A gabona termelési költsége – agrotechnikai színvonaltól függően – közepes műtrágya kijuttatás mellett 5,6 tonna körül, 31-32 000 forintos tonnánkénti árnál fut ki nullára. A termés azonban sokkal kevesebb az időjárás szélsőségei miatt. Egyelőre ingadozik a piac és akit szorítanak a hitelezői odaadja gabonáját olcsóbban is, de az erősebbek kivárnak.

Eközben a körülöttünk lévő államokban sem jártak jobban a gazdák. Éppen a minap északi szomszédainknál már 38 000 forintért cserélt gazdát az őszi árpa, de Európában is sokkal magasabbak az árak, mint itt hazánkban. Már-már kísérteties, hogy Szegedtől Debrecenig kereskedőtől függetlenül szinte azonos árakat emlegetnek úgy, hogy a Dunától nyugatra már sokkal erősebb árakért kötik a gabonát. Azok a kereskedők azonban, akik hosszú távon gondolkoznak, hajlandók megadni máris a magasabb árat, így az alföldi 32-33 000 forinton felül is lépnek: Szlovákia után Magyarországon is adnak 38 000 forintot egy tonna őszi árpáért, de akkor az, 67-es hektoliter súllyal bírjon.

Nehezíti a termelők helyzetét a raktárok hiánya, illetve a tárolási költség. Most mindenki a nagy részvénytársaságokra vár, akik jelentős mennyiségekkel fognak megjelenni a piacon. Nagy területen gazdálkodnak: ők sokat tettek bele, sokat is veszíthetnek – mondják a gazdák. Addigra a kereskedők igyekeznek beárazni a gabona 2017-es árát, hogy jobb alku pozícióba kerüljenek. Számolni azonban mind a két oldalon számolnak és a kiadásokat be kell takarni a bevételekkel úgy, hogy fejlesztésekre és megélhetésre is jusson.

Hazánk egyik legnagyobb export partnere, Olaszország,eközben már három hónapos szárazsággal küszködik s nem csak a kalászos, de a kapás kultúrái is veszélyben vannak. Észak-olaszországi gazdák most Rómától kértek segítséget – közölte az MTI.

A magyar termelők idén is megtapasztalhatják, hogy a termelők szövetkezése, a közös raktározás, a betakarítás, hogy azonos fajtákkal, egyforma technológiai színvonalon lehet csak megfelelő árat kialkudni, megkerülhetetlen lesz. A gyümölcságazatban kialakult összefogás után a szántóföldi növénytermesztők integrációját is segíteni, ösztönözni kell. Ehhez azonban szükség van a gabona olcsó szállítására, a vasúthálózat fejlesztésére, raktárak bővítésére, hogy nagy mennyiségben és olcsón lehessen nagy tételeket mozgatni az Alföldön is és szükség van főleg a bizalomra, ami nagyon hiányzik ma a gazdák között.

Az ágazat erősítéséhez összefogásra, fejlesztésekre van szükség, közös, működőképes érdekképviseletre, mert a magyar gabona még gyengébb termésmennyiség ellenére is jó minőséget tud adni, ami mindig is piacképes lesz. A termelőknek maguk közöttki kell választania azt, aki jó pénzügyes, jól tud tárgyalni, széles ismeretekkel bír. Sok cég esetében már elkezdődött, hogy más területen dolgozó fiatalok hazaérkeztek a családi vállalkozásba, ezt a folyamatot tovább kell szélesíteni.

Az árak most június 27-énaz interneten nagyon beszédesek. Békés megyében, Gyulaváriban 42 000 forint tonna áron, Hajdúböszörményben 40 000 Ft-ért árulják már az őszi árpát. Fejér megyében többen 40 000 forintot kérnek tonnánként, Baranyában 45 000 forint a kikiáltási ár, de akad olyan forráskúti gazda, aki a Homokhátságon 50 000 forintot is elkér a jó minőségű takarmány árpáért. Ezzel az árral nincs egyedül, mert Komárom-Esztergom megyében is van olyan termelő, aki ilyen árért adja oda a gabonáját.

A világpiaci árak is felfelé kúsznak, érzékeli az ágazat a hiányt s bár szívesen terhelik a gazdákra vételkor a szállítás költségét, általánosan azonban mégis azaz elfogadott a kereskedelemben, hogy a vevő fizeti ki a megvásárolt áru szállítását. Békés megyében több termelő már levágta az őszi árpáját. Ám jól gazdálkodók esetében is alig 6 tonnás átlagokról beszélnek, míg extenzívebb körülmények között dolgozók négy tonnát vagy ennél szerencsétlenebb hozamokat is csépeltek.

Az őszi árpa aratása után megindul az őszi búzák betakarítása. A szakmában régóta dolgozó agrármérnökök is vallják, hogy idén minden bizonnyal magasabb lesz az őszi búza ára is. Hogy mi lesz a gabonák végső ára, arra már nem mertek jóslásokba bocsátkozni. 2017-ben a búza rosszul bokrosodott, sajnos gyengébb hozamokat adhat az is és a nyári viharok helyenként nagy pusztításokat végeztek. Ettől függetlenül azonban a magyar gazdák most is reménnyel indulnak neki az idei aratásnak.

Forrás: Szilágyi Bay Péter

mezőgazdasági szakújságíró