Évekkel ezelőtt a magyarcsanádi református gyülekezet hozzáfogott a templomuk felújításához. Az akkori pályázat csak részleges rendbetételhez biztosított anyagi fedezetet. – Itt van a szép 105 éves templomunk, de eddig üresen állt, mert nem volt berendezve, így nem tarthattunk benne istentiszteleteket – nyilatkozta Farkas Jánosné, a csanádi gyülekezet presbitere.

Vasárnap azonban nagy öröm érte a híveket. Nem csupán azért, mert fellobbant az adventi koszorú első gyertyájának lángocskája, hanem újból élettel telt meg a templomuk. – Az összesen 229 férőhelyes padsorainkat a hívek átvitték a közeli parókiából, ahol tároltuk azokat, sajnos nagy többségük igen rossz állapotban volt, ezért fel kellett újítanunk – folytatta presbiter. Az egyházmegye is a csanádiak segítségére sietett, s 450 ezer forintot biztosított a számukra. – Maga az anyagköltség is több volt, mint 470 ezer forint, így a hiányzó részt összeadtuk, s a gyülekezett férfitagjai pedig táradalmi munkában összeácsolták a padokat – emelte ki Farkas Jánosné.

Áram még nincs a csanádi református templomban, így egy aggregátor dolgozik az épület tövében

Advent első vasárnapján gyertya és frissen megmunkált fa illata töltötte be a magyarcsanádi református templomot. A boldog híveknek az sem szegte a kedvét, hogy fűtés hiányában nagykabátban kellett ülniük az új padokban. A fényről, illetve az orgonaszóról pedig egy aggregátor gondoskodott az épület tövében, mert áram sincs a templomban.

Eddig a parókia imatermében tartották a gyülekezeti alkalmakat. – Kis közösség a miénk, de nagyon összetartó, látszik is az igyekezeten, hiszen a férfiak kalapácsot, fűrészt fogtak a cél érdekében, az asszonyok pedig festették a kész padokat, majd takarítottak – fejtette ki Farkas Jánosné. A presbitertől azt is megtudtuk, hogy összesen 37 magyarcsanádi református fizet egyházi adót, vagyis ekkora létszámú a gyülekezet. Egy-egy istentiszteletre 15-20-an jöttek el az imaterembe, de a helyiek reménykednek abban, hogy ezentúl legalább annyian lesznek, mint most vasárnap a templomban, amikor is több mint ötvenen foglaltak helyet a padsorokban. Igaz, hogy jó néhányan a szomszédos Apátfalváról, illetve Makóról is átjöttek erre az ünnepre.

Munkatársunktól. K.