Kószó Péter a polgári gondolkodásról: díjat alapítanak a hűséges vásárhelyieknek 3

Hódmezővásárhely egykori alpolgármesterét a városról, a politikáról, volt ügynökeiről és a polgári magatartásról kérdezte a Vásárhely24. Interjú.

 – A vasarhelyanno.hu honlap fotóin rendszeresen feltűnik a különböző városi rendezvényeken. Hogyan látja az elmúlt 28-30 évet?

– A nyolcvanas évek második felétől veszek részt a közéletben. Minden azzal kezdődött, hogy Grezsa István barátommal elmentünk a második lakiteleki találkozóra 1988. szeptember 3-án. Csongrád megyében, illetve Hódmezővásárhelyen néhány barátommal együtt indítottuk el a rendszerváltoztatást. Nem túlzok, ha azt mondom: ez a korszak volt életem legszebb időszaka. 1989. január 2-án vidéken először Hódmezővásárhelyen tartottunk konferenciát 1956 forradalmáról és szabadságharcáról.

– Néhány héttel később Pozsgay Imre februárban bejelentette, hogy október 23-án népfelkelés történt Magyarországon.

– Pozsgay Imrével jó barátságban voltunk, mindig nagyra becsültem őt. Egy alkalommal Vásárhelyen együtt vacsoráztunk, amikor elmondta, sokat jelentett számára, hogy a népi-nemzeti ellenzék is mögötte állt ebben az időben.

Kószó Péter a polgári gondolkodásról: díjat alapítanak a hűséges vásárhelyieknek 2

Rapcsák András, Kószó Péter és Almási István 1990-ben. 

– De térjünk vissza az ön életéhez! ’90-ben gyerekgyógyászból egy csapásra parlamenti képviselő lett. Ilyen komoly politikai ambíciói voltak?

– A rendszerváltozást akkor küldetésnek éreztük, vissza nem térő történelmi lehetőségnek. A tetteink, a szerepvállalásunk korántsem volt veszélytelen: tudtuk, hogy megfigyelnek bennünket, az ’56-os konferenciáról az állambiztonság jelentéseket készített rólunk, Grezsa Istvánról, az előadókról és a résztvevőkről. Ennek ellenére örömmel végeztük ezt a munkát, mert üzenhettünk az „elvtársaknak”: itt a vége! Éppen ügyeltem a gyerekosztályon, amikor 1990-ben, az első szabad választások idején, hajnalban megszólalt a telefon, és Grezsa István közölte: Péter, listáról bekerültél az Országgyűlésbe. Álmomban sem gondoltam volna, hogy képviselő lehetek, de az élet így hozta.

– Apropó, kikérte az állambiztonsági dossziéját? Sikerült tisztázni, hogy ki és mit jelentett önről?

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a múlt mindenki számára megismerhető legyen, és azok, akik a rendszert kiszolgálták, akik hozzájárultak ahhoz, hogy fiatalok százainak elvegyék, vagy tönre tegyék az életét, szembesüljenek a tetteik súlyával. Saját magamra vonatkozóan azonban nem kértem ki a dossziékat. Vannak, akikről tudtam, hogy jelentettek, voltak, akik zsarolt helyzetben kényszerültek erre, akiket a családjukkal, vagy a megélhetésükkel tartottak sakkban, de biztosan voltak olyanok is, akik önszántukból, vagy éppen az egzisztenciális előbbrejutásuk érdekében tették. Sokat gondolkodtam ezen, de végül úgy döntöttem: nem akarok senkit sem felelősségre vonni, saját magával és Istennel mindenkinek el kell számolnia. Nagyon fontos azonban, hogy ez egy személyes döntés lehessen. Aki tudni szeretné, miért és esetleg ki miatt alakult úgy az élete, az megkaphassa a kérdéseire a választ.

– Ismert olyanokat, akik annak idején részt vettek a forradalomban?

– Igen, többek között Fejér Csaba festőművész barátom is fegyverrel vett részt a forradalomban. Csaba volt az egyik olyan meghatározó egyéniség az életemben, aki nagy hatással volt rám: kritikusan szemléltük a kommunizmust és a Kádár-rendszert. A másik ember, aki szintén meghatározó szerepet töltött be az életemben, a két világháború közötti időszak ünnepelt vásárhelyi írója, Bibó Lajos, Baba bácsi volt, aki vásárhelyi önkéntes száműzetésében egy értelmiségi polgári csoportot tudott szervezni. A harmadik személy, Galyasi Miklós művészettörténész, költő, aki a Tornyai János Múzeumnak alapító igazgatója volt. Ezek a szellemi körök a diktatúra ellenére is tovább vitték a polgári gondolkodást, és az én gyerekkorom szerves részévé váltak.

Kószó Péter a polgári gondolkodásról: díjat alapítanak a hűséges vásárhelyieknek 1

– 1994-től önkormányzati képviselő lett, majd 2002-ben Lázár Jánossal szemben indult a polgármesteri tisztségért. Hogyan lett önből mégis alpolgármester?

– Aki azt gondolja, hogy a politika csak a harcról szól, a hangzatos nyilatkozatokról, meg arról, ki tudja a másikat erősebben támadni, annak fogalma sincs az egészről! Ez a baj a mai ellenzéki pártokkal és a vásárhelyi polgármesterrel is, nem értik meg, hogy a politika, a közügyek szolgálata a közösségről szól. Márki-Zay Péter politikája  saját magáról szól. Lázár János képes volt kompromisszumot kötni és együttműködni az ellenfeleivel is a város érdekében, ez a politika művészete, amit én Antal Józseftől tanulhattam meg. A működőképes kompromisszumhoz azonban mindig két fél kell, ezért nem lehet komolyan venni a mostani polgármester békére vonatkozó kijelentéseit. Ő nem a városért, inkább saját magáért politizál, és ez mindig, minden alkalommal ki fog ütközni, legyen szó bármilyen együttműködésről.

– A vasarhelyanno.hu oldalon számos fotó látható, amint a Johannita Segítő Szolgálat munkatársaként különböző adományokat ad át a városban. Nem gondolja, hogy a politika és a jótékonykodás nem mindig fér össze?

– Miként mondtam, a politikát soha nem öncélú dolognak tartottam. Az egyik első országgyűlési képviselői kezdeményezésem az Újszülött Életmentő Szolgálat megalapítása volt, ami a beteg kisbabák mentőszállítását tűzte ki célul. 2002-ben ez az első Orbán kabinet alatt kormányprogrammá nőtte ki magát. Több mint 30 éve veszek részt a Johannita Lovagrend Segítő Szolgálatának munkájában. Március óta nem vagyok alpolgármester, így van időm arra, hogy teljesen új alapokra helyezzem a segítő szolgálatot. Eddig is nagyon hasznos munkát végeztünk barátaimmal az országban, több tízezer embernek tudtunk segíteni. A Johannita munka rendkívül sokrétű, szeretnék a jövőben a vásárhelyi rászorulókért még többet tenni és a Segítő Szolgálatot alapjaitól újjászervezni. Mindig fontos része volt az életemnek a rászoruló és a bajba került emberekért történő felelősségvállalás: önkéntes gyermekorvosként és karitatív munkásként több háborús térségben jártam már.

Kószó Péter a polgári gondolkodásról: díjat alapítanak a hűséges vásárhelyieknek

Kószó Péter Koszovóban 1999-ben. 

– Ön a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány elnöke is. Hogyan írná körül a vásárhelyi polgári magatartás jellemzőit? Utalt rá, hogy az itteni polgári attitűd más, mint a fővárosi vagy a szegedi.

– Az életem és a sorsom összefonódott a vásárhelyi polgári gondolkodással. Nem egy elitista, értelmiségi körre utalok. Polgárnak tartom azt a vásárhelyit is, aki dinnyét termeszt, kőműves vagy ápolónő. Polgárnak lenni számomra világlátás, gondolkodásmód és cselekvési motiváció, amelynek fontos része a közösséghez való hűség, a tisztesség és a tenniakarás. Fontos, hogy az ilyen személyek képesek önös érdekeiken túl látni: feladatokat vállalnak és részt vesznek a közösség életében. Az olvasókörök tagjai például polgári attitűdű emberek. Ezt a vásárhelyi magatartást sokra becsülöm. A közösség életében való részvétel azonban mostanában rendkívül nehézzé vált Hódmezővásárhelyen. Olyan polgármestere van a városnak, amely nem csillapítja, sokkal inkább szítja a politikai ellentéteket, megtámadja a kórházat, pereskedik, a közösségi médiában indít gyűlöletkampányokat akár a saját volt munkatársai ellen is, ha azok más véleményen merészelnek lenni. Az ő érdeke a megosztottság és a háború, így nem kell a várossal, a valódi polgármesteri munkával törődnie. Ilyen megosztottság és gyűlölet talán még Rapcsák felfüggesztésének idején sem volt a városban. A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány élén azért dolgozom, hogy ez a polgári gondolkozású közösség ne töredezzen szét, a gyűlölködés ne romboljon le mindent, amiért eddig dolgoztunk.

– Hogyan lehet megvédeni a közösséget a gyűlölködéstől, a széttöredezéstől?

– Képviselőként nap, mint nap küzdök azért, hogy megvédjük a legfontosabb értékünket: a város közösségét. Szeretnénk azonban ennek az értékrendszernek és stílusnak valamiféle elismerését is biztosítani. Ezért megalapítjuk a Hódmezővásárhely Hűséges Polgára díjat, amit Boldog Gizella királynéról nevezünk el. Azért Szent István király bajor származású felesége a névadó, mert – német származása ellenére is – mindig hűséges volt a magyarsághoz. A polgári gondolkodásnak pedig a közösséghez való hűség az egyik legfontosabb tartópillére.

Kószó Péter a polgári gondolkodásról: díjat alapítanak a hűséges vásárhelyieknek 4

– Mikor adják át ezt a díjat?

– A Boldog Gizella-díjat minden évben Szent István király ünnepéhez kapcsolódóan adjuk át elismerve ezzel a vásárhelyiek közösségének tett szolgálatot és munkát. A díjazott kiválasztásában a vásárhelyiek segítségét is kérjük, minden évben több jelölt közül dönthetik el, ki részesüljön a magas pénzjuttatással is járó elismerésben.

Forrás: vasarhely24.com
Fotók: Vásárhely24 és vasarhelyanno.hu