NOE: a családi akciótervvel megvalósul, amiért a nagycsaládosok harminc éve küzdenek

A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték – vélekedtek a Századvég Alapítvány csütörtöki budapesti konferenciája kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Európa jövője: család vagy migráció című rendezvényen azt mondta, Nyugat-Európában a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogyan pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt; nem teszik fel azonban a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy mi az oka a népességcsökkenésnek.

További problémaként vetette fel, hogy a mai nőkbe gyerekkoruktól kezdve belesulykolják, hogy csak akkor érnek valamit, ha versenyképesek a férfiakkal az élet minden területén. A nők emiatt olyanok akarnak lenni, mint a férfiak, így azonban megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy megélhessék az anyaságot, mint a kiteljesedés egyik formáját – fűzte hozzá. Kiemelte, a kormány a családvédelmi akciótervvel egyebek mellett azt üzeni, hogy a gyereknevelés olyan teljesítmény, amely közösségi szinten is elismerendő.

Hozzátette, hogy az anyagi segítség fontos, mert a mai fiatalok létbiztonságra vágynak a gyerekvállaláshoz, de ez önmagában nem elég, a társadalomnak is értékelnie kell, ha valaki felelősen dönt a gyerekvállalás mellett. A felelős döntéshez pedig meg kell jelennie a kultúrában és a nevelésben is, hogy a gyerekvállalás érték.

Azokra a kritikákra, amelyek szerint a családtámogatási intézkedések a nőket szülésre kényszerítik, azt válaszolta, nem kényszerítenek senkit, “nem ajtókat zárnak be”, hanem lehetőségeket teremtenek, és minden élethelyzetre igyekeznek megoldást kínálni.

Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt hangoztatta, hogy migrációból fedezni a népességcsökkentést gyors és “instant” megoldás, ehhez képest belső szaporulattal növelni a népességet jóval hosszabb ideig tartó folyamat; ezért fontos, hogy a kutatások ne csak az adott pillanatra koncentráljanak, hanem trendeket és tendenciákat is nézzenek.

Szintén kiemelte, hogy meg kell teremteni a “gyerekvállalás kultúráját”, hogy értékként tudjon megfogalmazódni a gyerekvállalás, ehhez pedig szerinte a társadalmi rendszer minden elemének sugallnia kell ezt az értéket.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati politikusok nem nemzetben gondolkodnak, és csak azért áramoltatnak be tömegeket, hogy növeljék a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek a fogyasztásra, Európában azonban a szociális ellátórendszer alapjaiból táplálkozva, eltartottként fogyasztókká válnak, és szolgálják a gazdasági érdekeket.

A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése zajlik a politikusokon keresztül – jelentette ki. Hozzátette, az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik.

Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert ők már megtapasztalják a migráció hátrányát is – jegyezte meg.

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Újbuda alpolgármestere azt mondta, kutatások szerint a fiatalok legtöbbje nagycsaládra vágyik, elképzeléseik azonban nem valósulnak meg. Ennek egyik oka szerintük az, hogy a nők féltik a karrierjüket, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni a gyerek mellől, ezért véleményük szerint az atipikus foglalkoztatási formák erősítése kiemelten fontos. A többiekhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a családok anyagi támogatása mellett az erkölcsi megbecsülés is döntős tényező lehet a gyerekvállalásban.