Az Évszázadok a Hód-tó partján – Houdtól Újvárosig című kiállításhoz kapcsolódóan megjelent kiállításvezető elsődleges célja, hogy kiegészítse a tárlatot. A tárgyi emlékek mellett a szöveges dokumentáció segít elmélyedni Hódmezővásárhely történelmében. A tervező, kutató munka évekkel ezelőtt kezdődött el, amelyben történészek, régészek, néprajzosok, illetve a kiállítási anyag formába öntői is részt vettek.

A kiállításhoz kapcsolódó kiadvány 108 oldalon, húsz fejezetben tárja az olvasók elé a település kialakulásának történetét az Árpád-kortól egészen a Kisutcai-tizedben 1808-ban pusztított tűzvészig, azaz a mai Újváros városrész kiparcellázásának idejéig.  A vezető Csomorkány mezővárosát is bemutatja, illetve a romtemplomot is, valamint Hód és vásárhely települések kialakulását, összeolvadását is. A régészeti feltárások, a történeti források, valamint a néprajztudomány ismereteit összegző, képekkel gazdagon illusztrált könyv magyar és angol nyelven enged bepillantást Hódmezővásárhely gazdag és izgalmas históriájába.

Bernátsky Ferenc

Hogy pontosan milyen események azok, amelyek meghatározói voltak Hódmezővásárhely 19. századig tartó történetének, azt Bernátsky Ferenc helytörténészt, a kötet egyik szerzője ismertette hírportálunknak:

##audio:5280##

Dr. Miklós Péter

A szerdai bemutatón dr. Miklós Péter, az Emlékpont vezetője ajánlotta az olvasók figyelmébe a kötetet: „A szerzők nagy feladatra vállalkoztak, amikor ezt a rengeteg történetet, sok évszázadot pár négyzetméteren, illetve pár oldalon keresztül akarták bemutatni. Kívánom, hogy sokan vegyék kezükbe ezt a kiadványt, és segítse a vásárhelyi identitás erősödését.”

György Árpád Hunor, Terendi Viktória, Csányi Viktor, Bernátsky Ferenc, Kovács Imre Attila

Az alkotókkal – György Árpád Hunor tervező-kivitelezővel, Terendi Viktória néprajzért felelős szerző-kurátor, Csányi Viktor régészetért felelős szerző és Bernátsky Ferenc – Kovács Imre Attila, az Emlékpont munkatársa beszélgetett, amelynek során arra a kérdésre is keresték a választ, hogy mikor érdemes egy kiállításvezetőt kézbe venni: a tárlat megtekintése előtt, alatt vagy utána. Válaszukban arra jutottak az alkotók, hogy ez személyiségtől és életkortól is nagyban függ, hiszen az írott anyag előzetes tanulmányozása egy tudományosabb szemléletet tükröz. A cél azonban az lenne, hogy megtekintsék a kiállítást, valamint elolvassák hozzá a vezetőt.

Terebes Zenekar

A bemutatót, beszélgetést a Terebes Zenekar muzsikája tette teljessé, akik többek között a legrégebbi Szent László éneket is előadták.

ÉR.