„Bevándorlóország leszünk valamikor” – a kormányt ekézték Márki-Zayék

Szent István öröksége és az európai integráció égisze alatt több mint másfél óráig gyalázták a Fideszt és a kormányt Márki-Zay Péter és társai. A vásárhelyi polgármester végül azt is elismerte, az egész balhé célja nem volt más, mint egy új ellenzéki párt (mozgalom) alapítása.

Kibújt a szög a zsákból, avagy elvált a fekália a víztől. Márki-Zay Péter az európai integráció címszó alatt összetrombitált kormányfikázó vásárhelyi pódiumbeszélgetés végén a 444-nek elismerte: „valamilyen szervezet, leginkább mozgalom szerinte még idén létre fog jönni”.

A jelek szerint tehát („mi az, hogy – nagyon is!”) tovább dédelgeti országos politikai ambícióit a Hódmezővásárhelyt dobbantónak használó politikus, akinek társai például vasárnapi partnerei: az LMP-ből kilépett Hadházy Ákos és Róna Péter, az MDF kormány volt külügyminisztere, Jeszenszky Géza, az ex-fideszes, liberális Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke vagy éppen a bukott szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László lehetnek.

Márki-Zayék korábban hevesen tagadták az új ellenzéki formáció életre hívását, ám nemcsak a polgármester 444-es nyilatkozata cáfolta meg ezt, hanem az is, hogy Hegedűs István a több mint másfél órás „ünnepi” kormányekézés egy pontján elkotyogta: „akár más (azaz: új) ellenzéki csoportok is állhatnak szemben a Fidesszel” a jövő évi EP-választáson.

Mintegy 150 embert érdekelt egyébként a nyílt színi Fidesz-gyalázás. A megjelentek ízelítőt kaptak abból, az egyre erősebben formálódó új ellenzéki csoportosulás hogyan vélekedik Európáról, az Európai Unióról, Magyarországról, a magyarokról, a migrációról, a Fideszről és Orbán Viktorról. Ha programhirdetésig nem is jutottak el, a kereszténységben, a nemzeti függetlenségben, szuverenitásban, a konzervatív értékekben, a magyar családok jövőépítő szerepében gondolkodó csendes többséghez tartozóknak máris érdemes korommal felírniuk a kéménybe, milyen eszmék, elvek mentén szerveződik az új ellenzék.

„Bevándorlóország leszünk valamikor” – ezt Hegedűs István harsogta, aki szerint a munkaerőhiány miatt szükség lesz a bevándorlásra. Ezzel Márki-Zay Péter is egyetértett, aki szerint idehaza elfogy a munkaerő, tehát „a kivándorlási probléma előbb-utóbb bevándorlási probléma lesz”. Egyébként pedig „nincs abban semmi felháborító”, hogy más kontinensekről más kultúrájú és vallású emberek munkavállalási céllal (azaz gazdasági bevándorlóként) tömegesen akarnak idejönni.

Nemcsak abban volt és van egyetértés az ellenzéki urak között, hogy bevándorlókat kell majd Magyarországra telepíteni, hanem a tekintetben is, hogy „Brüsszeltől nem kell félni”. Jeszenszky Géza úgy fogalmazott, Brüsszel nem az ördög, Brüsszel mi magunk vagyunk, tehát Brüsszel ha akarna, se tudna nekünk ártani. Szerinte – szerintük – „szemenszedett hazugság” és az emberek riogatása, hogy Soros vagy a „zsebében lévő” Európai Bizottság fel akarná számolni a nemzetállamokat, így a magyarságot, és valamiféle nemzetek feletti szuperhatalmat hozna létre.

Súlyosnak látják egyébként helyzetet abban a vonatkozásban, hogy a jelenlegi vezetés mintha ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ból – Hadházy Ákos még azt a sejtetést is megengedte magának, miszerint a Mi Hazánk Mozgalom a kilépésre vonatkozó népszavazási akciója mögött „valaki” (azaz nyilván a Fidesz) állhat.

Márki-Zayék ezért a föderalizmus egyre erősebb formáját megvalósító és megélő Európai Unió mozdulnának el, a nemzeti jogkörök erősítése helyett a közös európai politikákban hisznek. Erre többször visszatértek. Jeszenszky számára még „az Európai Egyesült Államok-koncepció sem olyan ijesztő”. Miután ezt legutóbb ilyen markánsan Gyurcsány Ferenctől hallottuk, könnyen megeshet, hogy ezen a téren az alakuló párt/mozgalom éppen a DK-ban leli meg szövetségesét.

A legújabb 21. századi ellenzék leendő figurái szerint Magyarországon mindent eláraszt a korrupció. A megoldást az Európai Uniótól várják. Hadházy Ákos nyíltan agitált az Európai Ügyészséghez való csatlakozást célzó népszavazási kezdeményezése mellett, Márki-Zay emellett már az európai FBI-ról is vizionált. „Nincs olyan állam, mint Magyarország, ahol ennyire szervezetten felülről irányítják az uniós pénzek ellopását” – ezt az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselő vágta a nézők képébe, hozzáfűzve, szerinte halomban állnak a bizonyítékok.

Szintén Hadházy alapozta meg azt a gondolatot, miszerint az EU a szabadságot és a jólétet ígérte Magyarországnak, de „a jólét csak keveseknek adatott meg, a szabadság pedig átmeneti volt”. Szerinte, szerintük erről leginkább a Fidesz tehet, de hibás Európa is, mert – ezt már Jeszenszky köhögte ki – „Brüsszel nem nagyon bünteti ezt a rossz magyar kormányt”. Hosszan értekeztek arról, hogy Magyarországon ma nincs szabadság, Hadházy „dezinformációs diktatúraként” vagy arrogáns népheccelésként jellemezte a honi berendezkedést: Orbán Viktor amúgy háromszor is kétharmados többséggel megerősített kormányzati rendszerét.

Róna Péter odáig ment, hogy szinte semmi nyomát nem leli az EU-csatlakozás óta kapott 14 ezer milliárd forintos támogatásnak, szerinte „egy centivel sem kerültünk közelebb Európához”. Az ex-LMP-s közgazdász nyomán az alakulgató ellenzéki egylet olyan képet fest Magyarországról, mely „sokáig a nyomor szélén fog táncolni”, ha a kormány olyan „álproblémákkal” foglalkozik, mint Soros, a CEU vagy a civil szervezetek.

Küszöbön áll a zászlóbontás. Retteghet az ellenzék, új vetélytársat kaphat a Jobbik, az MSZP, az LMP, a Momentum és a többi „régi” versenyző. Tovább forgácsolhatja önmagát a hangos kisebbség.

P.S.: Arra egyébként nem kaptunk választ, hogy ez az egész cécó miért volt vagy lesz jó Hódmezővásárhelynek…

Fotó: radio7.hu