abba a befogadóközpontba viszik, amelyet most nyitottak a horvát határnál.

Közben Görögország felől folyamatosan érkeznek a migránsok. Május végén például kétszer annyi bevándorló hagyta el az országot, mint korábban. A görög parti őrség emberei egy nemzetközi embercsempész-hálózatot számoltak fel. Három görög állampolgárt és két külföldit értek tetten, miközben 41 menedékkérőt próbáltak egy vitorláshajóval Olaszországba juttatni.

Egyre több pénzt osztanak szét a migránskártyákon

Az ENSZ menekültügyi szervezetének adataiból kiderült, hogy csaknem hetvenezerre nőtt azoknak a bevándorlóknak a száma, akik idén Görögországban bekerültek a migránskártya-programba. A kedvezményezettek között egyetlen hónap alatt több mint 7 millió eurót, azaz csaknem 2,5 milliárd forintot osztottak szét az európai adófizetők pénzéből.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint téves az a megközelítés, miszerint a migránskártyákra utalt összegek segítik az európai országok gazdaságát. Azt mondta, a bevándorlók nem feltétlenül arra költik a pénzt, amire kapják. A szakértő szerint a turizmus visszaesésével Görögország jóval nagyobb veszteséget könyvel el, mint amekkora bevételhez juthat a migránsok által elköltött pénzekből.

Bakondi: Nemzetállami szinteken szigorodtak az intézkedések

Nemzetállami szinteken szigorodtak a migrációval kapcsolatos intézkedések, amelyek Európát nézve a balkáni útvonal mellett az olasz irányban és a marokkói-spanyol határ térségben is érvényesülnek – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1-en.

Bakondi György elmondta, hogy a balkáni útvonalon az aktivitás növekedése egy hónapja kezdődött, a görög szigeteken már 13 ezernél többen vannak.

Törökországból a zöld határon keresztül Görögországba a kedvező időjárás miatt új útvonalon érkeznek a bevándorlók, beérkezésük gyakorisága is nő. Kifejtette, hogy ezért számos országban igyekeznek olyan intézkedéseket tenni, amelyek a migránsok valamilyen szabályoknak történő megfeleltetését, a pénzügyi ellátásuk figyelemmel kísérését és korlátozását, valamint szabad mozgásuk fenntartását mellett bizonyos kijárási korlátozások bevezetését jelenti.

Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert a lakosság nyomása egyre erőteljesebb a hatóságokon és a rendvédelmi szerveken, elsősorban olyan területeken, mint például – a magyar határtól 70 kilométerre lévő – Bihácson és körzetében, ahol komoly lakossági elégedetlenség látható – tette hozzá.

Forrás: hirado.hu
Fotó: Illusztráció