Grezsa István: egyértelmű és világos gesztus az ukrán háborús sebesültek segítése

Egyre kevesebben beszélik helyesen a magyar nyelvet, és egyre több olyan ember felejti el azt, akinek tudnia kellene magyarul – fogalmazta meg lapunknak Grezsa István. A Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztossal, vásárhelyi önkormányzati képviselővel Az anyanyelv nemzetközi napja kapcsán beszélgettünk.

– Ma, február 21-én van Az anyanyelv nemzetközi napja. Milyennek látja most a magyar nyelv helyzetét, megítélését a világban?

– A magyar nyelv teljesen különleges és alig mutat rokonságot más nyelvekkel, ugyanakkor veszélyeztetett állapotban van, mert egyre kevesebben beszélik helyesen, és egyre több magyar anyanyelvű ember felejti el. Ez leginkább két csoportot érint: a Kárpát-medencében élő magyar közösségeket, valamint a korábbi emigráns magyarok leszármazottait, a gazdasági okokból kivándorló magyarok gyermekeit. Komoly nyelvvesztéssel tapasztalhatunk ezekben a körökben, holott a magyar nyelv a gondolkodásunkat határozza meg, ezért a megőrzése nem csak a nemzeti öntudattól, hanem a családhoz és a szülőföldhöz való kötődésünktől is elválaszthatatlan.

– Mennyien lehetnek azok a magyarok, akik már nem törődnek az anyanyelvükkel?

– Ezt nagyon nehéz megmondani, mivel nincs pontos statisztika róla. A vegyes állampolgárságú házasságokban született gyermekek alapvető anyanyelvi készsége még észrevehető, azonban ha az írásbeliséggel összevetjük, akkor már elég komoly hanyatlást tapasztalok.

15 millió magyar ember van a világon. Az Amerikai Egyesült Államok legutóbbi népszámlálásán például közel 1 millióan vallották magukat magyarnak, viszont közülük jó, ha egyharmaduk beszéli valamilyen szinten az anyanyelvét. De már a Kárpát-medence magyarlakta szórványterületein, többek között a kárpátaljai Felső-Tisza-vidéken is magyar nyelvtanfolyamokat kell indítani, amikről azért bíztató példákról is beszámolhatok: egy-egy ilyen képzésre többszörös a túljelentkezés, ami egyértelműen a Magyar Kormány pozitív megítélésének köszönhető.

– Folyamatosan hangos attól a sajtó, hogy Ukrajnában diszkriminatív nyelvtörvényt készülnek bevezetni. Ez miben befolyásolná az ott élő magyarok életét?

– Nemcsak a magyarokat, hanem minden kisebbséget tragikusan érint, ha a jelenlegi formában fogadja el a törvényt a kijevi parlament. Például egy magyar református istentiszteleten kötelező lesz ukrán nyelven feliratozni a prédikációt, vagy egy magyar kisebbségi újság csak úgy jelenhet meg, ha azt tükörfordításban ukránul is kinyomtatják. Utóbbi értelemszerűen a sajtótermék megszűnéséhez vezetne, tehát, ha bevezetik a törvényt, akkor az súlyos provokáció és támadás valamennyi kisebbség ellen.

– Mennyi embert érintene ez?

– A 150 ezres magyar közösségen kívül a mintegy 400 ezres román, illetve az ott élő 17 milliós orosz kisebbséget is. Tehát rendkívüli mértékben sújtaná a teljes ukrán lakosság jelentős részét.

Fotó: Archív