Ha nincs Dessewffy Sándor, akkor Maroslele sincs. Az egykori csanádi püspöknek köszönhető az, hogy megalakulhatott a mai község, pontosabban az elődje. A hálás lakosok elsőként az egyházfi után akarták elnevezni a falujukat, de ehhez az érintett nem járult hozzá. Így kapta meg a Püspöklele nevet, amiből később lett Maroslele.

Az alapító tiszteletére az önkormányzat negyedik alkalommal szervezte meg a Dessewffy Sándor Emléknapot. A könyvtárban kedden elsőként Martonosi György polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően előadások hagzottak el. Dr. Varsányi Attila az I. világháború hősi halottairól beszélt az anyakönyvek tükrében. Gilicze János a püspökről és az általa adományozott örökföldekről kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatóságával. Urbancsok Zsolt pedig a trianoni békediktátum Csanád vármegyét érintő részleteit ismertette.

Gilicze János nyugalmazott levéltáros három jelentős évfordulóra építette fel az előadását. Az egyik nem volt más, mint az alapító 1907-ben bekövetkezett halála. De mi is volt a másik két évforduló? – azt Gilicze János itt részletezi:

##audio:4171##

Olyan érdekességek is előkerültek a maroslelei könyvtárban, mind az, hogy a trianoni békediktátumot követő új határok kijelölésénél milyen valótlan események is felbukkantak. – Írásos dokumentumot őrzünk egy vélt román izgatásról – tudtuk meg a makói levétárostól. Hogy ez mit is takar, azt Urbancsok Zsolt itt mondja el:

##audio:4170##

Munkatársunktól. K.