Trócsányi László: Szeged egyik gyöngyszeme lesz az Állam- és Jogtudományi Kar

Annak ellenére, hogy a Velencei Bizottság üléséről egy szellemiségé­ben a Sargentini-jelentést idéző sajtóközlemény jelent meg, Trócsányi László szerint kiegyensúlyozott, a magyar kormány céljait és erőfeszítéseit is értékelő jelentést fogadott el a testület a közigazgatási bíróságok önállósulásáról. Lapunknak adott interjújában a igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy a tárca 2020-tól rendezni szeretné a bírók javadalmazását, illetve hogy az európai politikai színtéren egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért szeretne dolgozni -írja a Magyar Nemzet.

– Az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról vitázott az elmúlt hét végén a Velencei Bizottság. Mit gondol, közeledtek az álláspontok?

– A Velencei Bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés kiegyensúlyozott, a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében teszünk, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen. Sajnálatos és érthetetlen, hogy a jelentés elfogadását követően az Európa Tanács honlapján megjelent egy sajtókommüniké, amelynek politikai felhangja van, és a törvénynek szinte csak azokkal a kritika tárgyává tett elemeivel foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a magyar Országgyűléshez már módosító indítványok érkeztek. Emiatt az egyik jelentéstevő kollégám és jómagam is tiltakozásunkat fejeztük ki a bizottság titkárságánál. Ezután a kommünikét kisebb mértékben módosították, elismervén azt, hogy a törvény tervezett módosításával a kritika alaptalanná vált. Nem az én tisztem annak megítélése, hogy a kommüniké miért lett olyan, amilyen, de tény, hogy a szellemisége az úgynevezett Sargentini-jelentéshez hasonlít, és egyoldalú, elfogult tájékoztatást ad a magyar és a külföldi hírügynökségeknek. A sajtóközleménnyel kapcsolatos álláspontomról a mai napon levélben tájékoztatom az Európa Tanács főtitkárát, Thorbjörn Jagland urat is, akivel egyébként jó a munkakapcsolatunk.

– A testület ülésén ön is felszólalt. Miről beszélt?
– Egyebek között arról, hogy engem nem a politika kért fel a szervezetileg is független közigazgatási bíráskodás rendszerének kialakítására. Épp ellenkezőleg, én győztem meg a politikát arról, hogy erre az átalakításra szakmai alapon szükség van. Sok más jogtudóssal együtt magam is több mint harminc éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, a kandidátusi értekezésemet is a közigazgatási bíráskodásról írtam, és 2014-ben, miniszteri kinevezésemkor is világossá tettem, hogy ezzel kívánok foglalkozni. Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor. A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti, nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik. Beszédemben fontosnak tartottam rámutatni olyan elvi kérdésekre, mint például a miniszteri külső igazgatás és a bírói önkormányzatok közötti viszony, hol van a miniszteri igazgatás határa, milyen garanciarendszer biztosítja a bírói függetlenséget.

– A kritikusok szerint a bírósági reformmal Magyarország tovább távolodott Európától.
– Politikai vádaskodásokkal és gyanúsítgatásokkal nem kívánok foglalkozni. A Velencei Bizottság elismerte, hogy az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint nálunk. Maga a bizottság is megemlíti például Franciaországot és Ausztriát, sőt azt is elismerték, hogy az osztrák modellt vettük alapul. Egyedül azt vitatták, hogy elegendő idő állt-e rendelkezésre a törvény előkészítésére, megvitatására és az új szabályok bevezetésére vagy sem. Én erre azt mondtam, hogy minden országnak megvan a saját jogalkotási gyakorlata. Kétségtelen, hogy a jogszabály elfogadására öt hete volt az Ország­gyűlésnek, ugyanakkor nagyon alapos szakmai munka előzte meg a benyújtását, amibe a szakma legjobbjait, bírókat és jogtudósokat is bevontuk, a törvény koncepcióját pedig számos szakmai fórumon bemutattuk.

– Ezek szerint hazudnak, akik azt állítják, hogy suba alatt készült az egész törvény?
– A Magyar Jogász Egylet, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete és egyes jogi karok is partnereim voltak, nélkülük nem is vállalkozhattam volna a munka elvégzésére. Külön köszönöm a törvény koncepciójának kidolgozásában jelentős részt vállaló, jogtudósokból és bírókból álló szakértői bizottság tagjainak azt a közös munkát, amelyet a jogszabály előkészítése érdekében végeztek. Büszke vagyok arra, hogy mindig sikerrel törekedtünk a konszenzus elérésére.

– Meglehet, de az államra nézve kényes ügyeket tárgyaló közigazgatási bíróságok mégis egy politikai szereplő, az igazságügyi miniszter irányítása alá kerülnek. Ez is „belefér” Európába?
– A közigazgatási bíróságok olyan független bíróságok, amelyek az eléjük kerülő közigazgatási jogvitákban hoznak döntéseket. A Velencei Bizottság Magyarország esetében is elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát. Európa több országában is a bíróságok igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik, természetesen kellő garanciarendszer kiépítésével. A miniszeri igazgatás amúgy azt jelenti, hogy a miniszter felelős az igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, különösen a közigazgatási bíróságok költségvetéséért, amelynek tervezetét a tárca állítja össze és az igazságügyi miniszter nyújtja be az Országgyűléshez. Hozzáteszem, az Országos Közigazgatási Bírói Tanáccsal (OKBT, a közigazgatási bíróságok belső önigazgatási szerve) és a közigazgatási felsőbíróság elnökével együttműködve, az ő véleményüket is figyelembe véve. További fontos feladata a miniszternek a bírói státusok számának meghatározása, valamint ő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az új bírák kinevezésére.

– Helyben vagyunk. Egy politikus válogatja majd ki, hogy kik ítélkezhetnek és kik nem. Nem tartja ezt veszélyesnek?
– Ez egy kényes kérdés, tisztában vagyok vele. A Velencei Bizottság figyelmét felhívtam arra, hogy ez számos országban így van, mi az osztrák modellt vettük alapul. Nálunk – a Velencei Bizottság jelentését is szem előtt tartva – a következő lesz a folyamat: az OKBT a legjobb pályázók közül javaslatot tesz egy vagy több személyre, több jelölt esetében pedig a miniszter a jogszabályban rögzített szempontrendszer szerint nyilvánosan meghallgatja és értékeli a versengőket. Az értékelésnél különösen a szakmai felkészültség, a döntésképesség, a lényeglátás és a kifejezőképesség esik nagy súllyal a latba. A miniszter ezek után meghozza döntését, a döntésével szemben jogorvoslatnak van helye, végül a legjobb eredményt elérő bíróaspiráns kinevezését kéri a köztársasági elnöktől.

– Erre vonatkozik az a törvénymódosító javaslat, amit a közelmúltban nyújtottak be az Országgyűléshez?
– Igen, de az előterjesztés az OKBT személyi összetételét is érinti: a tervezet elfogadása esetén a testületnek több bíró tagja lesz, ami szerintem megint csak egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy milyen fontos számunkra a bíróságok függetlensége.

– Visszatérve a bírók kiválasztására, sokan tartanak attól is, hogy kívülről, a közigazgatásból érkező és politikailag elkötelezett tisztségviselőkkel töltik fel az új bíróságokat.
– Van itt egy félreértés vagy szándékos csúsztatás. Valamennyi közigazgatási bírónak, aki ma ebben az ügyszakban ítélkezik, felajánlottuk, hogy folytassa a munkáját az önálló közigazgatási bíróságokon. Ezt a Velencei Bizottság jelentése külön is üdvözli. Szerintem ezzel a lehetőséggel a túlnyomó többségük vagy talán mindenki élni fog, így országosan legfeljebb 70-80 új bíróra lesz szükség, de az üres bírói álláshelyeket fokozatosan hirdetik meg. Az újonnan beérkező bírók – amennyiben nem a bírói karból érkeznek – egy évig nem járhatnak el önállóan. Egyébként pedig ne gondoljuk azt, hogy pártkatonák dolgoznak a közigazgatásban. Saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy például a minisztériumokban, így az Igazságügyi Minisztériumban is kiváló, elhivatott jogászok vannak. A tapasztalataik a bíróságok hasznára válhatnak, a Velencei Bizottság ezt sem vitatja. Szükség is lesz rájuk, mivel 2020-tól fokozatosan megszüntetjük, illetve korlátozzuk a közigazgatáson belüli jogorvoslatot, és a döntések jelentős részével szemben azonnal egy kétfokozatú közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni.

– És mi a helyzet a lex Patyival? Eddig a választási bizottság volt elnökét tartotta az ellenzéki sajtó a leg­esélyesebb közigazgatási főbíró jelöltnek, de mostanában újabb nevek is felröppentek. Tudja már, ki a befutó?
– A közigazgatási felsőbíróság elnökének személyére a köztársasági elnök tesz majd javaslatot, előreláthatólag júniusban. Számos kiváló közigazgatási bíró van, aki alkalmas a feladatra, de a kiválasztás folyamatát semmilyen módon sem szeretném befolyásolni.

– Néhány hónapja elhangzott egy ígéret Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, miszerint a közigazgatási bíróságok önállósulásával párhuzamosan illetményrendezésre is sor kerülhet. Mik a kilátások?
– Az Igazságügyi Minisztérium szerint is szükség van a bérrendezésre, és Magyarország 2020-as költségvetésnek tervezésénél kiemelten kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nagyon fontos, hogy emeljük a bírói hivatás presztízsét, aminek az anyagi megbecsülésben is kifejezésre kell jutnia. Azért is fontos ez, mert azt szeretnénk, hogy a bíróságokon a legjobb szakemberek dolgozzanak; hogy senki se adja fel a pályáját anyagi okok miatt. Itt nem csak arról van szó, hogy a fiatalok számára vonzóvá kell tenni a bírói életpályát. Sok olyan kiváló ügyvéd van, aki 40-50 éves korában elgondolkozik a váltáson, jó lenne őket bevonzani, mert nagyon tapasztaltak és kiváló bírók lehetnének. Egyelőre annyit tudok mondani, hogy folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal és az igazságügyi tárca képviselői között, valamint a Magyar Bírói Egyesülettől is kaptunk egy javaslatot. Úgy gondolom, semmi akadálya annak, hogy 2020. január 1-jével megtörténjen a bírói illetményrendezés.

– Közelednek az európai parlamenti választások. Úgy hírlik, ön Brüsszelbe tart.
– Nem tagadom, rendkívül jól érzem magam Deák Ferenc székében. Jogászként ez óriási megtiszteltetés. Ugyanakkor megtiszteltetésnek veszem az uniós szerepkörre vonatkozó felkérést is, és ha a májusi választás után az a feladat vár rám, hogy az európai színtéren képviseljem hazámat, akkor nem fogok kitérni előle. Igyekszem helytállni és mindent megtenni egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért.

Forrás: magyarnemzet.hu

Fotó: archív