Giró-Szász András: Az orbáni modell II. rész

A 2014–2020 közötti fejlesztési ciklust tekintve nem egyszerűen a források lehívása, kifizetése, felhasználása, hanem azoknak a magyar gazdaság, a közjó szolgálatába állítása lett a cél: azaz az uniós források 60 százaléka gazdaságfejlesztést valósítson meg, valamint, hogy az uniós források járuljanak hozzá a területi különbségek csökkentéséhez. 2014 után az uniós források tervezett és strukturált felhasználása a gazdaság három területének – az iparnak, a mezőgazdaságnak, az infrastruktúrának – új alapokra helyezését és megerősítését eredményezte – olvasható a Magyar Nemzet honlapján.

Iparfejlesztés

A kormány számára egyértelmű volt, hogy a fejlett ipar az egyik alapja a munkaalapú társadalomnak, valamint a fenntartható és magas gazdasági növekedésnek. Ennek érdekében Magyarországot újra kellett iparosítani, s növelni kellett az ipar részesedését a GDP-n belül, s ezért a kormány több stratégiai tervet is elfogadott, amelyek megvalósításához komoly mértékű forrást is rendelt.

Elfogadták az Irinyi-tervet, amelynek célja, hogy 2020-ra az ipari termelés aránya megközelítse a hazai össztermék 30 százalékát, biztosítsa, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé. Segít átállni az innovációvezérelt gazdaságra, azaz az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia. Kiemelt ágazatai a járműipar, a specializált gép- és járműgyártás, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar, a „zöldgazdaság”-fejlesztés, az infokommunikációs szektor és a kihelyezett üzleti szolgáltatások, valamint a védelmi ipar. A kormány 1200 milliárd forintnyi forrást használt és használ majd fel erre az elkövetkező években.

Ehhez kapcsolódóan elfogadták az Ipar 4.0 programot 2,35 milliárd forintos keretösszeggel. A program elsődleges célja, hogy felkészítse a hazai vállalkozásokat a digitális átalakulásra. Ennek érdekében olyan gyártási modellek, mintagyártások kerülnek támogatásra, amelyek sokoldalú és többszintű informatikai hálózatba integrált gyártási rendszert valósítanak meg.

2017 elején döntött a kormány a Beszállítói cselekvési terv elfogadásáról, amely azt célozza, hogy az alacsony hozzáadott értékű termékstruktúrával és gyenge jövedelmezőséggel működő magyar tulajdonú cégek bekapcsolódjanak a magasabb hozzáadott értéket teremtő termékek fejlesztésébe, gyártásába, valamint, hogy a termelékenység növekedjen az Ipar 4.0-technológiák alkalmazásával. A program összesen hat-nyolc multinacionális céget – mint integrátort – tudott megszólítani, melynek hatására 100-120 hazai tulajdonú beszállító vállalkozás beszállítási volumene növekedett. A Beszállítófejlesztési program első két évére kilencmilliárd forint költségvetési forrás volt szükséges.

A bevezetésre került Jedlik Ányos-terv célja, hogy ösztönzőkkel szolgáljon az elektromos járművek elterjedése érdekében. A terv eredményeképpen mára az elektromos autóknak megkülönböztető rendszámuk, parkolási és útdíjkedvezményük van. Ehhez kapcsolódóan hirdették meg az elektromos autók vásárlásának támogatását is.

Az építőipar ösztönzése is része volt az átfogó iparpolitikának. Annak érdekében, hogy a kormány segítse az ágazatot, speciális bürokráciacsökkentést és rezsicsökkentést hajtott végre. Az eredmények jól láthatóak. Amíg 2015-ben az építőipari termelés értéke 684,6 milliárd forintot tett ki, 2017-ben ez már 1042 milliárd forint volt. Ha csak a lakóépületeket nézzük, akkor a termelési érték 2015-ben 96,4 milliárd forint volt, ez közel megháromszorozódott 2017-re, s 295,1 milliárd forint lett.

Mindezen összehangolt iparpolitikai lépések következtében az ipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez folyó áron folyamatosan emelkedik, a 2010-es 24,5 százalékról 2016-ra 25,8 százalékra növekedett. A rendelkezésre álló adatok szerint jelentősen emelkedett 2010-hez képest az ipari beruházások aránya is a nemzetgazdaságon belül. 28,3 százalékról – 1275 milliárd forint – 35,4 százalékra – 1868 milliárd forint. Ezek a döntések s ezek eredményei egyértelműen hozzájárultak – a primer gazdasági hatások mellett – a foglalkoztatáspolitika, s ezáltal az orbáni modell alulról nyitott középosztály elképzelésének sikeréhez is.

Kutatás és fejlesztés a gazdaság szolgálatában

Világos volt a kormányzat számára, hogy az ipari növekedést, illetve ennek fenntartását nem lehet elérni a kutatás, fejlesztés, innováció minél hatékonyabb, a gazdaság által igényelt területekre összpontosító felhasználása nélkül. A magasabb hozzáadott értékű gazdaság megteremtése, a kutatás-fejlesztés-innovációra fordított összegek jelentős növelése lett az új kormány által megfogalmazott cél, s ehhez olyan távlati irányszámokat határozott meg – Magyarország 2020-ra a GDP 1,8 százalékát akarja kutatás-fejlesztésre költeni –, amelyek biztosítani képesek a cél elérését.

Kiemelt kormányzati cél lett a K+F+I rendszer működéséhez szükséges kutatói állomány létszámának növelése. A hazai célkitűzés 40 százalékos növekedéssel számol hét év alatt. Ennek érdekében 2018-tól a kormányzat vonzóvá tette a K+F központok Magyarországra telepítése és itt tartása érdekében a hazai adórendszert. A kutatási kapacitások fejlesztése területén fontos feladatként kezelte a kormányzat a legfőbb felsőoktatási célokkal való egyeztetést, ahol kiemelt érdek volt a vállalati-felsőoktatási kutatási kapcsolatok további erősítése. Ezt szolgálta a felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrehozása. Ezek célja a hazai kutatási infrastruktúra fejlesztése ipari-felsőoktatási együttműködési ­szervezeti formában, amelyben a létrehozott K+F+I kapacitással versenyképes termékek és szolgáltatások jönnek létre. A központok munkájához a kormányzat 3,96 Mrd forint támogatást biztosított.

Az elmúlt években növekvő tendenciát mutat a GDP-arányos K+F+I ráfordítások mértéke. A hazai kutatásfejlesztés és innováció ösztönzésére a 2014 és 2020 közötti időszakban uniós és hazai forrásokból eddig példátlan nagyságú összeg, 1200 milliárd forintot biztosítottak.

A GDP-arányos költés – a GDP folyamatos növekedése mellett – a 2010-es 1,15 százalékról 2016-ra 1,22 százalékra növekedett. A V4-országok közül – a K+F+I-költségek tekintetében – Magyarország megelőzi Lengyelországot (0,97 százalék) és Szlovákiát (0,79 százalék).

Agrárgazdaság

A 2011-ben megalkotott Alaptörvény rögzítette a magyar föld védelmét. Ez hűen tükrözi a kormány elkötelezettségét a magyar földnek magyar kézben kell lenni elvhez. Az Alaptörvényben – a föld védelme mellett – rögzítették, hogy hazánk meg kívánja őrizni GMO-mentességét. Az alaptörvényi célok elérése érdekében új földtörvényt alkottak, amellyel 2010-et követően a kormány és az Országgyűlés a mezőgazdaság alapvető szerkezetét alakította át, a nagybirtokok helyett a kisebb, kis és közepes birtokok létrehozását célozta meg.

Az eredmény egyértelmű: jelentős mértékben átrendeződött a birtokszerkezet, a nagy gazdaságok földhasználatának visszaesése mellett ­bővült az életképes kis és közepes gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület. Az ezer hektárnál nagyobb gazdaságok földterülete 2010 óta – a kormány agrárpolitikájának köszönhetően – közel egyharmadával csökkent.

Az új, 2013-ban elfogadott Földforgalmi törvény feladata annak biztosítása, hogy a földeket azok megművelésére kész és képes magyar gazdálkodók szerezhessék meg, ezzel kizárva a spekulatív földszerzés lehetőségét. A szabályozás szerint magánszemélyek legfeljebb 300 hektár földtulajdonnal rendelkezhetnek, míg természetes személyek és gazdasági társaságok maximum 1200 hektárra szerezhetnek haszonbérletet. Haszonbérbe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Földet a gazdáknak program keretében összesen mintegy 280 ezer hektár állami földet adott. Az állami földeket így több mint 8000 bérlő használhatta, amely óriási előrelépés, hiszen 2010 előtt alig 600 ilyen bérlő volt. A program keretében a fiatal földművesek összesen egy Balaton-méretű területet – 55 ezer hektárt – nyertek el húszéves haszonbérletbe.

A Földet a gazdáknak program keretein belül a gazdára talált, valamint a három hektár alatti értékesített földterületek összesen 195 870 hektárt tettek ki. Az árverési és három hektár alatti vevők összessége közel 30 000 fő volt. A földértékesítési programból az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származott, amelyet teljes egészében az államadósság csökkentésére használt fel.

Ehhez kapcsolódóan az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kidolgozta a Földhitelprogramot, amelynek keretében a bank az értékesítésre kijelölt állami földek megvásárlásához nyújtott rendkívül kedvező kamatozással forrásokat a földműves őstermelők és egyéni vállalkozók részére. Ezzel lehetővé tette, hogy komoly tőke nélkül is földhöz juthassanak a földből élő gazdák. A Földhitelprogramban az MFB összesen 114 milliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak.

A kormány 2014-ben – a nagy gazdaságok piaci előnyeit tovább csökkentve – döntött arról, hogy az 1200 hektár feletti földhasználók esetében egységes területalapú támogatás egyáltalán nem kerül kifizetésre, s ezen támogatásokat csak a kisebb, kis és közepes méretű gazdaságok számára biztosítja, ezzel is támogatva azokat.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében 2007–2013 között a nemzeti önrésszel együtt összesen 1518 milliárd forint támogatást fizetett ki a kormány a kedvezményezettek számára. A következő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési program tükrözi ténylegesen a kormány vidékfejlesztési elképzeléseit: a beruházási források 80 százalékos aránya mentén a kis és közepes gazdaságok támogatását helyezte előtérbe, a támogatásból részesülők köre bővült, nem a nagygazdaságok kapják a források nagyobb részét. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozott a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás.

A kormányzat fenti lépései a kis és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezték tehát előtérbe, ugyanis e vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert, és jelentős munkahelyteremtő, valamint területi megtartó képességgel rendelkeznek. Ezzel lényegében – a kormányzat által kigondolt vásárlási, hitelezési és támogatási rendszer segítségével – rövid időn belül létre lehetett hozni, újra lehetett építeni a vidéki, kis és közepes gazdaságokon nyugvó társadalmi bázist, amely már középtávon is a rurális-falusi gazdaság és társadalom mozgatórugója lehet.

Infrastruktúra-fejlesztés

Az infrastruktúra fejlesztése magában foglalja az ipar és a mezőgazdaság számára elengedhetetlen épített infrastruktúrák fejlesztését, s egyben az ezek fejlődéséhez elengedhetetlen innovációs alapot: a digitális infrastruktúra fejlesztését.

Kétezertíz után a kormány a közlekedést társadalompolitikai kérdésnek, a társadalom- és gazdaságszervezés részének tekintette, hiszen a közlekedési rendszernek az állampolgárok mellett ki kell szolgálnia a versenyképességi célokat is. Azaz ki kell hogy szolgálja a gazdasági igényeket – például a szállítási infrastruktúra fejlesztésével –, és a dolgozó lakosság igényeit – például gyors munkába jutás lehetőségével –, valamint segítenie kell a hazai gazdaság megerősítését – például a hazai közlekedési eszközök beszerzésén keresztül.

Mindehhez össze kellett hangolni a közlekedési szolgáltatásokat rendszeren belül. Szükséges volt, hogy a buszközlekedéshez szervesen illeszkedjen a vonatközlekedés vagy más tömegközlekedés, illetve a közlekedési szolgáltatások összehangolása más szolgáltatásokkal – jellemzően állami –, például oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, kormányhivatalok/járási hivatalok működésével.

Kiemelt cél lett mindezek mellett az épített közlekedési infrastruktúra, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, ennek keretében az összes megyei jogú város gyorsforgalmi bekötésének megvalósítása, illetve az autópályák határokig való megépítése. Megkezdődött a megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba. Magyarországon 2010–2018 között 405 kilométer új út épült meg, 227 kilométer a TEN-T gyorsforgalmi úthálózat részeként, ezen belül 95 kilométerrel növekedett az autóutak hossza, valamint 106 kilométerrel az autópályák hossza. A 11,5 tonnás burkolatmegerősítéssel fejlesztett utak hossza 624 kilométer lett. A program keretében összességében 27 kilométer TEN-T vasútvonal épült meg, míg a felújított vonalak hossza 322 kilométer. A városi és elővárosi kötöttpályás hálózatokon összesen 130 kilométernyi szakasz épült vagy újult meg.

Megkezdődött a hazai vasútszolgáltatás kereteinek rendbetétele is. A nemzeti vasútvállalat vagyonának a szocialista-liberális kormányok által történt kiárusítása – például MÁV-Cargo árufuvarozási üzletág privatizációja – ellenére 300 milliárd forint adósságállomány halmozódott fel. Az új kormány által meghirdetett gazdaságpolitikai szemlélet szerint rendezték a MÁV mostoha helyzetét, aminek köszönhetően folyamatosan csökken a MÁV adósságállománya. A vasúttársaságok ma már kiszámítható, tervezhető keretfeltételek között, 2023-ig szóló személyszállítási és 2026-ig érvényes pályaműködtetési közszolgáltatási szerződések alapján látják el feladataikat. E feladatok minőségi ellátásához – az elmúlt hét évben – több mint 170 korszerű vasúti járművet szerzett be a MÁV-Start és a GYSEV Zrt.

Rendezték a Volán társaságok helyzetét is. Az országos, regionális és elővárosi autóbuszos személyszállítás területén 2014 végére befejeződött a 24 Volán vállalat hét regionális társaságba integrálása. A helyközi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző társaságok közszolgáltatási szerződéseit a kormány 2019. december 31-ig meghosszabbította. Az elmúlt hét évben mintegy 1700 új vagy felújított busz beszerzésére került sor.

A hazai közlekedés elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés 2013. júliusi elindítása volt, amelyhez kapcsolódóan a hazai és nemzetközi szakmai közvélemény elismerését kiváltva, rekordidő alatt épült ki a díjszedési infrastruktúra. A megtett úttal arányos díjfizetés hazai alkalmazásával a nemzetközi tranzitforgalomból származó bevételek megnövekedtek. Ennek azért van óriási jelentősége, mert az országon áthaladó nehéz-járművek üzemeltetői korábban úgy használták a hazai közúthálózatot, hogy – európai viszonylatban is – csak minimális díjat fizettek érte.

A fizetett útdíj 2017-ben meghaladta a 221,6 milliárd forintot, 11,9 százalékkal volt magasabb a 2016. évi útdíj értékénél.

A hagyományos pályamatrica-rendszer is változott. A kormányzat társadalompolitikai céljait is figyelembe véve 2015-ben bevezették a megyei e-matricákat, s 2018-tól a lakosság számára jelentősen és kedvezően módosultak az országos gyorsforgalmi úthálózat használatára vonatkozó szabályok, valamint a nagycsaládos kedvezmény igénybevételének szabályai is. Az így keletkezett többletbevételből a kormány falusi útalapot hozott létre, amelyből az alacsonyabb rendű és rossz állapotú utak felújítását finanszírozzák.

Az épített infrastruktúra mellett kiemelt fontosságú a digitális infrastruktúra és gazdaság fejlesztése. A 2010-ben hatalomra kerülő kormány elfogadta a Digitális jólét programot, majd annak folytatását, a 2.0-s változatot. Ennek keretében több mint húsz új fejlesztési alprogramot alakítottak ki a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén.

A Szupergyors internet program elindításának célja az volt, hogy 2018 végére minden magyar településen és háztartásban elérhetővé váljon vezetékes vagy mobil széles sáv megoldással a legalább 30 Mb/s sebességű internet-hozzáférés. A kormányzat és a piaci szereplők közös munkájának eredményeként 56 milliárd forint uniós támogatással közel 150 milliárd forint értékű beruházás valósul meg pályázati és önerős forrásból. A Szupergyors internet programnak köszönhetően 2018 augusztusáig 536 településen összesen 515 ezer új végpont kiépítése történt meg.

Kétezertizenhéttől a korai fázisú vállalkozásokkal kapcsolatosan egy úgynevezett angyalbefektetői adókedvezmény került bevezetésre. Ezzel a kormányzat a kis innovatív vállalkozások fejlődését és forráshoz jutását kívánta segíteni. Az ehhez szervesen kapcsolódó – Digitális jólét pénzügyi program keretében –, 2018 szeptemberében indult Digitális jólét hitelprogram célja, hogy kedvezményes, kamatmentes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek versenyképességüket erősítő és/vagy digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást.

A fejlődés egyértelmű: nőtt a széles sávú internettel rendelkező vállalkozások aránya. Az összes vállalkozás közül a széles sávú internettel bírók aránya 2014-ben 88 százalék volt, amely 2016-ra 92 százalékra emelkedett. Vagyis amelyik vállalkozás internetet használ, már széles sávú nettel bír jellemzően. Ugyanez az EU-ban átlagosan 2014-ben és 2016-ban is 94 százalék volt, azaz a kormányzati politikának köszönhetően a vállalkozások digitális felzárkóztatása sikeresen befejeződött.

Bürokráciacsökkentés

Mindezen ágazati, célirányos fejlesztéspolitika és infrastrukturális háttérbiztosítás mellett a stabil, fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a kormányzat szerint feltétlenül szükséges lépés volt a vállalkozások bürokráciacsökkentése, a vállalkozások adóterheinek mérséklése, valamint a gazdaság egész spektrumában jelen lévő fekete és szürke zóna visszaszorítása. 2010 előtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy érdemi bürokráciacsökkentés valósuljon meg a kisebb vállalkozásoknál. A nagymértékű bürokrácia elsősorban a kkv-k esetében jelentett komoly versenyhátrányt. Ezen változtatnia kellett, de ennek érdemi feltételei 2014 előtt nem álltak a kormányzat rendelkezésére. Az eladósodás megállítása, a költségvetés rendbetétele, az átalakított uniósforrás-felhasználás, a munkaalapú társadalom foglalkoztatásra gyakorolt hatása mind hozzájárult ahhoz, hogy 2014 után meg lehessen kezdeni a bürokráciacsökkentési folyamatokat.

Kétezertizenötben és 2016-ban a kormány által beterjesztett három törvénycsomag keretében összesen 265 jogszabály módosítására került sor. 241 kormányrendeletet módosítottak a célok elérése érdekében. Sor került az általános eljárási szabályok módosítására, aminek következményeként a vállalkozások hatósági ügyintézéssel járó bürokratikus terhei az eljárások gyorsabb befejezésével jelentősen csökkentek. Gyorsabbá váltak az eljárások, mivel megszűnt a felfüggesztés lehetősége, és rövidültek az eljárási határidők. Fontos eredmény a nyolc napon belül lezárt ügyek – több mint 18 millió – aránya, amely – az előzetes számítások alapján – a 2014-ben mért 44,1 százalékról mára körülbelül 77,4 százalékra emelkedett.

Tovább folytatódott a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, azaz 25 engedélyezési eljárás megszüntetése azzal, hogy a korábban engedélyhez kötött tevékenység átalakult bejelentés alapján végezhető tevékenységgé. Sor került a bejelentési kötelezettségek csökkentésére. Ennek keretében egyes adatváltozás-bejelentési kötelezettségek úgy változtak, hogy a bejelentőnek egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és az ügyfél – a vállalkozó – kérelmére ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. Elfogadták az úgynevezett szankciótörvényt, amely a közigazgatási eljárások esetén csökkenti az állampolgárokat és a cégeket sújtó szankciókat, ezzel is ösztönözve a jogkövető magatartást, de nem rontva a kisebb vállalkozások versenyképességét. Bevezetésre kerül a közigazgatási óvadék, amelyet a jogkövető ügyfél visszakap.

Elindították a Könnyű közmű programot, amelynek köszönhetően az első évben összesen 17 milliárd forintot spórolhattak meg a családok és a kkv-k.

A Könnyű közmű program magában foglalja a közműcsatlakozások díjmentessé tételét, a szabályozás egyszerűsítését és az eljárások gyorsítását mind a négy közmű – gáz-, villany-, ivóvíz- és csatornabekötések – tekintetében.

A közműcsatlakozások díjmentessé tétele egy átlagos lakás, ház esetében 1,9 millió, egy üzlethelyiségnél 2,8 millió forinttal csökkenti a beruházás költségeit, segítve ezzel a családok otthonteremtését, javítva a vállalkozások versenyképességét.

A terhek csökkentése

A 2010 előtti kormányok pénzszűkében két eszközhöz tudtak nyúlni: megadóztatták a lakosságot, és megadóztatták a kisvállalkozásokat. Ezzel egyrészt visszafogták a fogyasztást, növelték az adóelkerülést, másrészt pedig rontották a kkv-szektor versenyképességét, ami összességé­ben egy negatív spirált eredményezett. Ennek a gyakorlatnak kellett véget vetni annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható és stabil lehessen. Ehhez – a válságból való kilábalással és az adóhatóság átalakításával – 2014-ig teremtődtek meg a pénzügyi és gondolkodásbeli alapok. A kkv-k és a hazai gazdaság megerősítése érdekében csökkenteni kellett a vállalkozások adóterheit és az adóbürokrácia mértékét az ország tehervállalási képességének megfelelően.

A kis- és közepes vállalkozások esetében versenyhátrányt jelentett a szükséges engedélyek, hatósági eljárások növekvő díjtételeinek megfizetése. Korábban ennek megléte egyfajta burkolt adóztatásnak felelt meg. 2014 után az államháztartás pozitív helyzete lehetővé tette, hogy példa nélküli módon az állami díjtételeket nemhogy nem növelték, hanem csökkenteni is tudták. Több ütemben valósították meg az állami rezsicsökkentést, amely évente mintegy 12 milliárd forintot hagyott a lakosságnál és a vállalkozásoknál. Első ütemként 2016. januártól húsz hatósági eljárás díja szűnt meg. Éves szinten 800 ezer eljárás ingyenessé vált, a második ütemben 2017. márciustól húsz, a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő hatósági eljárás díját szüntették meg. Ezzel évente további körülbelül 175 ezer eljárás vált díjmentessé.

Természetesen e támogatások és könnyítések mellett a társasági adó csökkentése, valamint a specifikus áfacsökkentések hozták leginkább versenyhelyzetbe a magyarországi vállalkozásokat.

A kormány 2016 novemberében hat évre szóló megállapodást kötött a munkaadókkal és a munkavállalói oldal képviselőivel. Az eddigi legnagyobb magyar bérfejlesztési programban a munkaadók komoly bérfejlesztéseket vállaltak, a kormány pedig ellentételezésként a vállalkozásokat terhelő adók csökkentését ígérte.

Ennek keretében a társasági adó egykulcsossá vált, 2017-től mindenki számára kilencszázalékos lett, amellyel mintegy 145 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. Emellett a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke 2017-től öt százalékpontos csökkentéssel 22 százalékra változott. Továbbá vállalta a kormány azt is, hogy amennyiben a vállalkozási szférában a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal – 2 helyet 2,5 százalékkal – csökken a járulék 2018-ban, s ez – hála a jelentős bérnövekedéseknek – meg is történt. A következő években – 2019–2022 között – további két-két százalékpontos munkáltatóijárulék csökkentést tartalmaz a megállapodás akkor, ha a vállalkozási szféra átlagában megvalósul a legalább hatszázalékos reálkereset-növekedés.

Az adócsomag célja a további bürokráciacsökkentés volt, egyben a vállalkozások versenyképességének erősítése, illetve a feketegazdaság további visszaszorítása. A csomag alapján hatmillió forintról 12 millióra nőtt a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevételi határa. Az áfában az alanyi mentesség értékhatára hatmillióról nyolcmillió forintra emelkedett. Ez nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hozott.

Emellett egyszerűsödtek az egészségügyi hozzájárulás szabályai is. Kamat után 2017-től már senkinek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, ezzel mintegy hárommilliárd forint maradt a lakosságnál. Az adóhatóság 2017-től szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat, és elkészíti akár négymillió ember adóbevallását. Adókedvezményt kaptak a startupokba fektető cégek, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthattak-juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások.

Kétezertizennyolcban további egy százalékponttal 13 százalékra csökkent a kisvállalati adó kulcsa, és két százalékponttal 20 százalékra csökkent az egészségügyi hozzájárulás kulcsa. 2019-től a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett. A kormány célja a kedvezőbb adózási formák felé terelni a vállalkozókat.

Kétezertizennégytől a költségvetés javuló helyzete, az ország teljesítménye és a fenntarthatónak bizonyuló gazdasági növekedés következtében rendelkezésre álló pluszforrások lehetővé tették, hogy bizonyos területeken, társadalom- és gazdaságpolitikai érdekek mentén a kormány az adóterhelés fogyasztást érintő elemeit, elsősorban az áfa mértékét csökkentse. Ez alapvetően az érintett hazai gazdálkodók megsegítése mellett a fogyasztás növelését és kifehérítését eredményezte a kormány által meghatározott kiemelt területeken és ágazatokban.

Jelentős áfacsökkentéseket hajtottak végre a mezőgazdasági termelők segítése érdekében: 2014-ben az élő és félsertés áfája, 2015-től a juh és a szarvasmarha köztes termékeinek áfája, 2016-tól a sertéshús áfája, 2017-től a friss tej, a baromfi és a tojás áfája csökkent öt százalékra. 2018-tól a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének általános forgalmi adója, míg 2019-től az UHT és ESL tejek áfája is öt százalékra csökkent.

Az éttermi szolgáltatások területén két ütemben csökkent az áfa mértéke. Az áfacsökkentési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor 27 százalékról 18 százalékra csökkent a forgalmi adó mértéke a melegkonyhás vendéglátó szolgáltatások esetében. Ezt követően 2018-tól az éttermekben bizonyos szolgáltatások után csökkent öt százalékra az áfa mértéke. A kormány célja ezzel az volt, hogy az így megmaradt pénzt az ágazatban dolgozók bérfejlesztésére fordítsák a tulajdonosok, a munkáltatók.

Az áfacsökkentés következő területe az építőipart érintette. Az új építésű lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. A legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást, amely 2019 végéig vehető igénybe. Ezt a határidőt 2023-ra hosszabbította a kormány a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező ingatlanfejlesztések számára. Mindennek óriási hatását nem lehet eléggé aláhúzni, hiszen közvetlen építőipari eredményei mellett nagymértékben hozzájárult – a beruházásnövekedésen keresztül – a hazai GDP, valamint fogyasztás növekedéséhez, ezáltal az államháztartási egyensúly stabilizálásához, a lakásállomány minőségi javításához, s ezáltal az életminőség jobbításához.

A kormány javaslatára Magyarországon még soha nem látott mértékben, két lépésben, 2017. január 1-jétől 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 18 százalékról 5 százalékra csökkent az internet-előfizetés áfája. Az adócsökkentéssel az Európai Unió tagállamai között Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója. Az áfacsökkentésnek köszönhetően több mint 50 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál és vállalkozásoknál.

Elmondható tehát, hogy 2010 után az orbáni modell gazdaságpolitikájának megvalósítása keretében a munkajövedelem adó- és járulékterhelésének mértéke csökkent, a fogyasztást terhelő adóké növekedett – mindez a munkaalapú gazdaság, a munka becsületének megteremtése érdekében történt. A kormány adócsökkentést célzó intézkedései a vállalkozások pénzügyi helyzetét javították, támogatták, ennek köszönhetően a kis- és közepes vállalkozások közterhei jelentősen csökkentek, gazdálkodási lehetőségei nőttek. Ezen lépéseknek köszönhetően általánosságban elmondható, hogy a hazai vállalkozások számára olyan extra megtakarítási lehetőségeket biztosított a kormányzat az adócsökkentéssel és bürokráciaegyszerűsítéssel, amely lehetővé tette, hogy az ezáltal felszabaduló források segítségével bért fejlesszenek, vagy bővülésük révén új munkahelyeket hozzanak létre.

Gazdaságfehérítés

A bürokrácia- és adócsökkentés következtében a fogyasztásra gyakorolt hatás mellett a meginduló gazdaságkifehérítés politikája újabb és újabb elemekkel bővült.

A 2010-ben bevezetett új gazdaságfilozófia, az orbáni modell lényegi pontja a közteherviselés újragondolása volt. A korábbi időszakban, ha az állam pluszbevételt keresett, akkor azt jellemzően új adók kivetésével oldotta meg, amely elsősorban a kis lobbierővel bíró állampolgárokat és a kisebb vállalkozásokat terhelte. Ez a folyamat ért véget 2010-ben a közteherviselés multinacionális vállalatokra történő kiterjesztésével és párhuzamosan az szja csökkentésével, egykulcsossá válásával, a munkához kapcsolódó járulékok csökkentésével.

Ennek a folyamatnak fontos eleme lett – többek között a XXI. századi digitális technológia vívmányainak alkalmazásával – a fekete- és szürkegazdaság mértékének csökkentése, ezáltal az adóelkerülés mértékének leszorítása. A cél egyértelmű volt: a gazdaság fehérítésén keresztül az állami bevételek növelése és igazságosabb szétterítése úgy, hogy az a tervezett adócsökkentésekkel párhuzamosan történhessen meg, nem pedig az adók emelésével, új adók kivetésével. Ennek elérése érdekében 2014-től kezdődően olyan online gazdaságfehérítő eszközök bevezetésére került sor, amelyek a tisztességtelen vállalkozások előtt bezárják az összes kiskaput, radikálisan lecsökkentik a bevételek eltitkolásának lehetőségét, ezzel párhuzamosan jóval több bevételt hoznak az államnak. Ezek az eszközök: az online­ pénztárgépek, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, az online számlázási rendszer, illetve az étel- és italautomaták adóhivatali bekötése voltak.

Az online pénztárgépek használata 2014. szep­tember 1-jétől vált kötelezővé, és jelenleg már több mint 210 ezer online kassza működik az országban. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolását, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciókat. A készülékek 2017-ben több mint 10 ezer milliárd forintnyi forgalomról küldtek adatokat a NAV-nak, azaz naponta átlagosan 30 milliárd forintról érkezett értékesítési adat.

Kétezertizenöt márciusától indult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer éles üzeme, amelynek célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és az áruk fiktív utaztatásának kiszűrésén keresztül az adóelkerülés felszámolása. Ennek értelmében a vállalkozásoknak a közúti szállításhoz kapcsolódó adatokat egy központi elektronikus rendszerben kell rögzíteniük még a fuvarozás megkezdése előtt. 2017-ben a NAV-hoz nagyjából 13 millió szállítmányról érkezett bejelentés, és az időközben módosuló szabályok miatt egyre kevesebb olyan jármű van, amely kikerülhet a hatóság látköréből.

A rendszer a működés első két évében az online pénztárgépekkel együtt 420 milliárd forintot hozott a kincstárnak. Az online közúti ellenőrzési rendszer kizárta az illegális szféra szereplőit a piacról, a tisztességes cégek így jóval több megrendelést kaptak. Alig néhány hónappal az éles üzem beindulása után – már 2015 májusában – például a zöldségtermesztők megközelítőleg 15-20 százalékos felvásárlásiár-növekményt könyvelhettek el, ami nagymértékben stabilizálta e mezőgazdasági ágazat helyzetét.

Az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott rendszert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta, és már több ország át is vette a magyar szabályozást. A magyar EKÁER alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban – magyar minta alapján – a szlovák adóhivatal is elkezdte alkalmazni az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

Az online számlázás rendszere 2018. július 1-jén indult, amelynek értelmében a 100 ezer forintot elérő, illetve azt meghaladó áfatartamú számlák esetében kötelező az online adatszolgáltatás. Az online számla bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy az áfabevallási tervezetet is ki tudja majd ajánlani az adóhivatal, amennyiben a 100 ezer forintnál kisebb számlák adatait is beviszik a vállalkozások a rendszerbe. 2018. szeptember közepére, két és fél hónappal július elsejei indulása óta már a tízmilliomodik online számla is beérkezett az adóhivatalhoz, 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számlarendszerébe.

Az adóhivatalhoz érkező számlaadatokat az adóhivatal elemzői azonnal megvizsgálják, és összevetve az egyéb rendelkezésre álló információkkal, könnyen kiszűrik a gyanús céghálókat, a fiktív számlát kiállítókat, ezzel is segítve a megbízható, jogkövető vállalkozásokat.

Szintén nagy léptékű változás volt az élelmiszer-automaták beazonosítását lehetővé tevő felügyeleti egységek 2018. június 30-ig kötelező beszerelése, amelyek forgalmi adatokat továbbítanak az adóhatósághoz. A piaci szegmens értékesítéséről a bevezetésig nem álltak rendelkezésre adatok, most azonban időszakosan az egyes napokon 70 millió forint feletti forgalomról kapott információk az adóbevételek növekedését, a gazdaság fehérítését szolgálják. Az eredmények magukért beszélnek.

Ezen intézkedések áfával kapcsolatos hatása jelentős, látványos, önmagáért beszélő eredményeket hozott. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a be nem szedett áfa aránya 2016-ban az összvolumenhez képest 13 százalékra csökkent, ez jóval alacsonyabb, mint a húszszázalékos régiós átlag.

A kormány határozott szándéka lett, hogy az áfarés egy-két éven belül tíz százalék alá csökkenjen.

Ezen eredmények sora, illetve a mögöttük meghúzódó plusz államháztartási bevétel járult hozzá ahhoz, hogy a kormány fenn tudta tartani – rendkívüli helyzetek esetén is – a megszorításoktól mentes, folyamatos béremelések mellett kiálló gazdaságpolitikáját. Az ezen eredményeken alapuló gazdaságpolitika pedig az így létrejövő forrástöbbletet – az orbáni modell logikája alapján – a társadalompolitika által meghatározott célok támogatására tudja fordítani.

Folytatjuk.

Forrás: magyarnemzet.hu