Trócsányi a Közép-Európáról szóló konferencián: Leckéztetés helyett egyenrangú partnerek Európájára van szükség

A Nézőpont Intézet konferenciát rendezett Közép-Európa Európája címmel, ahol lengyel, cseh és magyar értelmiségiek, elemzők beszéltek Közép-Európa jelenlegi helyzetéről, politikai lehetőségéről és európai befolyásáról – írja a PestiSrácok.hu.

Az előadások és kerekasztal-beszélgetések során többször visszaköszönt, hogy a mostani európai trend, a brüsszeli irányvonal nem tesz jót a kontinensnek – és azon belül Közép-Európának sem -, a fényt pedig még nem látni az európai alagút végén. Abban is egyetértett mindenki, hogy közös régiónk nagy lehetőségek előtt állhat, amennyiben megfordul az európai széljárás. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint Beata Szydło lengyel miniszterelnök-helyettes is, akik egyetértettek abban, hogy a nemzeti identitás és szuverenitás alapköve kell, hogy legyen a közös Európának.

A konferenciát Budapesten tartották; több előadás és kerekasztal-beszélgetés során próbálták elemezni a helyzetet cseh, lengyel és magyar elemzők, gondolkodók. Szóba került természetesen a közelgő EP-választások tétje és várható eredménye, természetesen kivetítve a közép-európai térségre is, de nem maradhatott ki a migráció kérdése és európai jövőt meghatározó szerepe sem. Ahogy közeledik az EP-választások időpontja, egyre több kérdés merül fel, hiszen az Európai Néppárt és a szocialisták negyven év után elveszíthetik abszolút többségüket az Európai Parlamentben. Elsőként Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt az eseményen.

Válaszút előtt Európa

Trócsányi elmondta, hogy a lengyel-magyar kapcsolat mindig jó volt és az is lesz; ez alapköve a régiónak, melyet meg kell őrizni. Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EP-választás tétje igen nagy: most dől el, hogy milyen irányt vesz az európai politika. Hozzátette, hogy mindkét országban nagy az Európai Unió támogatottsága, és várhatóan a részvétel is magas lesz. A támogatás mellett azonban az állampolgárok érzékelik az intézményrendszer működésének problémáit, ezért a valós problémákat érzékelő embereket kell megválasztani május 26-án, hogy adekvát választ tudjanak adni a felmerülő gondokra.

Trócsányi beszédében kitért arra is, hogy a tét az, hogy merre menjen tovább az Európai Unió: inkább a központosítás, vagy a szubszidiaritás irányába fordul-e. Fontos szegmens az is, hogy milyen legyen a Brexit utáni Európai Unió, valamint kikerülhetetlen téma a migráció problémája és az ökológia is. A miniszter felidézte, hogy sokan, sokféleképpen képzelték el Európát a történelem folyamán, mely először a Római Birodalom alatt volt egységes. Később, az évszázadok során többen, többféleképpen, háborúk, házasságok révén próbálták uralmuk alá hajtani a kontinenst, majd a XX. században diktátorok próbálták meghódítani. Trócsányi kiemelte, hogy most is van egy Európai Egyesült Államok-terv, de véleménye szerint csak erős nemzetek szövetségeként lehet erős Európát építeni.

A miniszter arra is emlékeztetett Közép-Európára kitérve, hogy Antall József miniszterelnök már 1991-ben kezdeményezte a visegrádi együttműködést, mely hihetetlen jó döntés volt. Az együttműködés sikerességét az is bizonyítja, hogy a V4-ek ugyan különböző pártcsaládok által delegált vezetőkkel rendelkeznek, mégis sikeresek; a négy ország hangja egyre erősebb, és az együttműködésnek egyaránt van jelene és jövője.

Egyenrangú felek Európájára van szükség

Trócsányi beszélt arról is, hogy változás várható május végén az EP-választásokat követően. Kifejtette, hogy építkezni biztos alapokra lehet csupán: az Európai Unióban ennek az alapja a kölcsönös bizalom. Ez a bizalom azonban repedezik: leckéztetés zajlik Brüsszel felől az egyenrangú partneri viszony helyett. Közép-Európa negyven évnyi kommunista uralmat követően, a szabadság örömében szavazott bizalmat az európai vezetésnek, ezért a megbomló bizalmat vissza kell állítani, hogy a rendszer megfelelően működjön. A párbeszédé kell, hogy legyen a főszerep – tette hozzá, ez viszont csak egyenrangú felek között képzelhető el. Ennek fontos alapköve az egyes tagállamok nemzeti identitásának és az alkotmányos, politikai berendezkedésnek a tiszteletben tartása – folytatta a miniszter. Trócsányi megemlítette azt is, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörét túllépve szól bele a tagállamok intézményi rendszerébe, szembemenve a lisszaboni szerződésben foglaltakkal; erre példaként említette a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer kialakításába történő beavatkozást, mely európai mintára készült, az EB azonban felülírta a jogi következtetéseket. Ezekkel a lépésekkel szerinte a jogállamiság intézményét üresítik ki és értéktelenítik el. A miniszter végül kijelentette, hogy az európai uniós intézmények nem lehetnek inkvizítori szerepben, hiszen így az unió egysége kerül veszélybe.

Migráció

Trócsányi László leszögezte, hogy Lengyelország és Magyarország álláspontja egyértelmű a migráció kérdésében. Azonban nagyon fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy mindkét ország maximálisan tiszteletben tartja a menekültjogokat, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a menekültként érkezők 80 százaléka egyszerűen nem az. Szerinte meg kell érteni azt, hogy elsősorban azért tartozunk felelősséggel, akik a legközelebb állnak hozzánk. Mi előbb érzünk felelősséget Szerbiáért, ahogyan a franciák esetleg valamelyik volt gyarmatukért, vagy például a belgák a volt Belga-Kongóért.

A miniszter elutasította, hogy ne lennénk elég szolidárisak, és emlékeztetett arra is, hogy a válsággal sújtott emberek megsegítését fontosnak tartja Magyarország is, ahogy ezt a Hungary Helps program is mutatja. Hazánk nem a bajt akarja importálni, hanem a megoldást próbálja elvinni oda, ahol valóban szükség van a segítségre.

Vendégszerető ország vagyunk, de vannak elveink. Hallgassanak meg minket is, hiszen a nemzetközi sajtóban eltorzult véleményeket közölnek rólunk, és olyan gondolatokat adnak a szánkba, amelyek nem valósak.

Gyengülő európai versenyképesség és sikeres V4-ek

Trócsányi és az őt követő Beata Szydło lengyel miniszterelnök-helyettes egyaránt kitért arra, hogy az európai gazdaság egyáltalán nincs jó helyzetben. Ezért javítani kell a versenyképességet, amihez megfelelő források kellenek. Fontos az is – hangsúlyozta Trócsányi -, hogy nem beszélhetünk nagy sikerekről, hiszen a világ tíz legnagyobb cége között egy európai sincs, és ha ez a tendencia így folytatódik, akkor vészesen lemarad a kontinens.

Trócsányi a Közép-Európáról szóló konferencián: Leckéztetés helyett egyenrangú partnerek Európájára van szükség 1

A lengyel politikus asszony kitért arra, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok a múltban is fontosak voltak, és jelenleg is szoros az együttműködés. Szydło is kiemelte, hogy az egyik legfontosabb EP-választás következik, mely vízválasztó lesz Közép-Európa és az egész kontinens számára. Kérdés, hogy megbirkózik-e az Európai Unió a mostani válsághelyzettel, vagy folytatódik a jó ideje csalódást okozó politika, melyből sok tagállamnak elege van már. A tovább integráció érdekében véleménye szerint fel kell vállalni a harcot, és újra reményt és esélyt kell adni az európai embereknek, hogy a kontinens újra összekapcsoljon és ne elválasszon.

Szydło szerint Közép-Európának büszkének kell lennie arra, hogy a kommunizmus bukásában oroszlánrészt vállalt, és ismét visszatért a térképre, hiszen ez a magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok közös érdeme. Nem csupán a kommunizmust buktatta meg a régió – említette meg a lengyel politikus -, hanem életre hívta a visegrádi együttműködést is, a V4-ek pedig egyre komolyabb súllyal rendelkeznek Európa sorsának alakításában is. Nem a földrajz határozza meg tehát, hanem az értékrend, hogy mi is az a Közép-Európa.

Szydło felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben növekszik Közép-Európa potenciálja, a Nyugat egyre jobban gyengül. A politikus asszony méltatta Antall József magyar miniszterelnököt, akinek óriási döntése volt az 1335-ös királytalálkozó mintájára életre hívott visegrádi országok együttműködése. Szydło figyelmeztetett, hogy itt a lehetőség az új európai intézményi ciklusra, melyben Közép-Európának megvan a fajsúlyos szerepe, melyet be is kell, hogy töltsön. Az Európai Uniónak viszont reformokra van szüksége, hogy megelőzze a válságokat és jó válaszokat tudjon adni. Elmondása szerint az az Erős Európa, amely minden tagállam maradéktalan támogatását élvezi.

Szuverenitás, nemzeti identitás és a Közép-Európára leselkedő veszélyek

Beata Szydło figyelmeztetett arra is, hogy sok a válságszituáció, romlott az európai polgárok biztonságérzete. Ezért szerinte válaszra van szükség, hiszen a válsághelyzeteket nem szabad annyiban hagyni:

Új társadalmi szerződésre van szükség. Korábban a cél a biztonság újjáépítése volt, ma a biztonságérzetet meg kell változtatni: azt kell üzennünk, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Ki kell építeni a védelmi potenciált a tagállamokban.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette azt is, hogy három irányból is veszély fenyegeti Közép-Európát: nyugatról, keletről és délről. Emiatt kiegyenlített érzékelésre van szükség, hiszen nemcsak az afrikai, harmadik világbeli bevándorlóktól kell félni, hanem keletre is, Oroszország felé is figyelni kell, akik újra magukhoz akarják kaparintani korábbi érdekszféráikat. Nyugatról pedig a protekcionizmus veszélyére figyelmeztetett, mellyel szemben a nemzeti parlamentek fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette azt is, hogy véleménye szerint Európa nem lesz erősebb attól, ha kétsebességűvé válik, ezért a hagyományos szerződéses politikákat nem szabad feladni. Befejezésül leszögezte, hogy bár a Földközi-tenger medencéjéből érkező migránshullámokat egyelőre sikerült visszaszorítani, továbbra is figyelni kell, hiszen változatlan prioritás, hogy a migráció gyökerét fogjuk meg, amit a származási és tranzitországokban kell megállítani.

Mi lehet a kereszténység szerepe Európa újjászületésében?

Rövid szünetet követően a kerekasztal-beszélgetéseket Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöke vezette fel, aki a kereszténység jövőjéről beszélt. Megemlítette, hogy 30-35 évvel ezelőtt vált népszerűvé a politikai korrektség, mely hatalmas károkat okozott a társadalmaknak és a kereszténységnek egyaránt. Ebbe a bomlasztó folyamatba csöppent bele a migráció, mely tovább erősítette a negatív irányt. A kereszténydemokrácia szóban a keresztényt felváltotta a liberális kifejezés, mely értéksemlegességet hirdetett, ez azonban inkább értékmentességet és nihilizmust jelentett. A migrációt ezek az erők örömmel fogadták, hiszen felgyorsították azt a folyamatot, mely nem csupán tűrte, hanem támogatta is a nyugat-európai társadalmak irányítható és identitás nélküli masszává silányítását, ezért Európa nem tagadhatja meg saját múltját és hagyományait, mert elveszik. Közép-Európára utalva elmondta, hogy lehet, hogy kevés keresztény lesz harminc év múlva, de továbbra is a társadalom sója és kovásza lesznek.

Kerekasztal-beszélgetések

A konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetésekre került sor, ahol lengyel, magyar és cseh gondolkodók és elemzők vitatták meg Európa és Közép-Európa jelenlegi helyzetét, a lehetséges jövőt és a legfontosabb teendőket. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy jelenleg inkább a pesszimista forgatókönyvet éljük meg: Európa egyre jobban gyengül, egyre kevésbé képes arra, hogy megvédje önmagát, ellustult, és nem méri fel reálisan a jövőjét. Felmerült az is, hogy a válság ugyan meg is ölhet, azonban ha megértjük a lényegét, és fel tudunk lépni ellene, akkor meg is erősítheti Európát, azonban egyelőre a fényt nem látták az alagút végén. Pawel Cebula minorita szerzetes felhívta a figyelmet arra, hogy a templomok felgyújtása, az erőszak egy figyelmeztetés, és párhuzamot vont a Bibliával, ahol az Úr csapásokkal sújtotta a választott népet, amikor letért a kijelölt útról. Úgy érezte, hogy jelenleg Európával is ez a helyzet, azonban reményeit fejezte ki, hogy sikerül visszatalálni a helyes irányba.

Trócsányi a Közép-Európáról szóló konferencián: Leckéztetés helyett egyenrangú partnerek Európájára van szükség 2

Igor Janke, lengyel konzervatív újságíró kijelentette, hogy Közép-Európában is zajlanak azok a folyamatok, melyek a Nyugatot kiüresítették: lassan, de biztosan haladunk ugyanazon az úton. Az ünnepeknél látszik, hogy egyre inkább kihagyják belőle az egyházi vonatkozásokat, utalva a karácsonyra és a húsvétra egyaránt. Megemlítette, hogy Lengyelországban is alig van gyerek a templomokban.

Kiss-Rigó László a saját példáján keresztül hangsúlyozta ki a multikulturalizmus többféleségét: szerinte a mai felfogás önpusztító maszlag. A Szent István által lefektetett alapelvek azonban egészen mások voltak; a kultúrák tudják gazdagítani is egymást, azonban nem szabad feladni a saját alapértékeit, hanem ebben kell megerősödni, és akkor működhet a befogadás kultúrája is, önfeladással azonban nem.
Közép-Európa Európája

Trócsányi a Közép-Európáról szóló konferencián: Leckéztetés helyett egyenrangú partnerek Európájára van szükség 3

Végül Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője ismertetett több felmérést, melyeket közép-európai országokban készítettek, kiegészítve Bajorországgal, Ausztriával és Kelet-Németországgal. A legfontosabb alapelvekben megegyeztek az eredmények, hiszen a feltett kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, hogy a közép-európai megkérdezettek 69 százaléka kereszténynek vallja magát, a migrációt a nagy többség elutasítja, valamint a válaszadók inkább örülnek annak, hogy az Európai Unió tagjai: átlagban 60 százalékban gondolták így. A védelmi kiadásokat is inkább növelnék; ebben markánsabbak a V4-es országok, a kontinensen kívülről érkező migrációt pedig a megkérdezettek 75 százaléka elutasítja. Mráz még két fontos adatot megosztott a konferencia résztvevőivel, ugyanis a válaszadók 72 százaléka szerint az Európai Unió 2015-ös migrációs válságkezelése sikertelen volt, a magyar határkerítés támogatottsága a régióban pedig több, mint 60 százalék.

Forrás: pestisracok.hu
Fotó: Gémes Sándor