Egy vallás, egy kisebb egyházi közösség akkor tud életben maradni, ha nyit a környezete felé. Ezt látták be tíz esztendeje a makói újvárosi római katolikus templom, illetve plébánia vezetői is. Ennek köszönhetően szervezték meg először a Szent László-napot, mely azóta egyre népszerűbb most már az egész városban is. Erről a napról kérdeztük Pálfai Zoltán plébánost, kinek a válaszát itt találja:

##audio:4293##

A vasárnapi programsorozat szentmisével kezdődött, melyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrált. A hagyományokhoz híven ekkor tettek fogadalmat az ugyancsak Szent László nevét viselő cserkészcsapat tagjai. Köztük van Enyedi Bertalan is. A 18 éves fiú most fejezte be a József Attila Gimnáziumot, s logisztikus szeretne lenni, ezért a szegedi Gábor Dénesben tanul majd tovább. Miért választotta a cserkészetet, illetve arról is beszélt, hogy már az életben is hasznosította azt, amit  a csapatban megtanult, íme:

##audio:4294##

Ahogy azt korábban Pálfai Zoltán plébános említette, a mise után kinyílt a Szent László templom kapuja, s a kertben folytatódott a vidám családi nap. A legkisebbeket népi játékok és a Csörömpölők Együttes várta, a nagyobbakat pedig ügyességi feladatok és a Voc-Art zenekar.

A Bökény népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület pedig a Honfoglalás korába repítette az érdeklődőket. Nem csupán a jurtájukban nézhettek szét a vendégek, hanem egykori fegyvereket is kipróbálhattak. A legnagyobb sikere természtesen az íjnak volt. De hogyan is kapcsolódik a kereszténységhez ez a kor, azt az apátfalvi egyesület vezetője, Szalamia János itt sorolja:

##audio:4292##

Munkatársunktól. K.