Ellenzék

Egyre nagyobbra nyílik az olló a kormánypártok és az ellenzék között, soha nem látott méretű a válság az MSZP-től az LMP-n át a Jobbikig – írja a Hirado.hu.

Négy településen tartottak időközi polgármester-választást az elmúlt vasárnap: Balmazújvárosban, Felcsúton, Sorkikápolnán és Pásztón. Utóbbi helyen képviselőket is választottak. Felcsúton és Pásztón a Fidesz–KDNP jelöltjei nyertek, Balmazújvárosban és Sorkikápolnán független jelölteké lett a győzelem. E két településen a kormánypártok nem indultak. Április 8. óta minden olyan település, ahol a kormánypártok jelöltet indítottak, a győzelmükkel ért véget – összegez a Hirado.hu.

A júliusi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy négy intézet méréseinek átlaga alapján 53 százalékon állnak, ami hat százalékkal magasabb mint amit a legutóbbi országgyűlési választáson értek el a kormánypártok.

A Jobbik ötszázalékos népszerűségvesztést szenvedett, jelenleg 15 százalékos a párt támogatottsága, az MSZP, illetve a Párbeszéd 13 százalékon áll, ez egyszázalékos növekedést jelent, a DK tartja pozícióját, 6 százalékon áll, míg az LMP népszerűsége 7-ről 5 százalékra csökkent.

Az olló tehát még nagyobbra nyílt a kormánypártok és az ellenzék között – hangzott el. Deák Dániel politológus kiemelte, hogy 2006 óta, 12 éve a Fidesz–KDNP vezeti a népszerűségi listát. Úgy vélekedett, annak ellenére, hogy ilyen rég óta kormányoznak a kormánypártok, meg tudnak újulni, és olyan politikai üzeneteket közvetítenek, amelyek szimpatikusak a választók széles rétegének. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok teljes mértékben feladták a küzdelmet, hiszen az időközi választásokon nem is indítottak jelöltet.

Farkas Örs politikai elemző erre úgy reagált: a fordulópont az ellenzéki pártok népszerűségében az őszödi beszéd lehetett – 2006. május 26. –, és októberben az önkormányzati választásokon már a Fidesz–KDNP jelöltjei nyertek. 2010-ben nagy sokkot jelentett az ellenzéki pártoknak a kormánypártok kétharmados győzelme, és a politológus szavai szerint azóta próbálják megtalálni a kitörési pontokat.

Megjegyezte, észrevehető, hogy megpróbál megújulni a baloldal – ide sorolta a Momentum felbukkanását például –, de ezek az új „pártkezdeményezések” beállnak a korábbi nagy baloldali tömbbe, és ugyanazokkal a politikusokkal próbálnak együttműködni, akiket az emberek folyamatosan elutasítanak. Farkas Örs hozzátette, probléma a baloldalnak az is, hogy nem tudnak olyan markáns vezetőt sem találni, aki a baloldali megújítási folyamat élére állhatna. „Ahogy eddig is nyílt az olló a Fidesz és az ellenzéki pártok között, úgy ez folytatódni látszik április 8-át követően is” – fogalmazott a politológus.

Az ellenzéki pártok folyamatosan egy szűk társadalmi csoportnak próbálnak politizálni, és immár a Jobbik is azokat a választópolgárokat próbálja elérni, akiket az összes baloldali párt is – mondta Deák Dániel. Példának hozta, hogy habár azt mutatták azt a kutatások, hogy a magyarok elutasítják az illegális bevándorlást, Gyurcsány Ferenc mégis migránsokat vitt az otthonába, az ellenzéki politikusok pedig úgy nyilatkoztak a migrációról, mintha teljesen más világban élnének. Hozzátette, ezzel oda jutottak, hogy Budapesten – amely korábban egy erős balliberális bástyának számított – sem tudnak már labdába rúgni az időközi választásokon. A jelenség okai között említette, hogy felborultak a pártok közösségei, nincs már meg az az identitás, ami korábban jellemezte például az MSZP-t.

A kormánypártok ezzel szemben rendeznek közösségi eseményeket, ahol megvitatják az éppen aktuális témákat, és egyfajta közösséggé alakul az egész nemzeti oldal – mondta Deák Dániel.

Fotó: MTI, Demokrata-montázs