Az Emlékpont Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1989 című időszaki kiállításán Zeman Ferenc, a közgyűjtemény történésze kalauzolta a látogatókat, akik közül a legtöbben az Emlékpont Hódmezővásárhely 1945 és 1990 közötti történelmét bemutató állandó kiállítását is megtekintették.

A Zsinagógába érkezőket a kertben felállított, a Biblia növényei című alkalmi kiállítás fogadta, ahol megtudhatták, hogy a mirha a szomáliai balzsamfa gyantája és nemcsak füstölőként, de borok ízesítésére is használták, míg a kihelyezett kömény növényekből palántát vihettek magukkal palántázó pohárban a látogatók.

Almási Enikőtől, az Emlékpont munkatársától segítséget kaptak az érdeklődők, hogy egy mágnestáblára héber betűkkel felkerüljön a nevük, amellyel sokan szívesen készítettek szelfit.

Vanderstein Noémi, a zsidó vallástudományok doktora teltházas előadásainak hallgatói megismerhették a zsidó ünnepeket és a tradicionális zsidó társadalmak női szerepeit. Az előadó kiemelte: a zsidó nőknek is benne kellett élniük a hagyományban, és azt követniük kellett például a főzés, vagy az öltözködés során is.

A gasztronómia kiemelt szerepet kapott a Múzeumok Éjszakáján: maceszgombóclevessel és flódnival vendégelték meg a szervezők a Zsinagóga kertjébe ellátogatókat. Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője elmondta: a macesz, vagy pászka a kovásztalan kenyér, amelyből többek között gombócot készítenek a zsidó konyha hagyományai szerint, míg a flódni többrétegű sütemény, amelyben mák, lekvár és dió is egy-egy réteget képez.

Az estet a Sheket duó – Kosta Velcsev Dejanov és Préda-Kovács Zsolt – koncertje zárta, amely során a gitáron és klarinéton muzsikáló páros a hagyományos zsidó dallamokat mutatta be. Az előadók hangsúlyozták: a zsidó zenei hagyomány fontos eleme a bő szekund lépés, amely a dalok akkordvilágában azonnal jelzi a muzsika eredetét a hallgatóknak.

(Forrás: Emlékpont, Arany-Tóth Attila)