Hétezer muszlim terrorista szivárgott vissza Európába

Az Iszlám Állam közel-keleti meggyengülésével egyre több, a kötelékükbe tartozó dzsihadista próbál Európába jönni. A több fórumon igazolt folyamat értelemszerűen komoly biztonsági kockázatot rejt a kontinens, és így Magyarország polgárai számára, egyértelműen növelve a terrorveszélyt. Múlt héten egy, az Iszlám Államhoz tartozó veszélyes terroristát fogtak el Budapesten -írja az origo.hu.

Múlt hét pénteken beszámoltunk róla, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal együttműködve elfogta az Iszlám Állam egyik magas rangú vezetőjét Magyarországon. Mint utólag kiderült, a több európai országban is felbukkanó terroristát még tavaly decemberben fogták el a magyar hatóságok a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, amint hamis okmányokkal akart bejutni az országba. Múltjának mozaikdarabjai pillanatok alatt összeálltak, és a létező legfélelmetesebb képet adták: a terrorszervezet emírjeként öngyilkos merényleteket szervezett és kivégzéseket irányított, emellett legalább húsz ember kivégzésében vett részt, valamint véreskezű hóhérként szerepelt az Iszlám Állam propagandavideóiban is. Az eset minden eddiginél közelebb hozta a magyar nyilvánosság számára a Nyugat-Európában már állandósult terrorfenyegetettség érzését, tökéletesen érzékeltetve a migráció okozta veszélyeket. Mivel az ISIS az utolsó területét is elveszítette Szíriában, a vándorló terroristák minden eddiginél komolyabb veszélyt jelentenek Európa, így Magyarország polgárai számára.

“A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek”

Az a tény, hogy az utóbbi időben a terrorszervezet jelentősen veszített közel-keleti állásaiból, és ezzel látványosan meggyengült, nem könnyítette meg Európa helyzetét. Ugyanis az “ejtőernyő” nélkül maradt ISIS-katonák kénytelenek voltak új célpont után nézni, kézenfekvő választás volt számukra a közelben lévő öreg kontinens. A folyamat Európa számára – a migráció leágazásaként – egy újabb nagyobb komoly kihívást jelentett, amivel szavak szintjén a politikai elit is foglalkozott, azonban az eredmények ez idáig meglehetősen vegyes képet mutatnak. Emlékezetes, Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az első, aki kimondta, hogy a bevándorlás velejárója lehet a terroristák kontinensre való érkezése. Később a NATO és az ENSZ vezetői is felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az Európába érkező vagy visszatérő Iszlám Állam harcosai jelenthetnek. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg már 2015 májusában arra figyelmeztetett, hogy  az egyik probléma természetesen az, hogy [a migránsok között] visszatérő harcosok is lehetnek. A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek. Két évvel később Jean-Paul Laborde, az ENSZ terrorizmus elleni ügynökségének korábbi vezetője pedig arról beszélt, hogy “Európa azzal fog szembesülni, hogy az Iszlám Államot tömegével hagyják el a Szíriában és Irakban legyőzött harcosai, akik veszélyesebbek és harcedzettebbek, mint a korábban visszatértek“. Csakhogy a folyamat 2015 óta érdekes, és Európa számára vészjósló kanyart vett: a szunnita dzsihadista terrorszervezethez egyre több európai polgár kezdett el csatlakozni.

Egyetértés Európában

Ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló statisztikák szerint az utóbbi években több ezer uniós állampolgárból lett ISIS-katona, akiknek a jelentős része, mintegy harmada a kiképzést követően visszatért Európába. Az Iszlám Állam összeomlása ezt a folyamatot minden bizonnyal fel fogja gyorsítani, így számuk várhatóan drasztikusan növekedni fog. Ezt a tendenciát támasztja alá több európai tanulmány és jelentés is.

Nemzetközi Politikai Tanulmányok Olasz Intézete 2017 novemberében közölte, hogy számításaik szerint körülbelül 1500 dzsihadista tért vissza Európába abból a mintegy 5 ezer európaiból, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A tanulmány a nemzeti hatóságokra hivatkozva megemlíti, hogy az Egyesült Királyságba körülbelül 400-an, Franciaországba 400-500-an, Belgiumba 121-en, míg Svédországba 140-en tértek vissza a Közel-Keletről. Egy évvel korábban elkészített tanulmányukban úgy fogalmaztak, hogy “Belgiumot nyugodtan tekinthetjük a szélsőséges iszlám melegágyának“. Kiemelték, hogy a Brüsszelt Antwerpennel összekötő, képzeletbeli tengely mentén fekvő városokból mintegy 355 radikális utazott el a Közel-Keletre.

Deutsche Welle 2018 januárjában a német kormányra hivatkozva arról számolt be, hogy Németországból 2012 óta 960 fő csatlakozott a terrorszervezethez, közülük minden ötödik nő volt. Harmaduk már visszatért Németországba, köztük 50 nő is. A gyermekeik számáról pontos adat nincsen, mivel a német belbiztonsági szolgálat a 14 éven aluli gyerekekről nem gyűjthet információkat. Hans-Georg Maaßen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi főnöke szerint ez azért probléma, mert “a Közel-Keletről visszatért gyerekek és fiatalok agyát átmosták a terroristák, akik így már erősen radikalizálódtak“. Meglátása szerint emiatt Németországba való  visszatérésük után potenciálisan veszélyesek lehetnek, hiszen könnyen másodgenerációs dzsihadistákká válhatnak.

A brit Guardian című lap 2019 január végén arról cikkezett, hogy “az Európából toborzott harcosok közül a francia dzsihadisták voltak a legtöbben”. Emlékezetes, közülük kerültek ki a párizsi Bataclannál, a stadionnál és különböző bárokban elkövetett terrortámadások elkövetői.

spanyol kormány új nemzeti stratégiát (Estrategia Nacional Contra el Terrorismo) jelentett be a terrorizmussal és a szélsőségekkel szemben 2019 februárjában. A program egyfajta óvintézkedés az Iszlám Államból visszatérő dzsihadisták ellen. A lépés érthető, hiszen a spanyol belügyminisztérium jelentése szerint mintegy 230 spanyol állampolgár az Iszlám Állam katonájaként harcolt, és nagy részük várhatóan vissza is tér az országba.

boszniai belbiztonsági miniszter 2019 februárjában arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina hajlandó visszafogadni azokat az állampolgárait, akik az elmúlt években az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcoltak Irakban és Szíriában. A tárca hivatalos adatai szerint 2012 után Boszniából legalább háromszázan csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Értelemszerűen Magyarországot különösen érzékenyen érinti az, hogy a Balkánon is jelentősen megnőhet a terrorveszély. Bosznia-Hercegovinában egyébként sem ismeretlen jelenség a radikális iszlám, hiszen a délszláv háború idején a Közel-Keletről számos mudzsahed érkezett az országba, hogy „testvéreik” oldalán harcoljanak. Közülük sokan azóta is Boszniában vannak.

Forrás: origo.hu

Foto: MTI