Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 4

Tornyai János (1869-1936), festőművész életművét járták körül születésének 150. évfordulója alkalmából a Tornyai János Múzeumban csütörtökön megrendezett tudományos tanácskozás előadói, ahol a névadó szeptember közepéig látható gyűjteményes kiállításának katalógusát is bemutatták.

A Tornyai munkásságának rövid keresztmetszetét adó katalógus tartalmazza a kiállítás falakon látható közel háromszáz műalkotásának jegyzéke mellett Nagy Imre, a tárlat kurátorának tanulmányát, valamint mintegy hatvan színes reprodukcióval áttekintést nyújt Tornyai témáiról, formanyelvéről, színvilágáról és képzőművészeti világának alakulásáról.

Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében

Tornyai János nemcsak a magyar modernizmus és az ábrázoló festészeti törekvések egyik alkotója, de művészetszervezőként és közösségszervezőként egyik ösztönzője volt a vásárhelyi múzeum megalapításának, amely később néprajzi gyűjteményét és számos képzőművészeti alkotását is megvásárolta. A konferencia résztvevőit köszöntő Dr. Miklós Péter, a közgyűjtemény igazgatója emellett emlékeztetett: már Tornyai életében, 1934-ben létrejött a nevét viselő társaság, amelynek célja volt az értékőrző, a népiségből merítő, az ábrázoló realizmust a modernitással ötvöző törekvéseket megjeleníteni a képzőművészet mellett az irodalomban, a publicisztikában, a tudományban, a szociográfiában is.

A konferencia nyitóelőadásán Sümegi György művészettörténész, muzeológus az alföldi születésű, valamint az ide települt művészek „táj-képéről” tartott jelenkori átvilágítást és ismertette összehasonlításának eredményeit, míg Tóth Károly művészettörténész Tornyairól, mint a 20. század vásárhelyi művészetét összefoglaló irodalom legtöbbet említett alkotójáról szólt, akinek művei az 1985-ben Hódmezővásárhelyen megnyílt Alföldi Galéria állandó kiállításának központjában is állnak.

Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 1

Tornyai a Serház téri műtermébe fogadta fel házvezetőnőnek a nála 14 évvel fiatalabb Kovács Máriát, aki nem csupán élettársa, hanem Mári néven festőtársa is lett – mondta el Nagy Imre művészettörténész előadásában. Tornyai segítette, majd megvásárolta Máritól több mint 600 festményét, mely a Tornyai-hagyaték részeként a festő 1936-os halálát követően a városi múzeum gyűjteményébe jutott. Leltározásukra csak az 1950-es években került sor, és a Mári művek jelentős része Tornyai műveként került akkor nyilvántartásba. A Tornyai-kiállítás kurátora szerint rendkívül fontos, hogy a két (gyakran valóban a felismerhetetlenségig egymásra rímelő) festői életmű stiláris szétválasztása megtörténhessen és ennek eredményeképpen Tornyai János szakmai-művészeti megítélése végre a megfelelő rangot jelölje ki számára a 20. századi magyar művészet történetében.

Mérföldkőnek tekinthető a Tornyai-életműben 1928-1929-es időszak, amelyet Tornyai Baján töltött. N. Kovács Zita művészettörténész, a Duna-parti város múzeumának igazgatója elmondta: Tornyai bajai megújulása mintegy monumentális szótár foglalja össze az Alföld vizuális szókincsét, míg Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum főosztályvezetője Tornyai Jánosnak a szentendrei Művésztelepen eltöltött időszakát mutatta be. A szentendrei közösség, főként a műterem-társ és ifjú barát Barcsay Jenő (1900-1988) felszabadítóan hatott az idős mesterre, s a nehéz élet fáradalmaiban meggyötört Tornyai kései művészetére olyan inspiráló hatással volt, hogy szinte ontotta keze alól a frissebbnél-frissebb festői megoldásokkal teli vásznakat, valamint „kisebb és nagyobb deszkákat”.

Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 16

Szabó Veronika referátuma Tornyai közel száz napló-kötet és füzet adta forrásanyagból válogatva mutatta be Tornyai művészetelméletét, míg a konferencia zárásaként Dr. Nátyi Róbert művészettörténész, főiskolai docens kifejtette: Tornyai csak nagyjából negyvenes éveihez közeledve (1907-1908) alakította ki azt a sajátos stílust, amely a későbbiekben őt a magyar festészettörténet összetéveszthetetlen karakterű alkotójává tette. E stílus kialakításban hatott a művészre Cézanne és Endre Béla is, s lényeges, hogy a stílust nem improvizatív módon, hanem azt tudatosan felvállalva, azzal azonosulva valósította meg, s vált a huszadik század első harmadának legjelentősebb hazai festőjévé.

A Tornyai-konferencián – amelynek levezető-elnöke Képiró Ágnes, a vásárhelyi múzeum művészettörténésze volt – elhangzott előadásokat bővített, szerkeszett és képanyaggal illusztrálva a művész nevét viselő közgyűjtemény tanulmánykötetben jelenteti meg még a Tornyai-emlékév folyamán.

Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 2 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 3  Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 5 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 6 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 7 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 8 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 9 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 10 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 11 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 12 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 13 Korszakok, helyszínek és hatások Tornyai életében 14

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs
Emlékpont