Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét

Marosvári Attila történész, az Emlékpont munkatársa Az 1956-os forradalom Makón című kötetét a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltárában ismerhették meg az érdeklődők, a bemutatón a szerzővel Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője beszélgetett – ismertette lapunkkal Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs.

Marosvári Attila a bemutatón elmondta: a Dél-alföldi évszázadok sorozat 32. köteteként megjelent monográfiájában elsősorban a forradalom idején a Makón létrejött forradalmi szervezetek (nemzeti bizottságok, nemzetőrség, munkástanácsok, pártok és a Forradalmi Ifjúsági Szövetség) megalakulását és azok működését vette górcső alá a rendelkezésre álló levéltári források alapján. Külön foglalkozott a helyi rendőrség – mint a városban működő egyetlen fegyveres testület – vezetőjének szerepével, aki alapvetően fékezni akarta a forradalom eseményeinek radikalizálódását, ennek ellenére utóbb a megtorlás áldozata lett.

Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét 1

Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét 2

Fontos szempontja a könyvnek az akkori állampárt, az MDP helyi szervezetei hatalomátmentési törekvéseinek föltárása, illetve egy a forradalmi eseményekbe bekapcsolódó és utóbb perbe fogott helyi gazdálkodó példáján keresztül a megtorlás rendszerének bemutatása.

A szerző szólt arról is, hogy több olyan kommunista volt a városban, akik 1956-ban az eseményeket hírül véve – mintegy megvilágosodva – a forradalom mellé állt, ám mikor november 9-én a településre bevonultak a szovjet csapatok, mégis kommunista énjük kerekedett felül.

Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét 3

Az események makói szereplői közül a bemutatón a szerző kiemelte a városi nemzeti bizottság vezetőit, a szociáldemokrata Zombori Lajos elnököt és a szintén szociáldemokrata alelnököt, Kiss Ernőt, valamint a kisgazda Szőnyi Imrét, akik az 1945 utáni koalíciós évek meghatározó személyiségei voltak, ugyanakkor rámutatott, hogy rajtuk kívül akár több ezren is részt vehettek a forradalom makói eseményeiben, de közülük csak kevesen vállaltak érdemi vezető szerepet. A forradalmat követő megtorlás bebörtönzött, internált, elbocsátott vagy egyéb módon sújtott áldozatainak száma így is meghaladta a száz főt.

Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét 4

A több mint 400 oldalas kötet bemutatóján Miklós Péter emlékeztetett: a forradalom idején Makón is voltak tüntetések, a szovjet felszabadulási emlékművet itt is ledöntötték október 26-án, s különböző társadalmi csoportok a rendőröktől az egykori pártok képviselőiig, a fiatalok, vagy a pedagógusok felélesztették a pártok demokratikus működését, s folytatták a koalíciós évek hagyományait és nemzetőrséget is szerveztek. Az igazgató hozzátette: a témában megjelent művek közül a legtöbb a fővárosi eseményeket dolgozza fel, így örömteli, hogy Marosvári Attila kiváló munkájának köszönhetően egy vidéki város ismerheti meg múltjának egy fontos részét.

Új monográfia mutatja be Makó 1956-os történelmét 5