Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 8

Az egyházak, közöttük is a keresztény történelmi egyházak voltak azok a társadalmi struktúrák, amelyek leginkább „szúrták” a szocialista rendszer szemét. A hódmezővásárhelyi Emlékpont konferenciája az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálta a Kádár-korszak évtizedeiben.

Míg a Rákosi nevével fémjelzett időszakban a hatalom erőszakkal, fegyverrel és represszióval igyekezett az egyházakat „jobb belátásra bírni”, addig a Kádár-érában ugyanezt már „puhább” eszközökkel igyekeztek elérni. Erről a tudományos tanácskozás résztvevőit köszöntve szólt Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója, rámutatva: leginkább a katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselte a hagyományos, kulturális és polgári értékrendszert az Isten – haza – család gondolatiságában, s ez összeférhetetlen volt a materializmussal, a szocializmus eszméivel.

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 1

Az egyházak ellen folytatott harc állambiztonsági eszközeit és módszereit bemutató előadásában Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára főosztályvezetője kifejtette: az állambiztonság emberei terhelő adatokat igyekeztek gyűjteni a vallási szervezetek tagjairól a célszemélyek otthonában és munkahelyén folytatott titkos adatgyűjtéssel, házkutatásokkal és lehallgatásokkal. A megszerzett információk alapján kezdeményezhettek bírósági eljárást, de a megszerzett titkos adatokat megosztották a szocialista tábor más országainak állambiztonsági szerveivel is.

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 3

– Az egyházakat a kádári hatalom a legnagyobb legális ellenfelének tartotta, amelyeket ideológiai, politikai és szervezeti téren is igyekeztek visszaszorítani – fogalmazta meg előadásában Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi docense. Az államhatalom elérte, hogy az egyházvezetői székekbe olyanok kerüljenek, akik hajlandók végrehajtani a központi akaratot, a kisebb települések népszerű lelkészeit eltávolították, s megváltoztatták azoknak a presbitériumoknak a tagságát, amelyek felszólaltak a mezőgazdasági kollektivizálás ellen.

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 5

Az egykori jezsuitából Argentínában szabadkőművessé, majd Magyarországon az államszocialista hatalom kiszolgálójává lett Nagy Töhötöm életútját Petrás Éva, az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára tudományos kutatója ismertette, míg Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történésze az egykor „Pol-Pot megyeként” emlegetett Csongrád megyében működött egyházügyi és püspöki megbízottak tevékenységén keresztül mutatta be, hogyan igyekeztek érvényt szerezni területükön a pártállam elvárásainak, s hogyan látták el információkkal a helyi vallási szervezetek működéséről feljebbvalóikat, akiknek elismerését ezzel kivívták.

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 6

A tanácskozást zárva Miklós Péter bejelentette, hogy konferencián elhangzott előadásokat a közgyűjtemény Emlékeztető című kiadványának következő számában jelenteti meg az Emlékpont.

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 7

Az Emlékpont konferenciáján az egyházak és az állambiztonság viszonyát vizsgálták a Kádár-korszakban 2

Forrás és képek: Arany-Tóth Attila