A tárcavezető megerősítette, a kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, továbbá támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét. A tárcavezető megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forintnál nagyobb költésekre.

Lázár János hangsúlyozta, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. A kormány felújítás melletti szándékát jól mutatja, hogy a fővárossal már tavaly májusban, vagyis még a brüsszeli támogatás írásba adása előtt megkötötte a támogatási szerződést – tette hozzá, megjegyezve: a kormány “normális hangvételű” beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, és több más fővárosi ügy is szóba került.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

A kormány vitára számít a tagállami és uniós hatáskörökről

A kormány arra számít, hogy az illegális bevándorlás ügyében a következő fél évben felerősödik a vita a tagállami és európai uniós hatáskörökről – közölte Lázár János.

Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár János. Közölte,

Soros György javaslata abból áll, hogy egymillió bevándorlót fogadjon be évente Európa, vegyen fel hitelt, osszák szét kötelezően a tagállamok között a migránsokat, valamint vonják meg az előbb említett tagállami hatáskört.

A miniszter azt hangsúlyozta: ez a nemzeti konzultációra válaszoló mintegy 1,7 millió ember számára elfogadhatatlan, és a kormány álláspontja is ez. Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

Lázár János úgy fogalmazott, hogy “felerősödnek majd azok a hangok és megjelennek majd olyan politikai programok, amelyek azt mondják: Budapestnek hatásköröket kell leadni Brüsszel javára”. Ezek nem a már ismert hatáskörök, hanem újabb és újabb hatásköröket szeretne elvonni Brüsszel – fűzte hozzá.

Lázár János elmondta, hogy a júniusi európai miniszterelnöki találkozón a fő kérdés ismét a bevándorlás ügye lesz. Komoly diplomáciai offenzíva van annak érdekében, hogy a bevándorlás előtt Európa megnyithassa kapuit, és kétfajta politikai van ma Európában: az egyik meg akarja szervezni, a másik pedig meg akarja akadályozni a bevándorlást. A magyar kormány szerint a bevándorlás nem megoldás Európa problémáira, a bevándorlás és a bevándorlók biztonsági kockázatot jelentenek több minden más kockázat mellett is.

Ugyanakkor – mint mondta – egyetértenek azzal, hogy minden európai nemzetnek van humanitárius kötelezettsége azokkal szemben, akik üldöztetnek, és ezért a magyar kormány anyagi eszközökkel segít azokban az országokban, ahol ilyen tapasztalható.

Lázár János közölte, Orbán Viktor miniszterelnök felvázolta a júniusi Európai Tanács ülésének napirendjét, és eszerint az egyik napirendi pont a bevándorlók szétosztásának a kérdése lesz. Jelentős vitára és komoly konfrontációra számítnak – jegyezte meg hozzátéve, hogy a “fenyegetések lényegében folyamatosak”.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

Lázár János kijelentette: Magyarországnak nincs olyan kötelessége, hogy ha Németország bevándorlókat hív Európába, akkor Magyarország ezen emberek ellátásában részt vegyen. A szétosztási mechanizmusban nem vesz részt Magyarország, és Magyarország nem az egyetlen tagállam, amelyik nem vesz részt ebben – tette hozzá.

A Miniszterelnökség vezetője közölte, a kormány szerdai ülésén Pintér Sándor belügyminiszter beszámolt a londoni terrortámadásról, ami megerősítette a kormányt abban, hogy a terrorizmus és a bevándorlás elválaszthatatlan egymástól, utóbbi ezért egész Európára, illetve minden európai emberre biztonsági kockázatot jelent. Lázár János elmondta, a Belügyminisztérium újabb összeg lehívására kapott lehetőséget, azt követően, hogy a kormány több mint 200 milliárd forintot fordított a déli határzárra.

A kormány elfogadja a Velencei Bizottság jogi aggályait

A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében – mondta Lázár János.

Lázár János hangsúlyozta, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai ítéleteit elutasították. Lázár János kiemelte, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző társadalmi szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.

A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány által jóváhagyott módosítás a külföldről támogatott szervezetté minősítés megszüntetésénél három adóév helyett egy adóévet vesz majd figyelembe, a külföldi adományozók feltüntetésénél félmillió forintos értékhatárt határoz meg, továbbá arányosabbá teszi a szankciórendszert.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

A jövő héten elfogadhatja a parlament a jövő évi büdzsét

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetési javaslatot.

Lázár János elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy

három dolgot tűztek ki célul a jövő évi költségvetésben: a munkavállalás, a családok támogatását és a biztonság garantálását.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

Lázár János közölte, az egyik cél az, hogy teljes legyen a foglalkoztatás 2018-ban. Vagy a piaci világban, vagy az állami szektorban, de mindenkinek munkát szeretnének biztosítani, aki dolgozni akar – mondta.

Tájékoztatása szerint a piaci körülmények között több mint félmillió munkahely jött létre az elmúlt években, emellett jövőre is garantálják a közfoglalkoztatás lehetőségét. “Aki dolgozni akar 2018-ban Magyarországon, (…) annak erre meg lesz a lehetősége” – fogalmazott Lázár János, aki az elmúlt harminc év legfontosabb gazdasági teljesítményének nevezve rámutatott arra is, hogy 3,7 millió munkavállaló volt 2010-ben az országban, ma 4,4 millió számuk.

A családok támogatása kapcsán elmondta, hogy családbarát Magyarországot szeretnének kialakítani, és a családok, a gyermeket vállaló fiatalok megkapnának minden szükséges támogatást. Ennek érdekében csökkentik az adókat és növelik az otthonteremtésre szánt összegek nagyságrendjét – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

Mint a miniszter kifejtette, a két gyereket nevelők, 2018-ban a gyermekek után havonta 35 ezer forint adókedvezményben részesülnek, és még idén felülvizsgálják a családi otthonteremtési programot azzal a céllal, hogy a településtípusokat figyelembe véve új típusú programok is indulhassanak.

Lázár János közölte: 2018-tól az várják, hogy az állam pénzügyei rendben legyenek. Minden mutató azt bizonyítja, hogy Magyarországon költségvetési rend és fegyelem van – tette hozzá, úgy fogalmazva, hogy “a Fidesz kormányzásának ez egy tulajdonsága, velejárója”.

A GDP növekedést 4 százalék felett tervezik 2018-ban, ez azt jelenti, hogy a béremelések fedezete rendelkezésre áll – mondta megjegyezve azt is, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken.

Lázár János elmondta, hogy 2017-hez képest 2018-ban 116,5 milliárddal jut majd több az oktatásra, 221 milliárddal költenek többet az egészségügyre, nyugdíj, családtámogatási és szociális területen 288 milliárd a többlet, rendvédelemre 85 milliárd forinttal többet, gazdaságfejlesztésre 257 milliárd forinttal költenek többet jövőre.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

 

Az adóváltozásokról szólva Lázár János egyebek mellett ismertette azt is, hogy jövőre a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, 20 százalékra csökken, a kisvállalati adó 1 százalékponttal 13 százalékra, az egészségügyi hozzájárulás 2 százalékponttal 20 százalékra, az éttermi étkezésre és az internetezésre kiszabott áfa pedig 18-ról 5 százalékra csökken.

A miniszter a kormány által jóváhagyott többletköltségről szólva elmondta, a Fővárosi Állat- és Növénykert programjának bővítésére 6 milliárd forint többlet jut majd, és 27 év után először Magyarországon egy 5 milliárdos alappal segítik majd a népi kultúra ügyét.

Egy pályázati alap jön létre népművelődési egyesületek, népdalcsoportok számára. Az alap Csoóri Sándor költő nevét viseli – közölte. Lázár János közölte azt is, hogy a zeneiskolákban hangszer csereprogramot is indítanak 3 milliárd forintból.

Mindezeket összegezve Lázár János azt mondta, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi a jövő évi költségvetési tervezetet.

Egyszerűsödik a digitális ügyintézés

A kormány elfogadta azt az előterjesztést is, amely teljesen elektronikus úton is lebonyolíthatóvá tenné a legtöbb alkalommal igénybe vett közigazgatási ügyeket – mondta Lázár János, aki szerint jelenleg mintegy 100 milliárd forintos fejlesztés zajlik ennek érdekében. Példaként említette, hogy a következő két évben már az interneten is bonyolíthatóvá válik egyebek mellett a jogosítványok cseréje, a személyi igazolványok igénylése és cseréje, a gépjárművek átírása, a táppénzkérelem és az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzése.

Lázár János tájékoztatása alapján a kormány egy érdi szociális és gyermekjóléti intézmény építésére 1,1 milliárd forintot, Füzesabonyban belvárosi területek rehabilitációjára szintén 1,1 milliárd forintot, Pápán pedig egy ipari terület környezeti rehabilitációjára 1,7 milliárd forintot hagyott jóvá. A kabinet emellett döntött egy új, Mogyoród és Fót megközelítését javító M3-as csomópont létrehozásáról, valamint az M70-es autóút Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakaszának kétszer kétsávossá bővítéséről.

A Miniszterelnökség vezetője beszámolt arról is, a kabinet célja, hogy növelje az ország hulladékégető kapacitását, ezért legalább két nagyerőmű és mintegy tucatnyi kiserőmű építését tervezik, hogy 2022-ig az országban évente keletkező 4 millió tonna lakossági hulladékból 2 millió tonnát el lehessen égetni, 1 millió tonnánál többet lehessen újrahasznosítani és csak mintegy 800 ezer tonnát kelljen deponálni.

 

A miniszter elmondta, a kormány célja, hogy megpróbálja növelni annak a több mint 1,1 millió embernek az életminőségét, aki az ország összesen 549 ezer panellakásában él. Közölte, eddig mindössze 72 ezer ilyen lakást sikerült felújítani, vagyis 80-90 százalékuk elavult, modernizálásra szorul. A kormány ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében egyeztetéseket kezd az érintett tulajdonosokat képviselő szervezetekkel, valamint az építészszakmával is – fejtette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, a kabinet csak a lakástulajdonosokkal egyetértésben nyújt támogatást a panelházak felújítására.

Lázár János közölte, a panelek rehabilitációjára a társasházak technikai állapotfelmérése után kerülhet sor, német minta alapján három-négy bevált módszerrel, ezek közül a kormány tervei szerint elsőként Hódmezővásárhelyen indulhat egy mintapogram az ő irányításával.

Kérdésre válaszolva elmondta, nehezen tudja elképzelni Európa jövőjét úgy, hogy egy nap a magyaroknak gyász, más országoknak pedig ünnepnap. “Ha Áder János bocsánatot tudott kérni az újvidéki vérengzésben részt vett magyar bűntettek miatt, akkor Magyarország joggal várja el, hogy Trianon miatt a haszonélvezők is bocsánatot kérjenek, nem csak az elkövetők” – fogalmazott.

A Sukoró-ügyben született jogerős ítéletre vonatkozó kérdésre válaszolva Lázár János arról beszélt, “amikor a szocialisták kormányozzák az országot, akkor a közvagyonnal – dokumentálhatóan, most már bírói ítéletbe foglaltan – így bánnak”. Gyurcsány Ferencnek és az akkori állami vagyonért felelős miniszternek “legalább a politikai felelőssége, ha nem a jogi felelőssége fennáll”, ugyanis 2011-ben már a bíróság a megkötött csereszerződést hatályon kívül helyezte és érvénytelenítette – mondta.

A plakátokról szóló törvény módosítása ügyében arról beszélt, alapvetően a pártoknak kell egyességre jutni, a kormány pedig egyelőre nem tárgyalta a javaslatot. Közölte, ha a pártok megegyeznek abban, hogy választási időszakon kívül tartózkodnak a plakátok kihelyezésétől, akkor a kormány is kész tartani magát ehhez.

A miniszter kérdésre válaszolva közölte, a magyar kormány készen áll arra, hogy Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott útján június végén közvetlenül tárgyaljon New York állam kormányzóhivatalával a CEU ügyéről.

Ugyancsak kérdésre válaszolva megjegyezte, a MÁV az elmúlt évekhez hasonlóan a nyári szezonban jóval több és jobb minőségű szerelvényt közlekedtet a Balaton mindkét partján. A kormány elkötelezett a kötöttpályás közlekedés fejlesztése mellett, felmerült például egy körvasút megvalósítása Budapest és a Balaton körül is – tette hozzá.

Lázár János kérdésre beszélt arról is, a kormány mindent megtesz a kárenyhítés érdekében, de nagyon kis esélyt lát arra, hogy az unió csökkentse azt a 60 milliárd forintos büntetést, amelyet a 4-es metró építése közben feltárt visszaélések miatt tervez kiszabni az országnak.

A tárcavezető kijelentette továbbá, ha ő felügyelné az államkincstárt, akkor azt mondaná az ottani szakszervezetnek, hogy jól gondolják meg a sztrájkot, és ahelyett kezdeményezzenek inkább tárgyalásokat bérköveteléseikről.

A Miniszterelnökség vezetője ugyancsak kérdésre reagálva kijelentette, a kormány lezárta az áfacsökkentést azután, hogy segítette az alapvető élelmiszerekhez történő hozzájutást.

(Forrás: mti.hu)