Járásbíróság Hódmezővásárhely

Az Országos Bírói Tanács állítása szerint nem fordult még elő máshol az országban, hogy a vonatkozó jogszabályt megkerülve, az OBT jóváhagyásának kikérése nélkül harmadszorra, sőt, mint a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság esetében megtörtént: negyedszerre nevezzék ki ugyanazt a vezetőt egy bírói testület élére.

Törvénytelenül nevezhették ki a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét – írtuk nemrégiben az Index cikke alapján, megjegyezvén: egyebek mellett a Zsurzsa József kinevezése körüli visszásságok miatt került szorult helyzetbe Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetője. Az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanis Handó felmentését kezdeményezte egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket. Az egyik ilyen sérelmes ügy pedig nem más, mint a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének 2018 őszi, újabb hat évre történő kinevezése.

Vagyis az OBT többek között azért mentené fel Handó Tündét, mert „a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét”. A felmerült információk alapján tehát joggal feltételezhető, hogy Zsurzsa József elnök kinevezése kapcsán törvénysértésre kerülhetett sor.

A Promenad.hu az ügyben megkereste az OBT-t, hogy arról érdeklődjön, pontosan mit kifogásolnak Zsurzsa József, a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének kinevezése kapcsán, milyen aggályokat és miért fogalmaztak meg.

Vadász Viktor, az OBT sajtószóvivőjének válaszából kiderült: az egész országban példa nélkül álló eset a vásárhelyi, hiszen nem fordult elő korábban máshol, hogy egy és ugyanazon bírói testület élére valakit a törvényi szabályozást megkerülve, az OBT előzetes jóváhagyása nélkül három alkalommal nevezzenek ki, sőt: Zsurzsa Józsefet ráadásul nem is a harmadik, hanem már a negyedik ciklusára bízták meg a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság vezetésével. Az OBT szerint ez a példátlan eset súlyosan jogszerűtlen, ráadásul komoly etikai kérdéseket vet fel.

„A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény (2011. évi CLXI. tv. – a továbbiakban Bszi.) 127. § (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon bírósági vezetői tisztségre legfeljebb két alkalommal nevezhető ki. Ha a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OBT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki” – tájékoztatott Vadász Viktor, hozzátéve, e körbe tartozik a járásbíróságok elnöki tisztsége is.

Levelében azt írta: az OBT tagjai a sajtóból értesültek arról, hogy Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke a tavalyi évben a negyedik alkalommal is kinevezte Zsurzsa Józsefet a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökévé. „Az OBT-től sem a Szegedi Törvényszék elnöke, sem az OBH elnöke nem kért hozzájárulást Zsurzsa József ismételt kinevezéséhez, noha korábban már három alkalommal betöltötte ezt a pozíciót” – közölte portálunkkal. Az OBT ezért tájékoztatta a Szegedi Törvényszék elnöke felett munkáltatói és fegyelmi jogkört gyakorló OBH-elnököt, hogy a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét az OBT hozzájárulásának kikérése nélkül nevezték ki újra, negyedszerre, egyúttal felhívták a figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. Kezdeményezésük – fogalmazzunk így – nem járt sikerrel…

Kérdésünkre válaszolva az OBT sajtószóvivője hangsúlyozta: nincs tudomásuk róla, hogy az országban máshol úgy neveztek ki valakit harmadszorra (vagy többedszerre) is egy és ugyanazon bíróság élére, hogy ahhoz nem kérték az OBT előzetes jóváhagyását. Vagyis példa nélkül áll a hódmezővásárhelyi eset. „2018 áprilisában az OBH elnöke a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének kinevezéséhez nagyon hasonló ügyben, a Mosonmagyaróvári Járásbíróság elnökének kinevezéséhez kérte az OBT egyetértését. Ezt – törvényesen eljárva – Takács József, a Győri Törvényszék elnöke kezdeményezte. Előterjesztésében az OBH elnöke jelezte, hogy lehetséges olyan jogértelmezés, amely szerint ha a korábbi elnök már nem elnökként pályázik újra, akkor a kinevezéshez nem szükséges hozzájárulás, de – ugyancsak törvényesen eljárva – ebben az OBT előzetes állásfoglalását kérte az ügyben” – részletezte Vadász Viktor.

A sajtószóvivő válasznyilatkozatából az is kiderül, az OBT szerint Tárkány-Szűcs Babett „megszorító jogértelmezéssel” igyekezett „kijátszani” a jogszabályt, vagyis azzal a fenti jogértelmezéssel, melynek lehetőségére az OBH elnöke a győri ügy kapcsán utalt.

„Közleménye szerint fenti szabályt Tárkány-Szűcs Babett elnök asszony úgy értelmezi, hogy ez csak arra az esetre vonatkozik, ha valaki bírósági elnökként, illetve elnökhelyettesként pályázik. Ha a kinevezett már nem vezető, még ha korábban több cikluson keresztül az is volt, álláspontja szerint nincs szükség a hozzájárulás beszerzésére. Ez az érvelés azonban nyilvánvalóan téves. Egyrészről a törvény a végeredmény, nem a pályázó státusza oldaláról közelítve fogalmazza meg a tilalmat: azt szeretné elkerülni, hogy olyan személy legyen a bíróság elnöke, aki ugyanezt a tisztséget már két alkalommal betöltötte. (Zsurzsa József nem vitatottan ilyen személy.) Másrészről, a Szegedi Törvényszék elnökének megszorító jogértelmezése azt is jelentené, hogy a kinevező pusztán azzal kijátszhatja a jogszabályt, ha megvárja döntésével, amíg az ismételten pályázó személy korábbi vezetői mandátuma lejár, és akár csak egy nappal később – immáron nem mint vezetőt – kinevezi ugyanarra a vezetői állásra” – mutatta be a folyamatot az OBT sajtószóvivője.

És hogy miért nem szerencsés, hogy valaki két ciklusnál többször is vezesse ugyanazt a bíróságot, tehát miért született ilyen jogszabály? Vadász Viktor ennek kapcsán komoly etikai, morális és szakmai kérdésekre hívta fel a figyelmet, melyeket a jogalkotó mérlegelt a törvény megalkotásakor.

„A bírósági vezetőknek alapvető befolyásuk van a bírák munkakörülményeire, előmenetelére, munkájuk értékelésére, jutalmazására és fegyelmi eljárás megindítására, és nem utolsósorban az ügyek elosztására is. Az ítélkezés függetlenségét azzal biztosítja a jogalkotó, hogy a bírák felett munkáltatói jogokat gyakorló vezetők kinevezési rendjébe különféle garanciákat épített be. Ezt szolgálja maga a pályázati eljárás is, a különféle bírói testületek titkos véleménynyilvánítása, de ilyen biztosíték az is, hogy ugyanazon bírósági vezető két ciklusnál, azaz 12 évnél nem láthatja el hosszabban a vezetői tisztségét” – indokolta az OBT sajtószóvivője, hozzátéve, a Bszi. „nyilvánvalóan versenyhelyzetet kívánt teremteni, hogy minél több bíró nyújtson be pályázatot vezetői tisztségre, hiszen az adott bíróság bíráinak, de közvetve az állampolgároknak is az az érdeke, hogy az arra legalkalmasabbnak tartott személy kerüljön vezetői pozícióba”.

Arra is rámutatott, a törvény szellemiségét és gyakorlati célját tiszteletben tartván az OBT 2012-ben elvi jellegű állásfoglalást fogadott el, miszerint a vásárhelyihez hasonló esetekben „az OBT az előzetes hozzájárulást csak kivételesen adja meg, feltétele, hogy az adott bíróságon a vezetői kinevezés elmaradása esetén fennálljon a tartós és objektív működésképtelenség veszélye”.

Az ügyben természetesen megkérdezzük a további érintett szereplőket, azaz Zsurzsa Józsefet, a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét és Tárkány-Szűcs Babettet, a Szegedi Törvények elnökét is, hogy tájékozódjunk álláspontjukról, és megismertessük azt az olvasókkal.