Az apák tetteiért a gyerekeket is büntette a kádári diktatúra

A Bethlen Gábor Gimnázium végzős diákja volt 1956-ban a kitűnő tanuló, orvosi pályára készülő Aranyossy Ildikó, akit az ötvenhatot követő megtorlások keretében tiltottak el a továbbtanulástól.

Az akkori diáklány most unokájával, a jogászhallgató Tóth Marcellel és az Emlékpont történészével, Nagy Gyöngyivel beszélgetett a közgyűjtemény rendhagyó történelemóráján, amelyen az Eötvös József Szakgimnázium tizenegyedikes diákjai is részt vettek.

Aranyossy Ildikó édesapja, a kiváló gyógypedagógus Aranyossy Ágoston már a második világháborút követő szovjet hadifogság idején megismerhette a kommunista elnyomó rendszer természetét, így tudta, mi vár Magyarországra a szovjetizálás során. A család 1956. október 23-án a rádiót hallgatva értesült a forradalom kitöréséről és bíztak abban, hogy a megmozdulások eredményeként megszűnik Rákosi Mátyás elnyomó kommunista rendszere.

A forradalmat megelőző napokban Ildikó egyetemista testvéreitől már hallott a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének, a MEFESZ-nek az október 16-i megalakulásáról a Szegedi Tudományegyetemen és a diáklány is ott volt a vásárhelyi gimnázium diákparlamentjén, ahol az eseményről két diáktársuk, Zrínyi Péter és Csoma Lajos is beszámolt, s megfogalmazták követeléseiket az orosz nyelv kötelező oktatása ellen, a szabad vallásgyakorlás és az államosított magántulajdon visszaállítása és a szovjet csapatok kivonása mellett.

Aranyossy Ildikó az Emlékpontban

Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban
Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban Aranyossy Ildikó az Emlékpontban

Az egész család ott volt a vásárhelyi Hal téren (a mai Hősök terén), amikor a szovjet felszabadulási emlékművet, Ivánt ledöntötték talapzatáról, s együtt bíztak a Szabad Európa Rádió lelkesítő hangjában, s várták – mindhiába – a nyugati országok segítségét.

A forradalom bukását követő tavaszon, április negyedikén a bethlenesek az osztályteremben hallgatták a tanári irodából hangszórókon közvetített ünnepi műsort, amelyen Illyés Gyula Rendet című versét kellett szavalnia, ám ő érzelemmentesen „darálta” a mikrofonba a költeményt.

A francia írásbeli érettségi előtt hívatták Ildikót az igazgatói irodába, ahol közölték, egyetlen felsőoktatási intézménybe sem jelentkezhet továbbtanulásra. Mint később kiderült, a továbbtanulástól a megtorlás során elbocsátott édesapjának a pedagógusok forradalmi bizottságában betöltött szerepe miatt tiltották el.

A rendhagyó órán Tóth Marcell, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadéves joghallgatója, Aranyossy Ildikó unokája kijelentette: a forradalmat követő megtorlásoknak köszönhető, hogy ma nem „dr. Aranyossy Ildikó” a nagymamája. A fiatalember szólt arról is, hogy a gimnáziumban és az egyetemen is beszélgetett diáktársaival az ötvenhatos forradalomról, a nagyszülőktől hallott akkori történetekről, hogy számukra ne csak kötelező iskolai alkalmak legyenek az október 23-i megemlékezések.