A szegedi “Csillag” belülről

(a fotó forrása: kettosmerce.blog)

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014-es döntése értelmében ügyük 40 év elteltével felülvizsgálható, de akkor sem lesz kötelező szabadon engedni őket, így talán az életük végéig a rácsok mögött maradnak. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztályának 2017. július 05-i tájékoztatása szerint jelenleg 50-en töltik jogerős tényleges életfogytiglani büntetésüket. Összesen közel száz ember meggyilkolása miatt. Az ország több intézetében ülnek: Szegeden, Budapesten, Sopronkőhidán és Sátoraljaújhelyen. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (TÉSZ) az első Orbán-kormány idején vezették be, a jogszabály 1999. március elsejétől hatályos. Sok vitát kiváltva egészen 2015-ig tartotta magát, hiszen 2014. május 20-án az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Magyar László elítélt kapcsán a törvény megváltoztatására szólította fel a kormányt. A Kúria 2015-ös határozata is fenntartotta a tényleges életfogytiglan intézményét, csupán annyi változást eszközölt, hogy az ítélet 40 esztendő elteltével egy bírói testület által felülvizsgálható, viszont a köztársasági elnök még ekkor is élhet vétójogával. Az EJEB 2016 októberében ezzel sem értett teljesen egyet és felülvizsgálatra szólította fel a magyar kormányt, amely fellebbezett a döntés ellen. Ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája elutasította. A szabályozást minden bizonnyal újra elő fogják venni, de bíróságok természetesen mindettől függetlenül továbbra is alkalmazhatják a TÉSZ-t.

Ők azok, akik a Magyarországon jelenleg kiszabható legsúlyosabb ítéletet kapták:

Áldott József, „az idegenlégiós”

A korábban a francia idegenlégiót is megjárt 29 éves Áldott, valamint bűntársa, a budapesti Burgyán Szabolcs egy telekeladási ígérettel 2003 év elején csaltak Balatonfűzfőre egy férfit. Később Áldott első lövésével megsebesítette, majd szó szerint kivégezte áldozatát, hiszen a homlokába is golyót eresztett. A vállalkozó Mercedesét egy másik társa, Ozsváth Tamás vitte a fővárosba, ahol a kocsit eladták. Még ugyanebben az évben akarták elkövetni a következő gyilkosságot, a budapesti B.R.-t Királyszentistvánra hívták azzal az ürüggyel, hogy jó áron vásárolhat meg egy autót. Kiszemelt áldozatuk sírját Áldott József és újabb társa, Balai Tamás már napközben megásta. B.R.-t  Áldott fejbe lőtte, de a sértett csodával határos módon túlélte a lövést.  A Győri Ítélőtábla 2007. október 3-án jogerősen bűnösnek mondta ki Áldott Józsefet előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, amiért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A tárgyalás során a fellebbviteli főügyészség a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében súlyosbítást kért, ők első fokon kilenc, kilenc, illetve tizenkét évet kaptak. Ezeket az ítéleteket másodfokon is helyben hagyták.

Áldott József

(a fotó forrása: borsonline.hu)

B. József, a miskolci machetés

A 30 éves mezőcsáti férfit először csak emberölési kísérlettel vádolták, mivel 2015. január 14-én egy idős miskolci házaspárt sebesített meg bozótvágó késsel, miután nem kapott tőlük kölcsön pénzt. Életüket a szomszéd mentette meg, akit az őrjöngő B. szintén megszúrt, majd elmenekült. Egy órán belül elfogták és néhány nap múlva fény derült a korábbi, a miskolci Toronyalja utcában történt gyilkosságra is. A vádirat szerint január 10-én bemászott hajdani ismerőse családi házának udvarára, hogy tőle pénzt, illetve más értékeket szerezzen. A tetőről a bejárat elé ugrott és éppen a házigazdával találta magát szemben, akit szó nélkül, több ízben is mellkason szúrt egy 33 centiméter hosszú machetének is nevezett bozótvágó késsel. Ezután kutatni kezdett, de csak néhány doboz cigarettát, 7.500 forint készpénzt és egy mobiltelefont talált. Eközben 66 éves áldozata magához tért és kiment a konyhába. B. József nem habozott és még kétszer megszúrta az idős embert, aki a helyszínen életét vesztette. Négy nappal későbbi cselekménye után ezt a gyilkosságot is beismerte. Tetteiért 2016. november 8-án a Debreceni Ítélőtábla jogerősen tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.

B. József (piros felsőben) elfogásakor

(a fotó forrása: police.hu)

Bajic Dragan, a csepeli hajléktalanbanda vezetője

A hazájában már többször elítélt szerb férfi 2007 szilveszterén szökött meg a nagybecskereki börtönből és így érkezett meg Magyarországra. A fővárosban barátkozott össze hajléktalanokkal, akikkel tulajdonképpen elhitette, hogy sokat próbált háborús veterán. Ezt követően költözött velük a csepeli eperföldeken található tanyára. Hamar vezéregyéniséggé vált, megélhetését bűncselekményekből fedezte. A gyilkosságok 2010-ben kezdődtek, akkor egy ismerősüket csalták magukhoz és órákig bántalmazták. Nem akartak tanút, ezért áldozatukat felakasztották, s elképesztő brutalitásról tettek tanúbizonyságot, mivel a lábát úgy állították be, hogy éppen még érje a földet. H. Viktor hosszú szenvedés után halt meg. A testet végül elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Később egy hozzájuk hasonlóan fémet gyűjtő családot pécéztek ki. Először a férjet és annak fiát ütötték agyon baltával az erdőben, majd a feleséget keresték meg a lakásán és megfojtották. Végül a család lánygyermekét csalták el magukhoz, s őt is megölték. Ez volt a banda ötödik emberölése, de nem rajtuk múlt, hogy nem lett belőle több. 2011 nyarán egy csepeli férfit nyakig a földbe ástak és így próbálták megszerezni értékeit. Nem sikerült nekik, áldozatuk azonban kiszabadult, majd értesítette a rendőrséget. Ekkor derült fény a kilenctagú csapat vérfagyasztó ügyeire, melyekért 2015. november 8-án első fokon összesen 109 évet kaptak. A Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 4-én több esetben súlyosbított. Az elsőrendű vádlott Bajic Dragan előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. B. Zsolt 40, Cs. János 15, K. Krisztián 18, míg R. József 10 év múlva szabadulhat. B. Amanda 3 év 6 hónapot, T. István pedig 1 év 6 hónapot kapott. L. Aranka közérdekű munkával, F. Sándor pénzbüntetéssel úszta meg a csepeli hajléktalan sorozatgyilkosságok ügyét.

(a fotó forrása: nava.hu)

Bereczki Sándor, a romonyai kettős gyilkos

A képzett sportlövő, s korábban egy pécsi söripari cég logisztikai igazgatójaként is dolgozó Bereczki 2011. augusztus 31-én a Baranya megyei Romonyán ölte meg Sz. Ivettet és a szintén ügyvédként dolgozó barátját, W. Ferencet. A tettes azt megelőzően a nő élettársa volt. Az ítélet szerint a házban elsőként a férfival végzett, majd a menekülni szándékozó nőt is lelőtte. A gyilkosságra felkészült, hiszen egy kést, valamint lőfegyvert és százötven lőszert vitt magával. Hétszer tüzelt, melyekből egy-egy lövést áldozatai fejébe eresztett. Bereczki nem menekült el, maga hívta ki a rendőrséget, akiknek öngyilkossági szándékát hangoztatta. Erről sikerült őt lebeszélni, majd meg is adta magát. A Pécsi Ítélőtábla 2013. szeptember 24-én jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.

Bereczki Sándor

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Bódi Zsolt, „az oktogoni lövöldöző”

Az akkoriban nagy publicitást kapott gyilkossági ügynek két halálos áldozata volt. Bódi 2000. június 4-én este összeveszett barátnőjével, majd ezt követően öngyilkossági szándékkal pisztolyt vett magához. Vallomása szerint útközben egy hangoskodó társaság haladt el mellette, ami idegessé tette. Hamarosan bement az Oktogonnál levő McDonald’s étterembe, ahol meglátta a korábbi három zajos fiatalt. Rövid várakozás után visszament a helyiségbe és közvetlen közelről fejbe lőtte B. Róbertet és K. Lajost, valamint mellbe lőtte B.Krisztiánt. B. Róbert és B. Krisztián a kórházban belehalt sérüléseibe, K. Lajos túlélte fejlövését, azonban egyik szemét elvesztette és 30 százalékos munkaképesség-csökkenést szenvedett. A Fővárosi Ítélőtábla 2003. szeptember 30-án emelte jogerőre Bódi tényleges életfogytiglani börtönbüntetését.

Bódi Zsolt bilincsben és vezetőszáron

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Bogdán József és Kertész József, Szita Bence gyilkosai

Az évtized egyik legkegyetlenebb emberölési ügyében három tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki 2014. január 10-én a Pécsi Ítélőtábla. A bíróság az elsőrendű vádlott, többszörösen büntetett előéletű Bogdán Józsefet és a másodrendű Kertész Józsefet 14. életévét be nem töltött személy elleni, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, Bogdán esetében nyereségvágyból is elkövetett emberölésben társtettesként, a gyerek egykori nevelőanyját, Polcz Erikát a négyszeresen minősített emberölésre felbujtásban találta bűnösnek. Ő voltak azok, akik 2012. október 29-én, a Somogy megyei Sántos külterületén meggyilkolták a 11 esztendős Szita Bencét. A kisfiún huszonnégy késszúrást találtak, a vizsgálatot végzők összesen ötvenkét sérülést soroltak fel, köztük koponya- és agysérülést, járomcsonttörést, darabos töréseket az állcsonton, illetve légcső- és májlebenyszakadást. Az eljárás során kiderült az is, hogy Szita Bence a borzalmas sérülések ellenére még élt, amikor gyilkosai elföldelték. A sírt Kertész József ásta meg, Bogdán a gyermeket ütlegelte. A felbujtó Polcz Erika volt, ő volt az első nő, aki kiérdemelte a TÉSZ-t.

Bogdán József

(a fotó forrása: kaposvarmost.hu)

Kertész József

(a fotó forrása: revolucio.blogin.hu)

Boi Gyula, „a komádi családirtó”

A korábban már többször is elítélt Boi Gyula volt az első, akit a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés 1999. márciusi hatálybalépése után, a jogszabályra hivatkozva zártak a szegedi Csillag börtönbe. A vádlott börtönbüntetéséből  – párját majdnem agyonverte egy székkel, lányát pedig molesztálta – szabadulva tért haza Komádra, de élettársa akkor már egy másik férfival folytatott viszonyt. 1999. május 14-én egy erről szól vitát követően fogott egy baltát, majd fokával fejbe ütötte az ágyon két közös gyermekük mellett fekvő élettársát. Ezután leragasztotta az asszony száját és tovább csapkodta a fejszével a nő fejét. A későbbi szakértői vélemények szerint legalább tizenhatszor találta el. Közben azonban felébredt az asszony mellett fekvő kilenc éves kislány, ezért őrá is lesújtott a férfi. Hatszor. Eközben egyszer eltalálta az ágyon legbelül fekvő hat esztendős kisfiát is, aki elvesztette az eszméletét. A haldokló gyereket Boi Gyula egy zsinórral megfojtotta. Ő a legrégebben rácsok mögött ülő TÉSZ-es rab, 2000. április 26-án, idén 17 esztendeje kapta jogerős büntetését.

Boi Gyula egy 2004-es televíziós felvételen

(a fotó forrása: youtube.com)

C.G. Florin és Gabor Victor, az ötszörös rablógyilkosok

A magyarul jól beszélő, de román állampolgárságú férfi egy 8 fős banda tagjaként 14 bűncselekményt követett el. Támadásaikat 2010 októbere és 2011 januárja között hajtották végre, kivétel nélkül idős, védtelen embereket szemeltek ki célpontjuknak. Brutalitásukra jellemző, hogy akcióikat öt áldozatuk nem élte túl, köztük a Dopeman nevű rapper nagyszülei, a 90 éves Kövesdi Péter és 86 éves felesége, akik néhány nappal később belehaltak a bántalmazásba. Az idős férfi karjáról egyébként csontig levágták a húst, neje füléből pedig kitépték a fülbevalót. A bandára a többi esetben is a kíméletlenség volt jellemző, agresszivitásuk nem volt indokolható. A Fővárosi Ítélőtábla végül 2015. szeptember 22-én a társaság két tagjára, C.G. Florin mellett G. Victorra is jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt.

Éberling József, a nyárlőrinci prostituált-gyilkos

Ismerősei körében is meglepetést okozott a 33 éves férfi, hiszen tisztes, kisgyermekes családapának gondolták. Azt azonban nem tudták, hogy Éberling József több esetben is igénybe vette már örömlányok szolgáltatásait. Az egyik ilyen alkalommal gyilkolt is. 2010. október 2-án a 44-es út mentén ölt meg egy prostituáltat, a Nyárlőrinc és Lakitelek között lévő vasútállomás közelében. A vádirat szerint a nő megjegyzéseket tett rá, mire Éberling pofon ütötte. Az ebből kialakult dulakodásban a férfi – az aktus sikertelenségének titokban tartása miatt – ököllel, majd gépkocsiemelővel verte a 18 éves nőt még akkor is, amikor az a földre rogyott. A tettes az erdőbe cipelte a holttestet, majd ott betakarta. Ez az eset sokáig felderítetlen maradt. Második áldozatát már korábbról ismerte, a köztük lévő újabb aktusra 2012. augusztus 29-én került sor. Éberling észrevette, hogy a nőnek sok pénze van. Elhatározta, hogy megöli, ezért késsel hátba szúrta, majd – miközben többször beledöfte a kést – bevonszolta az erdőbe. A sértett – T. Krisztina – halottnak tettette magát, így Éberling magához vette a nála talált 22 ezer forintot és magára hagyta a lányt, aki később egy közeli tanyán kért segítséget. Éberling Józsefet 2016. január 28-án több emberen aljas célból, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberölésben és annak kísérletében a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek, s mindezért tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.

Éberling József

(a fotó forrása: keol.hu)

F.J.

Jogerős büntetését 2016-ban kapta, de ügyében nem adtak ki értékelhető információt.

Greskó László, „az alsószuhai családirtó”

Még a számtalan erőszakos halált megtapasztalt rendőröket is megdöbbentette az a látvány, ami 2007. február 14-én egy alsószuhai családi házban fogadta őket. A többszörösen büntetett előéletű, 45 éves Greskó László egy családi vitát követően az utca melletti magas temetődombról egy napig leste párja és két gyermeke hazatértét. Sötétedés után kivágta az üveget helyettesítő fóliát és a verandát keresztül, baltával a kezében hatolt be az épületbe. Elsőként 18 éves László nevű fiával végzett, majd kislányát, a 10 éves Izabellát és 38 éves feleségét, Erikát gyilkolta meg, egyes hírforrások szerint a balta mellett kést is használva. Másnap Miskolcon, egy buszpályaudvaron bóbiskolt, amikor lecsaptak rá a rendőrök. 2008. október 21-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A verdikt ellen példátlan módon még az ügyvéd sem nyújtott be fellebbezést, így az első fokon jogerőssé vált. Greskó egyébként nem élt az utolsó szó jogával, sőt a bíróságon sem tett vallomást.

Jordán Bálint, az öcsödi darabolós gyilkos

Az akkori vádirat szerint a 34 éves Jordán 2008-ban szülői engedéllyel költözött össze egy öcsödi ingatlanban a per másodrendű vádlottjával, az akkor 15 esztendős Jakab Benedekkel. 2010 májusában a fiatalember unokatestvérét, a 22 éves Jakab Zsoltot gyilkolták meg, majd októberben egy barátjukat, a 17 éves Tóth Lászlót hívták meg magukhoz. Őt kegyetlenül végezték ki, a holttestet feldarabolták, egy részét a kertben elásták, a további maradványokat pedig kemencében égették el. A két férfi életét – akik először barátokként, majd szeretői viszonyban éltek együtt – vad szexuális kicsapongások jellemezték. A Debreceni Ítélőtábla 2013. november 13-án Jordán Bálintot tényleges életfogytiglani büntetésre ítélte, míg társa 20 évet kapott.

Jordán Bálint megérkezik a tárgyalásra

(a fotó forrása: haon.hu)

Kabai Csaba, a mezőtúri kettős gyilkos

Az idős mezőtúri házaspárt meggyilkoló Kabai nem először került összeütközésbe a törvénnyel, hiszen vagyon elleni bűncselekményekért 2006-ban másfél évet kapott. Szabadulását követően alkalmi munkából élt, így ismerkedett meg későbbi áldozataival is. 2009. június 15-én szeretett volna további haladékot kérni adóssága rendezésére, ezért felkereste a házaspárt. A 79 éves férfival ezen szólalkozott össze, majd olyannyira feldühödött, hogy egy ásónyéllel ütlegelni kezdte az idős embereket, majd egy késsel többszörösen átmetszette a férfi torkát. Kabai nem hagyta el rögtön a helyszínt, hanem értékek után kutatott. Kegyetlenségére jellemző, hogy áldozatai kölyökkutyáját a nyakszirt csontjának eltörésével, puszta kézzel ölte meg, mivel idegesítette az ugatás. A kettős gyilkosság elkövetése után a Peresi-holtág nádasában bujkált, másfél heti kutatás után, menekülés közben fogták el. A Debreceni Ítélőtábla Kabai Csabát 2012. április 25-én jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházzal sújtotta.

Kardos Attila, a bodroghalmi bozótvágós gyilkos

A részeges életmódot folytató, anyagi csődbe jutott 38 éves férfi 2007. január elsején gyilkossággal kezdte az évet. Ekkor boldog új esztendőt kívánni ment át a szomszédban élő idős házaspárhoz, akikkel egyébként nem volt rossz viszonyban, hiszen látogatásai alkalmával étellel és itallal kínálták, sőt olykor kisebb összegekkel is kisegítették. Most azonban összevesztek, melyet követően Kardos feldúlva hazament, s ott mintegy 1-1,5 liter bort ivott meg. Ezen felbátorodva már baseballütővel és egy fél méter hosszú bozótvágó késsel tért vissza 70 éves szomszédjához, akivel ismét vitatkozni kezdett. Kardos kisvártatva az ütővel és a késsel addig csapkodta az öregember fejét, amíg az bele nem halt sérüléseibe. A gyilkos ekkor el akarta hagyni a helyszínt, de az áldozat felesége – mit sem sejtve a történtekről – a házba invitálta. A lebukástól való félelmében Kardos Attila az idős asszonyt is megölte, késével legalább 35-ször szúrta és szabdalta össze a nőt. A Debreceni Ítélőtábla 2012. május 22-én Kardos Attilát előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, valamint kétrendbeli kifosztás bűntettében és lopás vétségében találta bűnösnek, s mindezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.

Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, a romagyilkosságok elkövetői

A tények szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt 2008-ban és 2009-ben összesen kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó akcióban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek halt meg, míg további öt ember szenvedett súlyos sérüléseket. Az ügy rendkívül sokáig húzódott, a tettesekre végül harmadfokon, 2016. január 12-én a Kúria szabta ki a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. A végleges ítéletből kiderül: az elkövetők mindösszesen 78 alkalommal lőttek, emellett 11 darab Molotov-koktélt dobtak különböző célpontokra, s ezzel összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán hajtottak végre támadást. A kislétai és a tiszalöki támadásnak egy-egy – özv. Balogh Mária és Kóka Jenő – , a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két – Nagy József, Nagy Tiborné, valamint Csorba Róbert és kisfia, az ötéves Csorba Róbert – halálos áldozata volt. Csontos 13 éves börtönbüntetése még másodfokon, 2015-ben jogerőre emelkedett.

Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István

(a fotó forrása: pestisracok.hu)

Kruchió Tibor, a hajléktalan sorozatgyilkos

A szegény családban született Kruchió a rendszerváltást követően lett hajléktalan, időnként szállón, máskor pedig lakatlan szegedi házakban húzta meg magát. Bűncselekmény-sorozatát akkor kezdte el, amikor egy ismerőse révén 2001-ben megismerkedett a börtönből éppen kiszabadult Kocsis Lajossal. Tőlük szerzett tudomást arról, hogy egy idősebb nőismerősük lakásán nagyobb összegű készpénz, arany ékszer és egyéb érték van. 2001. szeptember 3-án a sértett fiának kiadva magát jutott be a házba, majd a lakásba belépve bántalmazta az idős asszonyt, s ennek során egy fürdőköpeny övével megfojtotta. A gyilkosság után 160-170 ezer forint értékű készpénzt és aranyat, valamint 8-10 üveg márkás röviditalt, egy bőrkabátot és egy táskát vitt magával. Közben közös barátjuk, Dimovics József közölte Kruchió Tiborral és Kocsis Lajossal, hogy feladja magát a rendőrségen, abban bízva, hogy akkor enyhébb büntetést kap. Kruchió és Kocsis a lebukástól félve úgy döntöttek, hogy megölik társukat. 2001. szeptember 21-én nagyobb mennyiségű nyugtatót kevertek Dimovics italába, s amikor a férfi elaludt, a hajnali órákban a mellkasára nehezedtek, egy párnával megfojtották áldozatukat, akit még aznap egy kiskundorozsmai lakatlan tanya melletti kiszáradt kútba rejtették. Később újabb bűncselekményeket is elkövettek, amihez már lőfegyvert is szereztek. Ekkor kaptak fülest, hogy egy 67 éves kiskundorozsmai nőnél nagyobb összegű pénz van. Kruchió Tibor és Kocsis Lajos október 25-én az idős asszonyra a melléképületben rátámadtak, a kiáltozó nőt a pénz átadására szólították fel. Kruchió ekkor a pisztolyt az áldozat fejére szorította és az főbe lőtte. Az asszony pénztárcájában mindössze 3 ezer forintot találtak. Ámokfutásuknak még nem volt vége, hiszen egy szórakozóhelyen megismerkedtek K. Tiborral, akinél nagyobb pénzösszeget sejtettek. 2001. szeptember 26-án reggel 5 óra körül elautóztak a szegedi Tarján lakótelepre, s fél órával később, amikor K. Tibor kilépett a házból, Kruchió a férfira támadt. Pisztollyal fenyegetőzve szólította fel a táska átadására, ám az ellenállt, mire Kruchió lelőtte. Áldozata november 9-én halt bele sérüléseibe.  Utolsó bűncselekményét 2001. szeptember 26-án délelőtt követte el, ekkor egy szegedi színesfém-felvásárló telepet rabolt ki, az alkalmazottat egy vascsővel fejen ütötte, majd 40-70 ezer forint közötti összeggel távozott. A Szegedi Ítélőtábla – jóváhagyva a Csongrád Megyei Bíróság döntését – társtettesként, több emberen, előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból elkövetett emberölés, rablás és lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében találta bűnösnek és 2004. március 25-én tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítélet kihirdetése után kiderült, hogy Kruchió Tibor súlyos rákbeteg, de betegségéből a börtönkórház orvosai kigyógyították. Kocsis Lajos szintén életfogytiglant kapott, de ő 30 év után feltételesen szabadlábra helyezhető.

Kun Tamás, a csepeli iskolai gyilkos

Kivégzésszerűek voltak azok a lövések, amelyek kioltották Takács József intézményvezető és Papp László tanár életét 2009. január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában” – ez a mondat az igazságügyi szakértők szájából hangzott el abban a perben, amelyben Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlott állt bírái előtt, s az ügy Deme miatt némi politikai színezetet is kapott. A csepel.info korabeli, az ügyészségre hivatkozó tudósítása szerint „a kettős gyilkosság előzménye az volt, hogy Deme igazgatóként fiktív megbízási szerződésekkel, valótlan, teljesítés nélküli számlákkal sokmilliós kárt okozott a halmozottan hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel foglalkozó alapítványi iskolának. Amikor a szabálytalanságokra 2008 őszén egy állami vizsgálat fényt derített, az alapítványt vezető Takács József megpróbálta tisztázni a történteket, és úgy vélte, azok mögött Deme állhat, ezért el is akarta távolítani az iskolából. Ugyanakkor Deme az eljárás során elkezdte pénzügyi visszaélésekkel vádolni Takácsot és a szocialistákat. Korábban meghallgatott tanúk elmondták, hogy Deme akkoriban azt hangoztatta: nem hagyja, hogy tönkretegyék, nem engedheti meg magának, hogy az állását elveszítse, mert házvásárláshoz hitelre van szüksége.” Az eljárás során kiderült, hogy a második áldozat könyörgött az életéért, de gyilkosát ez nem hatotta meg, lelőtte őt is. A ravaszt Kun húzta meg, Deme pedig segédkezett a bizonyítékok eltüntetésében. Büntetésük ezzel arányban állt. A Fővárosi Ítélőtábla 2013. április 25-én előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett gyilkosság miatt Kun Tamást tettesként tényleges életfogytiglani büntetésre, Deme Gábor bűnsegédként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Deme legkorábban 36 év után szabadulhat.

Kun Tamás

(a fotó forrása: origo.hu)

László Lajos, „a húsvéti gyilkos”

A 36 éves inotai illetőségű férfi valóban locsolkodni ment Várpalotára, az ünnep jellegéből adódóan azonban hamar felöntött a garatra. Eközben tért be az általa egyébként régebb óta ismert – egy nőismerőse főbérlője volt – 74 éves asszonyhoz. László vallomásában azt állította, hogy feldühödött, mivel a nő nem engedte használni a vonalas telefonját. A férfi nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, hiszen korábban több erőszakos bűncselekményt elkövetett, az elmeorvosi szakvélemény szerint teljesen érzéketlen cselekedeteinek következménye iránt. Ez 2012. április 9-én is bebizonyosodott, hiszen az idős asszonyra legalább másfél tucat erős ütést mért, a halált pedig a fojtogatás, illetve az orrcsonttörésből származó vér légutakba kerülése okozta. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán Majoros Gábor ügyész a férfi egyik régebbi cinikus megjegyzésével illusztrálta László Lajos jellemét, hiszen akkor úgy nyilatkozott, hogy „minek egy halotthoz mentőt hívni”. A gyilkos – aki megpróbált erőszakot is tenni az asszonyon – 2014. október 7-én jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.

Lehóczki Lajos, a visszaeső hajléktalan gyilkos

A Heves Megyei Hírlap 1993. július 19-i lapszámában megjelent hír alapján Lehóczki Lajosnak már akkor egy gyilkossággal kellett elszámolnia. A cikk szerint „nem voltak szerencsések az utóbbi évei. Saját magának is szembe kellett néznie a munkanélküliséggel, emellett a Mátyás király úti lakásukba beköltözött két évvel idősebb nővére, Györgyi is. A nőnek szintén nem volt munkája. Lehóczki felesége nem tűrte sokáig ezt az állapotot, és 1992-ben eltávozott gyerekével együtt édesanyjához. Érthető volt a döntése, hiszen a testvérpár nehezen elviselhető volt, mindketten gyakran és alaposan néztek a pohár fenekére.” 1993. február 25-én délelőtt Lehóczki arra kérte nővérét, hogy főzzön neki tojáslevest, majd ezt követően egy szórakozóhelyre ment. Onnan este nyolc tájban ittasan tért haza, s mivel nem volt kész az étel, sőt a hűtőben sem talált semmit, összeveszett nővérével. A szóváltás során került elő egy 18 centiméter hosszú konyhakés, amivel a nő először saját magát fenyegette, majd a férfi felé szúrt, elvágva annak combját. A küzdelemben Lehóczki kerekedett felül, a megszerzett kést pedig a nő mellkasába döfte. Nővére pár percen belül meghalt. A férfi ezt követően átment a szomszédba és bevallotta tettét, melyet a bíróság később 8 év börtönbüntetéssel sújtott. Lehóczki Lajos szabadulását követően sem tért jó útra, hiszen 2004. október 26-án hajléktalan társát, a 31 éves T. Miklóst szadista módon gyilkolta meg. Az öntudatlan, súlyosan ittas állapotban lévő férfira benzint locsolt és meggyújtotta. A visszaesőként végrehajtott bűncselekmény miatt az 51 éves Lehóczki Lajost 2006. június 9-én a Fővárosi Ítélőtábla különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tényleges életfogytiglani büntetésre ítélte.

Maczák Zoltán, „a battonyai szadista”

Az elképzelhetetlen gaztetteket végrehajtó Maczáknak már korábban sem voltak ismeretlenek a börtön rácsai, hiszen vagyon elleni bűncselekményekért már hétszer ítélték el. Amit azonban Sztáncs Zoltánnal és feleségével, Sztáncsné Kecskés Adrienn-nel együtt követett el, az hármuknak összesen minimum 109 év börtönt ért. Áldozatuk, az akkor 21 esztendős B. Réka alkalmi munkákból tartotta fent magát és 2006-ban költözött Sztáncsék battonyai házába, ahol 2007-től – korábbi börtönbüntetéséből szabadulva – Maczák is élt, akinek egyébként Sztáncsnétól volt egy kislánya. Ő szintén a házban lakott. Maczák később felmelegítette kapcsolatát korábbi párjával, s ez ellen az új férjnek sem volt kifogása. B. Réka terrorizálása 2007-ben kezdődött, melynek oka szerelemféltés volt. Először tenyérrel és ököllel ütötték majd megrugdosták, 2010-ben viszont Sztáncs Zoltán már kötéllel is fojtogatta. B. Réka öngyilkosságot kísérelt meg, egy időre el is hagyta Battonyát, majd később visszaköltözött. Vesztére, mert megpróbáltatásai folytatódtak. Az Index korabeli cikke szerint „elektromos árammal, forrasztópákával, égő cigarettával kínozták, különböző eszközökkel ütlegelték, fogóval tépték ki a fogait, tűket szúrtak a körmei alá, eltörték a karját, bordáit és veséi is megsérültek. A nő a bántalmazások hatására kerekesszékbe kényszerült és pelenkázni kellett.” 2010 júniusában egy másik ügy kapcsán Sztáncs Zoltánt elvitték a rendőrök. Ezt követően Maczák Zoltán a már szinte magatehetetlen nőt árammal is megkínozta. A bántalmazások következtében 2010. június 21-én B. Réka meghalt, holttestét elásták, a maradványokat októberben fedezték fel a hatóságok. A Szegedi Ítélőtábla 2015. június 29-én tényleges életfogytiglani büntetéssel sújtotta Maczák Zoltánt. Sztáncs Zoltán legkorábban 32, Sztáncsné Kecskés Adrienn 37 év után hagyhatja el a fegyházat.

Maczák Zoltán, Sztáncs Zoltán és Sztáncsné Kecskés Adrienn

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Magyar Róbert, „a fekete sereg vezetője

Az eredetileg edelényi származású, korábban harcművészetet is tanuló férfi Budapestre kerülése után hamar kemény vagánynak számított. Zsarolás, önbíráskodás és kábítószerrel való visszaélés miatt 2000-ben négy évre zárták be, majd onnan kiszabadulva tette át a székhelyét a fővárosba, ahol hamar megszervezte a később „fekete sereg”-ként elhíresült bandáját. Több száz fegyverest – egyes hírek szerint akár ezret is – tudott mozgósítani, s ezt ki is használta. A társaság prostituáltak futtatásából, védelmi pénzekből, bűnözők és vállalkozók lehúzásából, valamint pénzbehajtásból élt, de olykor bűnözői csoportok közötti konfliktusokban is „rendet tettek”. Magyar Róbert egy ilyen eset kapcsán került összetűzésbe az alvilágban Ragyás Tóniként emlegetett Hendlein Antallal, aki a verekedés során majdnem megölte Magyart. A gyanú szerint ez nem maradt megbosszulatlanul, a tény pedig az, hogy Ragyásba 2003 nyarának végén 10 golyót lőttek egy budapesti billiárdszalon előtt. Magyar később is számos bűncselekményt hajtott végre embereivel, míg végül előzetes letartóztatásba, majd 2008-ban házi őrizetbe helyezték. Innen 2010-ben egészen Spanyolországig szökött. Másfél esztendős bujkálása alatt jogerősen tényleges életfogytiglant kapott, kézre kerítése után került sor perének újrafelvételére. Végül a Fővárosi Törvényszék 2014. január 22-én hagyta helyben a korábbi döntést, Magyar Róbert ítéletét újra jogerőre emelve. Társai sem úszták meg olcsón, összesen 153 év börtönt osztottak ki rájuk.

Magyar Róbert

(a fotó forrása: youtube.com)

Makula György, „a váci börtöngyilkos”

Egy korábbi gyilkosságért már a váci börtön vendégszeretetét élvezhette az agresszivitásáról ismert Makula György, aki a másodrendű vádlott, Raffael Lajossal együtt a rácsok mögött verték agyon 63 éves cellatársukat, Sz. Lászlót 2010 szilveszterén. A vádirat szerint a két elítélt nyugtatókat szedett be, majd annak hatására szétrúgtak egy asztalt, sőt, terveik között egy őr túszul ejtése is szerepelt. Ennek sikertelensége után kezdték el cukkolni idősebb zárkatársukat azzal, hogy fajtalankodni akar egyikük gyermekének fényképével. Amikor az nem reagált a vádakra, az „Ananász” és „Búza” becenévre hallgató Makula és Raffael – akik egyébként korábban egymással is verekedtek – begorombult és gyakorlatilag halálra verték Sz. Lászlót. A két tettes a bűncselekmény után felvágta az ereit, de megmentették őket. Makula György különös visszaesőként – korábban Egerben szíven szúrt egy férfit, ezért ült az új gyilkosság időpontjában – 2012. június 20-án kapott tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, – ez 2013-ban emelkedett jogerőre – míg Raffael Lajosra 20 esztendőt szabtak ki, amit szintén súlyosbítottak. Raffael ennek súlyát már nem viselte el, 2013 májusában öngyilkos lett.

Mészáros Béla és Mészáros Tibor, a Baunok-házaspár gyilkosai

A nagy port felvert 2011-es ügyben egy korábbi élvonalbeli futballista, Herczku Szabolcs is szerepelt, ő bűnsegédként 25 évet kapott. A Mészáros-testvérek anyagi gondjaik megoldását várták attól, hogy 2011. november 17-én elrabolják Baunok István közismert szolnoki vállalkozót és annak feleségét. A kivitelezésbe azonban több hiba csúszott, hiszen a riasztópisztollyal megfenyegetett Baunok, miután az elkövetők 60 millió forintot követeltek tőle, kiszaladt a házból és segítségért kiáltozott. A vállalkozónak – mint kiderült – nem volt ennyi pénze otthon, ezért nejével együtt Újszász külterületére hurcolták, s ott arra kényszerítették, hogy utalja el nekik az összeget. Baunok azonban nem tudta a kódot, így a tranzakció sikertelen volt. Mészárosék attól való félelmükben, hogy tettük kiderül, elhatározták: a házaspárt eltüntetik. A 61 éves asszonyt megütötték, s mivel leragasztották a száját is, a nő saját vérétől fulladt meg. Férjét hozzákötözték és a két testet bedobták egy kútba. Baunok István ott fulladt meg. A Szegedi Ítélőtábla 2015. április 29-én társtettesként, különös kegyetlenséggel, aljas indokból, több ember és védekezésre képtelen személyek sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek Mészáros Bélát és testvérét, Mészáros Tibort. Mindkettejüket tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

Mészáros Béla, Mészáros Tibor és Herczku Szabolcs

(a fotó forrása: blikk.hu)

N.M.

Jogerős büntetését 2016-ban kapta, de ügyében nem adtak ki értékelhető információt.

Navratil János, a mélykúti gyilkos

A négygyermekes, alacsony iskolai végzettségű férfi – társával, Burai Istvánnal együtt – csak egy embert ölt meg, de olyan bestiális kegyetlenséggel, hogy azt a legsúlyosabb ítélettel kell sújtani. Ezt mondta Mezőlaki Erik bíró a Szegedi Ítélőtáblán 2014. február 27-én, amikor tényleges életfogytiglani büntetésre ítélte a 35 éves Navratilt. A két tettes egy kocsmában határozta el, hogy kirabolják a 86 esztendős V. Gábort, akiről úgy tudták, sok pénzt tart otthon. 2011 novemberében bekopogtak hozzá, s amikor az idős ember ajtót nyitott, azonnal ütlegelni kezdték, miközben pénze átadására szólították fel. Későbbi áldozatuk hiába mondta, hogy nem tart pénzt a lakásban – mint kiderült, ez igaz volt, az ilyen jellegű ügyeket rokonai intézték – Navratil és Burai nem kegyelmeztek neki. V. Gábort a padlóra lökték, rugdalták, majd egy székhez kötözve kínozták tovább, többek között égő papírt raktak az arcához. Az idős férfi négy órán keresztül szenvedett, majd belehalt a bántalmazásba. A gyilkosok ezt úgy ellenőrizték, hogy meggyújtották a bal lábszárát és a nadrágját is. Mindössze 19 ezer forintnyi értékkel tudtak elmenekülni. Navratil Jánost társtettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Burai István 35 évet kapott.

Navratil János és Burai István

(a fotó forrása: kecskemetihirhatar.hu)

Nemeskéri Gusztáv, a négyszeres gyilkos

Az egyes hírforrások szerint magas intelligenciaszinttel rendelkező budapesti férfi az első TÉSZ-es elítéltek egyike. Négy ember halála szárad a lelkén, gyilkosságait 1996 és 1999 között követte el. 1996 februárjában elsőként 6 ezer dollár megszerzésének reményében egy argentin ismerősét tette el láb alól. Nemeskéri – akinek egyébként zöldséges üzlete volt – kutyatenyésztéssel is foglalkozott, külföldi kutyakereskedő vendége egy ilyen tárgyalásra érkezett hozzá. Következő áldozata, az általa egyébként „jó barátnak” titulált T. Géza, az Elmű díjbeszedője volt, aki észrevette, hogy Nemeskéri mérőórája szabálytalan, s ezért állítólag megzsarolta.  A gyilkos – attól való félelmében, hogy áramlopás miatt lebukik – megölte a díjbeszedőt. Következő áldozata 1997 decemberében szintén a pénz miatt halt meg, hiszen egy postásnőt gyilkolt meg a nála lévő 730 ezer forintért. Nemeskéri ezt követően egy elszámolási vitát zárt emberöléssel, saját féltestvérét végezte ki, akit egyébként az összes előző ügybe belekevert későbbi vallomásaiban. Az eljárás során kiderült, hogy három embert saját ingatlanában, a Budapest XVI. kerületében található Katóka utcában, a kertben, illetve a pincében rejtett el, egyet pedig a csömöri horgásztónál. A négyszeres gyilkost a Fővárosi Ítélőtábla 2003. október 9-én tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

Nemeskéri Gusztáv

(a fotó forrása: borsonline.hu)

N.János Dániel, a szentgáli darabolós gyilkos

A jelenleg 43 éves N. János Dániel még alig volt 20 éves, amikor 1995. november 15-én egy ajkai munkásszállón halálra szúrt egy 30 éves férfit, akit aztán kihajított az ablakon. A Veszprém Megyei Bíróság 12 éves fegyházbüntetésre ítélte, melynek letöltése után újabb bűncselekmények miatt is rács mögé került. 2014 tavaszán szabadult. Életmódján nem változtatott, családja gyakorlatilag kitagadta, így egy hasonlóan alkoholbarát ismerőséhez, az 50 éves L. Csabához költözött. 2015. február 23-án N. János Dániel a szentgáli italboltban ismerkedett meg későbbi áldozatával, egy 36 éves herendi férfival. Az italozást L. Csaba házában folytatták. A borgőzös este tragédiába torkollott, a heves vita közben N. János Dániel egy Rambo-szerű késsel szabályosan szétszabdalta a vékony, alig 50 kilós férfit, aki azonnal meghalt. A két cimbora ezek után megpróbált kocsit szerezni, de nem sikerült, hiszen annak tulajdonosa gyanút fogott és értesítette a rendőrséget. A szentgáli ingatlan ajtaján már hamarosan ők kopogtattak, s miután L. Csaba beengedte őket, megtalálták az alvó gyilkost., aki rövid ellenállás után megadta magát. Tettét beismerte. A Veszprémi Törvényszék 2016. december 14-én különös visszaesőként tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, ami ellen sem ő, sem védője nem fellebbezett, így a döntés jogerőre emelkedett. L. Csaba ugyanekkor 15 évet kapott, de ő nem nyugodott ebbe bele, viszont 2017. május 24-én a Győri Ítélőtábla megerősítette az első fokon meghozott verdiktet.

Ottlakán József, a dél-békési rablógyilkos

A 40 éves kevermesi férfi saját, akkor még fiatalkorú fiát is felhasználta bűncselekményei elkövetéséhez, melyekre 2006 és 2010 között került sor. Áldozatai kivétel nélkül idős, a dél-békési területen élő emberek voltak, akiket arcát maszkkal eltakarva támadott meg otthonaikban, értékeik átadására kényszerítve őket. 2007. december 30-án egy 95 éves idős asszony házába tört be Kevermesen, feszítővassal többször fejen ütötte, majd földön fekvő áldozatát magára hagyva, mintegy 100 ezer forinttal távozott. A magatehetetlen néni január 10-én belehalt sérüléseibe. Ottlakán és figyelő szerepkörben tevékenykedő fia 2008. május 4-én csaptak le újra, ezúttal egy 79 éves dombegyházi férfit támadtak meg lakásában. Mindössze 20 ezer forintot találtak, de Ottlakán József olyan kegyetlenül megverte áldozatát, hogy az a helyszínen életét vesztette. A tettest saját fia mellett olykor unokatestvére, vagy annak barátja segítette bűncselekményei során. A Szegedi Ítélőtábla végül 2013. május 10-én nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek, s ezért jogerősen tényleges életfogytiglani börtönnel sújtotta. Társai 7 és 10 év közötti ítéleteket kaptak, míg fia felfüggesztett szabadságvesztésben részesült.

Pápics Ferenc, „a várdai rém”

A három gyilkosságot elkövető Pápics Ferenc a másfél évig tartó eljárás során egyetlen alkalommal sem tudta megindokolni borzalmas tetteit. Lelkivilágára egyébként jellemző, hogy egy hónapon keresztül egy temetőben lakott, ezért a sajtóban kriptás gyilkos néven is elhíresült. Az ítélethirdetéskor 41 éves férfi először 2007. augusztus 21-én, Somogyjádon ölt. Akkor szódásszifonnal vert agyon egy 85 éves idős asszonyt, mert azt rajtakapta, hogy a kamrában élelmiszer után kutat. A kegyetlen ütlegelésben még a fémszifon is eldeformálódott. Temetői kalandja után egy melléképületben – korábbi munkaadóinál – húzta meg magát, de a telek tulajdonosnője felfedezte, mire Pápics egy vasrúddal agyonütötte. Tette után a házban maradt, értékek után kutatott, sőt megfürdött és vacsorázott is. Ekkor érkezett haza a nő férje, akit a már kétszeres gyilkos sodrófával és baltanyéllel vert halálra olyan erővel, hogy a sodrófa kettétört. Röviddel ezután a rendőrök elfogták. A háromszoros gyilkost a Pécsi Ítélőtábla 2009. február 10-én nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölésben találta bűnösnek. Tényleges életfogytiglant kapott.

(a fotó forrása: nava.hu)

Papp Attila, a bátmonostori hármas gyilkos

Az emberöléseket három társával együtt elkövető Papp 2007-ben ismerkedett meg első áldozatával, az egyébként skizoaffektív zavarban szenvedő M. Judit Katalinnal, akit fordítói álláshellyel kecsegtetett. Később – kihasználva a nő realitásérzékének időnkénti hiányát – saját részére adatta el vele lakását, de a vételárból egy jelentősebb összeget nem fizetett ki. Az ügyből per lett, de Pappnak sikerült olyannyira befolyásolnia a nőt, hogy az ettől végül elállt. M. Judit Katalinnak ezt követően szülei vásároltak egy pécsi ingatlant, amit Papp Attila szintén eladatott a nővel úgy, hogy a vételár Papphoz került. Ennek visszaadásának ürügyén a nőt és K. Sándor nevű élettársát Bátmonostorra hívta, de akkor már elhatározta, hogy megöli őket. Ekkor szervezte be társait, akikkel részletes tervet készített a gyilkosságra, sőt a szerepeket is leosztotta. Végül 2008. március végén M. Judit Katalin és K. Sándor meg is érkezett Bátmonostorra, ahol egy olyan ingatlanban találkoztak, ami Papp családjának tulajdonában volt. Itt a férfit cigarettázni hívták az udvarra, ahol egyikük agyonlőtte a Papp által átadott pisztollyal. Ezt követően egyikük a bejárati ajtó mellé készített, egy méter hosszú fémcsövet magához vette és a szobába belépve a nő fejére sújtott, aki összerogyott. Papp Attila rálőtt a földön fekvő nőre, de a fegyver nem sült el. Ezért Papp is fémcsövet ragadott és másik társával folytatták a bántalmazást. Még egy öntöttvas székkel is lesújtottak rá, végül Papp egy műanyag gyorskötöző szalaggal megfojtotta az asszonyt. A holttesteket a kertben elásták. A következő gyilkosság indítéka szintén a pénzszerzés volt, a célpont pedig Papp barátnőjének egykori férje, akit Papp azzal csalt Bátmonostorra, hogy volt feleségéről a köztük folyó vagyonmegosztási vitában számára hasznos információi vannak. Terve nem sikerült, hiszen társa nem kívánta megölni Gy. Jánost, a helyszínről elfutott. Papp azonban nem tett le tervéről, végül 2009. július 18-án belopózott a férfi garázsába és kétszer fejbe lőtte. A holttestet egy akácosban temették el. A Szegedi Ítélőtábla 2015. január 22-én társtettesként, előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölésben és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a 32 éves férfit és tényleges életfogytiglani büntetést szabott ki rá. Az ügy további három vádlottja 12, 15, valamint 17 év fegyházbüntetést kapott.

Papp Márió, „a mozsgói orvvadász”

Egy ember életébe és egy másik súlyos sérülésébe került, hogy 2012. március 16-án Papp Máriót két gímszarvas nyúzása közben tetten érték Magyarlukafa közelében. A 44 éves Balogh László – aki szenvedélyes természetvédő és horgász volt – valamint a vadőrként is dolgozó 22 esztendős Lukács László orvvadászat közben szúrta ki a későbbi gyilkost. Ezt követően Papp kocsiba ült és a két ember után hajtott, akik később megálltak és kiszálltak gépjárművükből. Papp Márió Balogh Lászlót hasba, Lukácsot pedig hátba lőtte. Utóbbinak súlyos sebesülése ellenére sikerült elrejtőznie, Baloghnak viszont nem kegyelmezett gyilkosa, hiszen odament a meglőtt férfihoz és átvágta a torkát. A mozsgói illetőségű Papp Máriót mindezért a Pécsi Ítélőtábla 2013. április 2-án aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés – és annak kísérlete – miatt tényleges életfogytiglanig tartó börtönre ítélte.

Papp Márió

(a fotó forrása: blikk.hu)

Pongrácz Tamás, a szécsényi gyerekgyilkos

2005-ben az egész országot megrázta a 14 éves Hugyecz Violetta tragikus halála. Gyilkosát az április elsejei elkövetés után alig két nappal megtalálta a rendőrség, amely nagy erőkkel indult a kislány megkeresésére. A későbbi tárgyalásokon kirajzolódott, hogy Pongrácz Tamás elképesztő brutalitással végzett a lánnyal. Az Index korabeli tudósítása szerint „több sérülést is okozott rajta, majd nagyszülei házához vitte az eszméletlen lányt, akit az udvari emésztőgödörbe dobott. A hideg vízben eszméletét visszanyerő és kimászni próbáló kislány fejét addig ütötte, míg bele nem fulladt a szennyvízbe. Akkor kövekkel lesüllyesztette, és otthagyta.” Az orvos szakértők 14 lyukat találtak Violetta koponyáján. A 25 éves, büntetett előéletű férfi igyekezett tagadni, de első fokon, 2006. november 22- én a Nógrád Megyei Bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek és tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A döntés másodfokon sem változott, így 2007. június 28-án jogerőre emelkedett.

R.A.

Jogerős büntetését 2016-ban kapta, de ügyében nem adtak ki értékelhető információt.

Ráduly Zsolt Gyula, a debreceni darabolós gyilkos

A 38 éves férfi – aki öt évig hajléktalanként is élt – egy korábbi börtönbüntetéséből szabadulva 2009 őszén költözött Tatabányáról Debrecenbe, ahol a Nyíl utcában kibérelt egy lakrészt. Zavaros életvitelét nem adta fel, hiszen elhatalmasodott játékgépezése okán minden pénzét elvesztette. Ekkor elhatározta, hogy a szomszéd házban lakó 75 éves K. Erzsébet megölésével megszerzi annak értékeit. 2010. január 13-án Ráduly leütötte és megfojtotta az idős asszonyt, holttestét pedig három nap alatt feldarabolta, a testrészeket pedig a hajdúsági megyeszékhelyen különböző szeméttárolókban elrejtette. A gyilkos később bejelentette a nő eltűnését, melyről értesülve Németországban élő főbérlője hazautazott. Ráduly sokat vitatkozott a 66 éves férfival, s egy ilyen polémia hevében 2010. február elsején agyonverte második áldozatát, majd betette a fürdőkádba és vizet eresztett rá. Az emberölés után elvette a főbérlő értéktárgyait, a kocsiját eladta és Oroszlányba utazott, ahol két nappal később, február 3-án elfogták. Ráduly Zsolt Gyulát a Debreceni Ítélőtábla 2013. szeptember 24-én különös visszaesőként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberülés miatt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

Ráduly Zsolt Gyula balról, bilincsben

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Rostás Elemér és Rostás Henrik, az ároktői banda tagjai

Az egyébként hatfős társaság tagjai 2008-tól kezdődően Budapest peremkerületein és vidéken legalább 12 alkalommal támadtak meg idős, egyedülálló embereket azért, hogy értékeiket elrabolják. Brutálisan dolgoztak. Áldozataikat megverték, összekötözték, sőt meg is kínozták, majd magukra hagyták őket. Arra is figyeltek, hogy kommunikációs eszközeiket tönkretegyék, melyekkel esetleg segítséget hívhattak volna. Az ároktői banda támadását két idős ember nem élte túl. Az ügy érdekessége, hogy annak felgöngyölítését követően két résztvevő, Rostás Elemér és Henrik előzetes letartóztatása meghaladta a törvényben megszabott négy esztendőt, ezért házi őrizetbe kerültek. Ezt mindketten kihasználták és 2013. október 4-én megszöktek, s rövid idő alatt Svájcba menekültek. Ott október 9-én mindkettőjüket elfogták, majd rendkívüli óvintézkedéseket foganatosítva szállították haza. Az eset jogszabály-módosítást hozott magával, melynek értelmében a házi őrizeteseknek kötelező lábperecet viselniük. Az ároktői banda tagjai közül idősebb Rostás Elemérre és Rostás Henrikre 2014. október 4-én jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla. Ifj. Rostás Elemér 8, Rostás András 20, Kovács András pedig 10 éves fegyházbüntetést, míg Molnár István életfogytiglani szabadságvesztést kapott, melyből leghamarabb 30 év letöltése után szabadulhat.

(a fotó forrása: nava.hu)

Sipőcz Zoltán, „a soproni kaszinós gyilkos”

A két embert meggyilkoló 31 éves Sipőcz még akkor is játékgépezett, amikor a rendőrök elfogták, sőt, éppen nyerésben volt. Játékszenvedélyének erősségére jellemző, hogy egyetlen esztendő leforgása alatt több mint hat millió forintot tékozolt el szerencsejátékokra. Vesztét is ez okozta. Sipőcz Zoltán nem rendelkezett legális munkahellyel, mégis számolatlanul szórta a pénzt automatákba, így jól ismerték a kaszinó alkalmazottai, sok esetben és több embertől is kölcsönöket vett fel, melyeket eljátszott. Kitűnően lőtt, albérletében több száz lőszer mellett egy betárazott pisztolyt is tartott. 2006. február 8-án ismét pénzt akart kérni, 70 és 200 ezer forint közötti összegeket próbált szerezni, de mivel már ismerőseinél sem csengett jól a neve, nem járt sikerrel. Ekkor hívta fel az általa egyébként jól ismert 29 éves Henriettát, aki a kaszinóban dolgozott, majd taxival elvitette magát a nő lakásába. Itt is kölcsönkért, de nem kapott, mire Sipőcz feldühödött és fegyverével megütötte a nőt, majd először fejbe, később pedig hátba lőtte. A lakásból eltulajdonított 30 ezer forintot, amivel egyenesen a kaszinóba ment, s rövid idő alatt elverte az összeget. Ekkor a játékterem alkalmazottjától kért kölcsön, de az egyébként éppen kollégáját helyettesítő Ákos nem adott neki. Erre Sipőcz eltávozott, majd éjjel egy óra után visszament, s akkor már nem habozott, fejbe lőtte a 21 éves fiatalembert. A második gyilkosság helyszínéről 400 ezer forintot rabolt, majd Kópházára távozott, ahol ismét gépezni kezdett. Szinte azonnal elfogták. Sipőcz Zoltánt előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt 2009. február 17-én ítélte tényleges életfogytiglani büntetésre a Győri Ítélőtábla.

Szűcs István, „a tompai mészáros”

Ahogy a disznóvágáskor szoktam odahaza, amikor rálépek a disznó sonkájára, és a másik kezemmel tartott késsel a disznót leszúrom” – így beszélt az eljárás során az egyik gyilkosságról a nőtlen, gyermektelen, minden szakképzettség nélküli 30 éves Szűcs, aki 2009 márciusa óta dolgozott későbbi áldozatainál. A korábban jómódúnak ismert házaspár mindkét tagja súlyos beteg volt. A 65 éves K. József izomsorvadás miatt lebénult és tolókocsiba kényszerült, míg 62 éves felesége szívritmus-szabályzóval és műbillentyűkkel élt. 2009. november 4-én Szűcs szintén a háznál dolgozott, traktoráról azonban leakadt a tolólap, melynek kapcsán az asszonytól kért segítséget, aki a vádlott szerint sértő megjegyzésekkel illette. Szűcs István ezen feldühödve egy feszítővassal többször testen és fejen ütötte, majd a házba ment, hiszen a nő férje tudott arról, hogy ő az udvaron tevékenykedik. A vádirat szerint a házban heverő férfi mögé lépett és minden erejét beleadva hatszor sújtott le áldozatára, majd 9 millió forint értékű készpénzt és ékszert vett magához. A házaspár kocsiját egy közeli erdőbe vitte, azt a látszatot keltve, hogy gazdái elutaztak. A mészáros délután újabb gyilkosságot követett el, hiszen a tompai ingatlanra az idős emberek 41 éves lánya is megérkezett, akit Szűcs segítségkérés ürügyén becsalt a házba, ahol feszítővassal agyonverte. A nő és édesanyja holttestét az autó csomagtartójába rejtette. Szenvtelenségére jellemző, hogy a gyilkosságok másnapján felkereste a házaspár másik lányát, akivel sírva együtt gyászolt, mi több, utolsó havi fizetését is felvette, a 2009. novemberi temetésen pedig részvétet nyilvánított. Nem sokáig maradt szabadlábon, bűnössége hamar beigazolódott, az emberöléseket már első gyanúsítotti kihallgatásán beismerte. A Szegedi Ítélőtábla 2011. szeptember 22-én nyereségvágyból, aljas célból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésképtelen személy sérelmére elkövetett emberölés és jármű önkényes elvitele bűntettében Szűcs Istvánt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

 

Szűcs István

(a fotó forrása: blikk.hu)

Taliga Ádám, az ózdi kettős gyilkos

Az ítélethirdetéskor 25 éves férfi elsírta magát és az utolsó szó jogán bocsánatot kért, de áldozatait ez már nem hozhatta vissza. A hidegvérűnek mondott gyilkos bűncselekményét 3 millió forintos tartozásának problémája – korábban pénzt hamisított, ügyvédje és más költsége kifizetésére kért kölcsön – motiválta, hiszen az összeget nem volt képes visszaadni. 2008. szeptember 24-én ezért egy ózdi telephelyre csalta az 54 éves Bárdos Sándort azzal az ürüggyel, hogy a pénzt visszafizeti. Taligának azonban ez igazából nem állt szándékában, az előre odakészített puskával közvetlen közelről fejbe lőtte hitelezőjét. Az épületet elhagyva vette észre, hogy Bárdos magával hozta 10 éves lányát, Bernadettet is. A gyilkos nem habozott, a gyereket behívta a műhelybe és őt is fejbe lőtte. A kislány holttestét a közelben, egy völgyben elrejtette, de Bárdos Sándor tetemével már nem bírt, így két barátnőjét hívta segítségül, akikkel elhitette, hogy a fegyver véletlenül sült el. Bárdost végül hárman egy tartályba dobták, amelyről azt hitték, hogy sav van benne, ami el fogja tüntetni a nyomokat – mint később kiderült, a tartályban víz volt, így a rendőrök megtalálták a földi maradványokat. A bíró még az első fokú tárgyaláson kiemelte, hogy Taliga alattomban, hátulról, igen közelről tüzelt, áldozatainak esélyt sem adva a menekülésre, valódi megbánást egy pillanatig sem tanúsított. Helyzetértékelését másodfokon is jóváhagyták. Taliga Ádámot a Debreceni Ítélőtábla 2010. november 9-én, több emberen, aljas indokból, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélte tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre. A Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 14-én egy felülvizsgálati kérelmet elutasítva tartotta fent a táblabíróság döntését.

Taliga Ádám öltönyben a bíróságon

(a fotó forrása: napiaszonline.hu)

Tarsoly Lajos, „ a magyarbánhegyesi ámokfutó”

A vádirat szerint a vésztői Tarsoly Lajos 2005-ben ismerkedett meg későbbi élettársával Adrienn-nel, akivel annak ellenére sem bánt jól, hogy 2009-ben közös kislányuk is született. A folyamatos inzultusok miatt a pár kapcsolata 2014-ben megszakadt, sőt gyermekelhelyezési perbe is bonyolódtak. A nő ekkor már Magyarbánhegyesre költözött, ahol szülei is laktak. A végzetes nap 2015. május 15-én jött el, ekkor Tarsoly Lajos meglátogatta korábbi élettársát, akinek már új kapcsolata is volt J. Csaba személyében. Őket egyébként az előzőekben már megfenyegette. A beol.hu tudósítása szerint innen már gyorsan pörögtek az események. „Amikor T. Lajos belépett a házba, ott öten tartózkodtak: Adrienn, Csaba, Irén, annak élettársa, József, – utóbbiak Adrienn édesanyja, illetve párja – valamint az akkor négy és fél éves kislány. Ott az elsőrendű vádlott Adriennre fogta a 9 milliméteres pisztolyt, mire azt mondta, hogy nem őt lövi le. Elsőként Csabát lőtte le úgy, hogy közben a gyermeket is fogta. Ekkor a kislány kicsúszott, és beszaladt a házba. Ezt követően hastájékon lőtte Adriennt, majd a lövések hatására a házból kiszaladó Irénre és Józsefre tüzelt. T. Lajos aztán odalépett volt élettársához, megkérdezte, hogy szülne-e másnak gyereket, és még háromszor hastájékon lőtte. A földön fekvő sértetteket ott hagyva ismét felvette a gyermeket, majd a kislánnyal együtt gépkocsival elhajtott a helyszínről. Csaba és Irén a helyszínen életét vesztette, Adrienn és József életveszélyes sérüléseket szenvedtek, őket mentőhelikopterrel vitték a békéscsabai és a gyulai kórházba. T. Lajos aztán Békéscsabán, a rendőrségen feladta magát.” A lövöldözésben két ember vesztette életét, Adrienn édesanyja, a 49 éves M.-né G. Irén, valamint az új élettárs, a 34 esztendős J. Csaba. M. Adrienn és R. József súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A kétszeres gyilkosságban a Gyulai Törvényszék 2015. október 27-én hozta meg az elsőfokú ítéletet, melyben Tarsoly Lajosra tényleges életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki. Ezt a döntést a Szegedi Ítélőtábla 2016. április 19-én helybenhagyta, a most 50 éves férfi a jelenlegi szabályok szerint legkorábban 90 évesen szabadulhat.

Tarsoly Lajos

(a fotó forrása: blikk.hu)

Tóth István, „a battonyai rém”

Egy battonyai pulykatelepen állatgondozóként dolgozó 46 éves Tóth korábban már volt elítélve. Az emberölés és erőszakos közösülés miatt rá kimért 15 éves börtönbüntetéséből feltételesen szabadult 2006-ban. A megelőlegezett bizalmat nem kifejezetten hálálta meg. Korábbi feleségével élt együtt, de mivel az mozgássérült volt, több nővel is tartott fent szexuális kapcsolatot.  Egyik ilyen partnerét, akinek egyébként időről időre fizetett is a szerelemért, aktus közben 2010 nyarán megfojtotta. A 21 éves nő holttestét saját házának udvarán zsákba csomagolva elásta, melyet egyébként 2011 márciusában fedeztek fel. Innen érdemes szó szerint idézni a nol.hu beszámolóját, hiszen erőteljesen rávilágít a férfi agresszív jellemére:  „a gyilkosság után néhány hónappal később, augusztus 25-én a pulykatelep bejáratánál álló vádlott észrevette a későbbi sértettet, egy 17 éves lányt. A 183 centi magas és 105 kilós férfi azzal az indokkal állította meg a nála fél fejjel alacsonyabb, 51 kilós lányt, hogy egy pulykát akar küldeni az édesapjának. A sértett megpróbált elmenni, de a férfi megragadta a karját, és “kurva kell nekem!” felkiáltással a telep belső része felé rángatta. A védekezni próbáló sértettet a vádlott megfenyegette, hogy megöli, és az egyik ólba vonszolta, ahol megpróbálta gúzsba kötni. Tóth István csak akkor hagyta abba a sértett bántalmazását, amikor egy férfi és lánya – akik távolról észrevették a telep bejáratánál történteket, és meghallották a segélykiáltásokat – az ólhoz siettek. Amikor a vádlott meglátta őket, elengedte a sértettet, és utána szólt: “Ne haragudj! Hogy tudom ezt jóvá tenni?”, a szemtanúkat pedig arra kérte, hogy másoknak ne szóljanak a látottakról.” Tóth egyébként az eljárás során minden bűncselekményt beismert. A Szegedi Ítélőtábla 2012. június 12-én aljas indokból, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettében, emberölés előkészületében és erőszakos közösülés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.

Tóth László és Tóth Róbert, a tiszagyulaházai gyilkos testvérpár

Csupán tizenhat doboz gyufát vettek magukhoz, de egy magatehetetlen, 92 éves idős asszonyt hagytak összeverve, eszméletlen állapotban egy tiszagyulaházai ingatlanban. A nő nem élte túl a bántalmazást, súlyos sérüléseibe 2014 márciusában belehalt. Az ügy előzménye, hogy 2013. november 23-án este a Tóth-testvérek ittas állapotban, fejszével és kalapáccsal hatoltak be M.Jánosné otthonába, akinél pénzt és más értékeket sejtettek. Mivel a néni felkelt, ezért Tóth László ököllel leütötte, majd kalapáccsal is lesújtott rá. Közben Tóth Róbert a hálószobában kutatott, de semmilyen értéket nem talált, ezért mindketten távoztak. Áldozatuk koponya- és arccsonttörést is szenvedett. A Tóth-testvérek egyébként erőszakos, többszörösen visszaeső bűnözők voltak már a gyilkosság előtt is, számlájukon rablás, testi sértés és személyi szabadság korlátozása is szerepelt. Tóth Lászlót és Tóth Róbertet 2015. május 20-án a Debreceni Ítélőtábla tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, s mint dr. Elek Balázs bíró rámutatott: az ítélet súlyosságát az indokolja, hogy többszörös erőszakos visszaesőként tettüket védekezésre korlátozottan képes személy sérelmére követték el.

Varga Sándor, „Clyde, a négyszeres gyilkos”

A férfi két országban is az első számú közellenségek közé tartozik, hiszen Magyarország mellett Romániában is elítélték. A kemény bűnöző egy alkalommal még a bírót is megfenyegette a tárgyalóteremben. Varga, aki 2003 óta élt hazánkban, 2008 és 2010 között rablásokat és gyilkosságsorozatot követett el halálbrigádnak is titulált csapatával, akik közül első fokon volt barátnője, Turi Emese 17 évet kapott, tettestársaira, Korlát Richárdra 16, Simon Attilára és Rácz Lászlóra pedig 17 éves börtönbüntetést szabtak ki, majd ezeket másodfokon néhány évvel enyhítették. Az ügy további három vádlottja 3-4 éves fegyházbüntetést kapott. Varga Sándor veszélyességét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a tárgyalásra is kéz- és lábbilincsben, valamint golyóálló mellényben érkezett, hiszen a pszichológiai szakvélemény szerint törvényen kívülinek érzi magát. Az agresszív férfi egyébként élettársával együtt a 2007-es romániai fegyveres rablásokat követően tette át székhelyét Magyarországra. Elsőként 2008 decemberében – már Simont is bevonva – egy tököli ékszerüzletet raboltak ki, ahonnan 35 millió zsákmánnyal távoztak. 2009 áprilisában egy ácsi ékszerbolt eladóját bántalmazták és 13 millió forinttal menekültek el. Itt már Rácz László is velük tartott. A halálbrigád második gyilkossága 2009 nyarán Százhalombattán történt, ekkor ölték meg azt az ékszerészt, akinél a korábbi rablásokból származó holmit értékesítették. Az ezt megelőző napon öltek először, egy Monor melletti erdőben az ékszerboltos bérlőjét lőtték agyon. 2010 februárjában egy dunaharaszti házba törtek be, ahonnan 1,3 millió forintot raboltak, majd egy taksonyi ingatlanból egy laptopot tulajdonítottak el. A következő áldozatuk, egy, az Ázsia Centerben dolgozó vietnami házaspár volt, akiknek a sírját Ócsa mellett előre megásták. A hazafelé tartó párt megállították, majd könyörgésüket semmibe véve mindkettejüket fejbe lőtték. Ebben a 2010. május 18-i támadásban csupán 120 ezer forintot szereztek. Varga Sándort a Fővárosi Ítélőtábla 2015. február 3-án jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta.

Varga Sándor

(a fotó forrása: blikk.hu)

Zábó Ádám Péter, „a garázssori gyilkos”

A 25 éves szombathelyi fiatalember első emberölése mintegy öt esztendőn keresztül maradt felderítetlen, a később a saját édesanyját is meggyilkoló Zábó ugyanis anyagi gondjai enyhítése érdekében 2006 őszén megölte egy itallerakat dolgozóját, akit egyébként ismert. Alaposan felkészült, hiszen az időpont és a módszer mellett a menekülési útvonalat is megtervezte, ezt követően szeptember 26-én a pult mögött tartózkodó sértettet kicsalta, majd a hűtő és annak ajtaja közé szorítva többször is megszúrta hátulról. Mindössze 30 ezer forinthoz jutott. 2011 januárjában Szlovákiába kívánt utazni, – későbbi vallomása szerint ott akart öngyilkos lenni – s ennek költségét édesanyja megölésével akarta előteremteni. Vele 2011. január 12-én kegyetlenül végzett, a nőt fejbe ütötte, majd 37- szer szúrta mellkason. A lakásból 90 ezer forinttal távozott, majd Szlovákiából, az anyja telefonjáról megtévesztési szándékkal küldözgetett üzeneteket. Visszatérése után kivett egy szobát, ahol öngyilkosságot kísérelt meg, de ekkor már keresték és elfogták. A kétszeres gyilkos Zábó Ádám Pétert a Győri Ítélőtábla 2012. október 11-én ítélte tényleges életfogytiglani büntetésre.

TÉSZ-esek, akik már nincsenek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának nyilvántartásában:

Budai József, a kesznyéteni rablógyilkos

Budai nem először került összeütközésbe a törvénnyel, hiszen 1993-ban feleségét gyilkolta meg. Az akkor kapott majdnem két évtizedes éves börtönbüntetését példás magaviseletére hivatkozva könnyítették meg annyiban, hogy kimenőt kaphatott, azaz időnként elhagyhatta a fegyházat. Az egyik ilyen eltávozásról azonban 1999-ben nem tért vissza. Nem sokkal később – 1999. szeptember 30-án saját lakásában ölt meg egy 80 éves nőt, készpénzt és különböző értéktárgyakat eltulajdonítva onnan. 2000-ben jogerőre emelték tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését. Budai József 2003-ban még viszonylag bizakodva nyilatkozott, később azonban feladta, 2007-ben a börtönben öngyilkosságot követett el.

Csepregi Péter, a magyarkeszi kettős gyilkos

Csepregi 2000. szeptember 13-án Magyarkesziben egy idős asszony konyhájában iszogatott, ahová később visszament, hogy megpróbáljon pénzt szerezni.  A tulajdonos azonban rajtakapta, mire Csepregi késsel támadt rá és négyszer átvágta a torkát. A megszerzett pénzt eltette, majd tovább kutatott, s ekkor bukkant rá a néninél albérletben lakó lakó 22 éves tanítónőre, akit szintén meggyilkolt. Az akkor 21 éves fiatalember agresszivitására jellemző, hogy rátámadt az őt kihallgatni akaró ügyészre és egy fegyőrre is, majd Szekszárdra szállítását követően átmászott a büntetés-végrehajtási intézet első emeleti folyosójának ablakrácsán, az utcára ugrott és elmenekült. Nem volt sokáig szabadlábon, hiszen az ugrást követően megsérült a gerince, pár napon belül a Tolna megyei Iregszemcse határában, egy kukoricásban el is fogták. A Pécsi Ítélőtábla 2004. február 17-én bűnösnek mondta ki nyereségvágyból és más aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés, fogolyszökés, valamint társtettesként elkövetett rablás és súlyos testi sértés miatt, s mindezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Csepregi Péter nem sokáig tudta elviselni ennek súlyát, 2008. június 23-án a szegedi Csillag börtönben felakasztotta magát, úgy, hogy a hajnali órákban ágymatracának huzatából készített magának zsineget.

Ember Zoltán, „a szentkirályszabadjai rém”

A csúszóhurkos gyilkos néven is elhíresült férfi korán kezdte a bűnözői életpályát, különböző cselekmények miatt 1987-ig ötször ült börtönben, ellene 11 különböző ügyben folyt büntetőeljárás. Az 1980-as évek végén késsel hátba szúrta akkori élettársát, az emiatt kapott három éves büntetéséből 1991 októberében szabadult. Rögtön utána elkövette első gyilkosságát, egy villáskulccsal agyonverte a szentkirályszabadjai Véghelyi Istvánt, akit fiatalkori sérelmeiért okolt. Noha a rendőrség látókörébe került, ezt az emberölést még megúszta. 1998-ban, bátyját, Ember Istvánt, egy közös italozás után kialakult vitában puszta kézzel megfojtotta, a tetemet egy külterületi részen elásta. Nem sokkal az ezredforduló után az akkor már kétszeres gyilkos arra figyelt fel, hogy idős emberek sokszor nagyobb mennyiségű készpénzt tartanak otthon. Ezt a felismerést követte a magyar kriminalisztika egyik legaljasabb módon végrehajtott sorozatgyilkossága. Ember Zoltán 2002. július 7-én, 2003. június 22-én, majd 2004. március 7-én hatolt be egyedül élő, idős emberekhez és egy filmekből ellesett módszerrel gyilkolta meg őket. A nyakukra és lábukra hurkot kötött, a kényszeredett testhelyzetből szabadulni akaró áldozatok pedig saját magukat fojtották meg. A nyomozók ekkor már tudták, hogy sorozatgyilkossal van dolguk, ezért minden szóba jöhető tettestől DNS-mintát gyűjtöttek. A harmadik helyszínen talált minta egyezést mutatott Ember Zoltánéval, akit letartóztattak. Ekkor Ember korábbi két gyilkosságát is bevallotta. A Győri Ítélőtábla 2006. január 10-én jogerős ítéletében tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. Ember Zoltán a szegedi Csillag börtönben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, egyszer az ereit vágta fel, később pedig mérget ivott. Végül egy 2015. április 24-i hír szerint véget vetett életének, a cellájában egy lepedő segítségével felakasztotta magát. Tetteit saját bevallása szerint soha nem bánta meg.

Ember Zoltán

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Miklósi Viktor Gábor, „a gyálaréti szörnyeteg”

Az egyik legfiatalabb TÉSZ-es elítélt volt és háromszor gyilkolt. A 24 esztendős fiatalember 2008. november 12-én ittas állapotban tért haza szeged-gyálaréti otthonába, ahol veszekedni kezdett élettársával. A vita tettlegességig fajult, melynek hevében Miklósi kicipelte a nőt a ház elé, ahol baltával kaszabolta össze. Ezt követően visszament az épületbe, ahol meghallotta mindössze 9 hónapos kisfia, Tomika sírását. A gyilkos neki sem kegyelmezett, megfojtotta a gyermeket, majd a két holttestet a kertben egy sekély gödörben elföldelte. A lebukás elkerülése érdekében a már halott élettársa telefonjáról sms-eket küldött, sőt eltűnésüket még a rendőrségen is bejelentette. Minden igyekezete ellenére lebukott, de az esetnek még ekkor sem volt vége. Miklósi az áldozatok temetésekor vallotta be, hogy még 19 esztendősen 74 éves nagyanyját is meggyilkolta, amit azért úszott meg, mert a később szintén általa megölt élettársa alibit igazolt számára. Miklósi Viktor Gábort a Szegedi Ítélőtábla 2010. október 14-én tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Büntetését nem kívánta letölteni. 2016. december 5-én reggel cellatársával, a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltánnal együtt, ruhákból csavart kötélre akasztotta fel magát és a gyors orvosi beavatkozás ellenére meghalt.

Polcz Erika, Szita Bence gyilkosainak felbujtója

Az első, és máig az egyetlen tényleges életfogytiglanra ítélt nő bűncselekményéről már fentebb írtunk. A 2014-ben jogerős ítéletet kapó Polcz Erikánál már 2015-ben megállapították betegségét, de egy idő után visszautasította a kezelést. A Kalocsai Fegyházban tartották fogva, gyermekei elfordultak tőle, csak édesanyja tartotta vele a kapcsolatot. 2017. január 29-én mellrákban halt meg. Nemigen lehet kétségbe vonni azt a tényt, hogy egy időben a leggyűlöltebb nő volt Magyarországon. A gyilkosságot – melynek elkövetésekor a vádirat szerint elemlámpával világított, hogy társai láthassanak a sötét erdőben – élete végéig tagadta.

Polcz Erika

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Szabó Zoltán, „a balástyai rém”

Könnyen elképzelhető, hogy ez a Csongrád megyei férfi követte el a legtöbb emberölést a valaha tényleges életfogytiglanra ítéltek közül. Ő maga öt gyilkosságot vallott be, de büntetését csak négyért kapta, ám egy, a nyomozásban szerepet játszó detektív Szabó számlájára írta egy öttagú romániai család eltűnését is, azonban ezt végül nem bizonyították rá. A mostoha körülmények között felnőtt – testvére öngyilkos lett – Szabó Zoltán a nyolc általános elvégzése után nem tanult tovább, fiatal korától kezdve tanyán, földművesként és alkalmi munkákból élt. Egy 60 éves nő megerőszakolásért korábban már büntetve volt. A wikipedia szócikke szerint „Szabó első bizonyított áldozata egy presszóban dolgozó nő volt, akivel 1998. április 28-án ismerkedett meg. Szabó rábeszélte a nőt, hogy tartson vele a Balástya külterületén lévő tanyára. Megérkezésük után az asszonyt egy nehéz tárggyal többször is fejbe ütötte, a súlyos fejsérülésbe a nő belehalt. Szabó lemeztelenítette és áldozatát, majd a tanyától 50 méternyire egy gödröt ásott, amelybe a testet és a ruhákat elhelyezte. A második gyilkosság az elsőhöz igen hasonló módon zajlott le. Szabó ugyanabban a presszóban ismerkedett meg egy nővel, kit a tanyájára hívott. A tanyára érkezvén a nőt egy nehéz tárggyal fejbe és nyakon ütötte, az ütésekbe az áldozat belehalt. A testet az előzőekhez hasonlóan helyezte el, annyi különbséggel, hogy második áldozatának a fejét később nem találták meg. 2000 februárjában Szabó tűzoltófecskendők közös ellopásának ürügyével egy gyümölcsösbe csalta K. Teréziát. A nőt a szilváskertben előbb megfojtotta, majd teljesen levetkőztette és eltemette. A fiatal nő ruhái később sem kerültek elő. A negyedik bizonyított gyilkosság vezetett Szabó Zoltán lebukásához. 2001 augusztusában Szabó meggyőzte egyik használt rádiótelefonok adásvételével foglalkozó nőismerősét, hogy nagy mennyiségű telefont tud szerezni kedvező áron. A nő hitt neki, így augusztus 25-én 300 ezer forintot vett fel a bankban. Szabó tanyájához motorozott, ahol a férfi őt is megfojtotta és a tanyától nem messze elásta. A telefonkereskedő nő eltűnésekor a rendőrség átnézte az asszony híváslistáit amelyeken megtalálták Szabó Zoltán számát is. A férfit kikérdezték, aki bevallotta a gyilkosságot.” Szabó Zoltán lebukását követően a településen óriási kutatás kezdődött, a gyilkos útmutatásai alapján négy holttest került elő, de végül öt gyilkossággal vádolták meg. A Szegedi Ítélőtábla – helybenhagyva az első fokú döntést – 2004. szeptember 10-én Szabó Zoltánt előre kitervelt, nyereségvágyból és aljas indokból, több emberen elkövetett emberölésben és lőfegyverrel történő visszaélésben találta bűnösnek, s ezért tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. 2016. december 5-én reggel cellatársával, a háromszoros gyilkos Miklósi Viktor Gáborral együtt, ruhákból csavart kötélre akasztotta fel magát és a gyors orvosi beavatkozás ellenére meghalt.

Szabó Zoltán

(a fotó forrása: egyperceskrimi.blog.hu)

Rostás Mihály, a háromszoros gyulai gyilkos

Az akkoriban 44 éves gyulai férfi többszörösen volt már büntetve, a kettős gyilkosság elkövetését jóval megelőzően, még a rendszerváltás előtt kapott 16 évet emberölésért és annak előkészítéséért. 1996-ban szabadult kedvezménnyel. Négy év szünetet követően 2000. június 16-án több késszúrással sebesített meg egy férfit, akit egy Gyula és Sarkad közötti buszmegállóban pénze átadására kényszerített. A támadással maradandó sérüléseket okozott. Két nappal később egy általa régóta ismert alkoholista párral került konfliktusba egy Gyula melletti tanyán. Nekik többször is kölcsönzött pénzt magas kamatra, ám a gyilkosság napján összetűzésük tragédiába torkollott. Rostás mindkettőjüket meggyilkolta, Sz. Istvánon nyolc, F. Péternén tíz késszúrást találtak. A Szegedi Ítélőtábla több emberen, többszörösen visszaesőként elkövetett emberölés, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés és rablás miatt Rostás Mihályt 2003. szeptember 9-én jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 2016. március 18-i tájékoztatása szerint Rostás Mihály már nem szerepel a nyilvántartásukban, vele kapcsolatban a „bűnügyi személyes adatokra vonatkozó korlátozást” figyelembe véve több információt nem sikerült szerezni. 2014-ben még szerepelt egy televíziós interjúban. A legvalószínűbben az feltételezhető, hogy Rostás Mihály már nincs az élők sorában, vagy esetleg nevet változtatott…

A tényleges életfogytiglani ítélettel sújtott bűnözőkre a legszigorúbb fogva tartási szabályok vonatkoznak. Részükre speciális körleteket alakítottak ki, melyeket egyébként igen ritkán hagyhatnak el, bent esznek és mosakodnak, sőt, általában ott is dolgozhatnak. Ezen körülményekről írt „Az idő rabságában” címmel kitűnő tanulmányt Kiszely Pál és Nagy István. Az ilyen büntetéssel sújtottak száma egyébként a 2010-es évek eleje óta ugrásszerűen nőtt meg. A 2007 őszén elítélt Áldott József még csak a 12-ik TÉSZ-es rab volt, mára már 50-en kapták meg a jogerős büntetésüket, ami azt jelenti, hogy 10 esztendő alatt 38 új jogerős tényleges életfogytiglani verdikt született, míg az azt megelőző 7 évben csupán 12. A tendencia 2017-ben is ugyanez, hiszen első fokon S. József, az érdi kettős gyilkos, Lukács Gyula, a román állampolgárságú, bűntársát meggyilkoló sapkás sorozatrabló, N. Norbert, a tatai gyilkos, aki a kiérkező rendőrökre is tüzet nyitott, valamint a saját gyermekét több mint 100 késszúrással kivégző Á. Anikó is élete végéig a rácsok mögött maradhat, ha másodfokon nem kapnak enyhébb ítéletet.

S ha valaki azt hinné, hogy biztosan a TÉSZ-esek lesznek elzárva Magyarországon a leghosszabb ideig, az nagyot téved. 2010. november 23-án a 26 éves Nagy Ferenc olyan büntetést kapott a Debreceni Ítélőtáblától, amellyel rekorder lett az elítéltek között. Első fokon rá is kimondták a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést – akkor még tényleg fekvő nyolcasnak számított – de később „enyhítették”, így az ő feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 50 (!) év elteltével várható. Tekintettel arra, hogy egy 87 éves idős asszonyt gyilkolt meg rendkívül kegyetlen módon, ez nem is nagyon lehetett volna másként.

Herczeg Sándor

A cikk jogi szakértői hátteréhez dr. Atalay Borbála ügyvéd, gazdasági büntetőjogi szakjogász nyújtott segítséget.