Elkészült az áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavaly nyáron tette közzé felhívását, amiben arra kérte a lakosságot, hogy az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon juttassák el az egyesülethez a tudomásukra jutott madár áramütéses eseteket. 667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról, mely alapján az MME a sajtóközlemény megjelenésével párhuzamosan bejelentést tesz a területileg illetékes természetvédelmi hatóságokhoz és üzemeltető áramszolgáltatókhoz, kérve az érintetteket az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására.

A 88 lakossági és 579 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 46 beazonosított madár- és 2 emlősfaj, valamint további 5 nem meghatározható madár adatát tartalmazza; 777 állat áramütés, 11 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el. Az esetek az elektromos szabadvezeték-hálózat okozta probléma számos különösen aggasztó vonatkozására is rávilágítanak:

–        a balesetet szenvedett madárfajok közül 15 a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik: 246 fehér gólya; 29 szalakóta; 8 parlagi sas; 4-4 kerecsensólyom, rétisas és uhu; 2-2 fekete gólya, gyöngybagoly és kék vércse; 1-1 fakó keselyű, nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém;

–        az esetek 57%-át mindössze 3 madárfaj: a fehér gólya (246 példány [31,2%]), az egerészölyv (136 pld. [17,2%]) és a vörös vércse (67 pld. [8,5%]) szolgáltatja, ami ezeknél a fajoknál – figyelembe véve a vezetékhálózaton átlag 170 ezerre becsült éves országos madárelhullást – már felveti az állományszintű pusztítás mértékét;

–        a balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, ami a nemzetközi felelősségünket is jelzi.

Az áramszolgáltatók az MME által a hatósági bejelentés megtétele előtt hozzájuk eljuttatok információkra konstruktívan reagáltak. Az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel.

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat.

Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrás megszüntetésére.

Háttér

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének hagyományos, a madárvédelem szempontjából kockázatot jelentő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál!

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint minimum 30 000, középértéken 170 000, maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente. A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint. A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet.

A probléma kapcsán az egyes áramszolgáltatók különböző mértékben érintettek. Az E-ON Hungária Zrt. hálózatán a mostani jelentés alapján 114 (14,5%) állat pusztult el, az esetek 71 jelentős madárpusztulással érintett helyszínre vonatkoznak, ahol a jogszabályok szerint a szükséges madárbarát átalakításokat kötelező megtenni. Ugyanez az ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft. hálózatai esetén 189 elhullott állat [24%] 145 helyszínen, az NKM Áramhálózati Zrt. szolgáltatási területén pedig 485 elhullott állat [61,5%] 375 helyszínen.

Az MME tervei szerint évente elkészített összesítések célja kettős. Egyrészt a lakosság mind szélesebb körének bevonása a madarak áramütésével kapcsolatos adatszolgáltatásba. Másrészt az így beérkező, mind pontosabb adatok alapján a hatóságok és az áramszolgáltatók rendszeres tájékoztatása a problémás vezetékszakaszokról és oszlopokról annak érdekében, hogy ezeket záros határidőn belül madárbaráttá alakítsák.

 Kép: pixabay