Az est folyamán végigkísérték az eseményeket az 1848-/49-es forradalom és szabadságharc bukásától egészen addig a pontig, amíg 1867-ben létrejött a két fél, a magyarok és a Habsburg-uralkodóház közötti megállapodás, amelynek értelmében megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia.

Dr. Szabó Pál

„Nagyon fontos a magyar politikai gondolkodásban a kompromisszumkötés képessége. A 150 éves évforduló arra is alkalmat ad, hogy újragondoljuk a monarchiakutatás alapkérdéseit. A kiegyezés 1867 óta folyamatosan megosztja a történészeket. A kiegyezésben Magyarország államiságának megtartását úgy határozták meg, hogy ez csak az ausztriai császársággal együtt tudja megvalósítani, és így tulajdonképpen a magyar önállóságot egy korlátozott formában fenn tudta tartani egészen 1918-ig” – fogalmazott dr. Szabó Pál történész a kiegyezéssel kapcsolatban, aki hozzátette, hogy ma már kevésbé jellemző a magyar, illetve európai politikai gondolkodásmódra az a fajta kompromisszumkészség, ami a kiegyezés kori ember sajátja volt.

„A politikai magas fokon mindig valamilyen kompromisszumot igényel. Ezért jó vizsgálni a kiegyezés kérdéskörét. Ezen jól látszik az a folyamat, ahogy az elutasításból a politikai elit többsége hogyan halad az Ausztriával való megegyezés felé, amelynek eredményeként Magyarország – Ausztriával közösségben – egy közép-európai nagyhatalommál tudott válni” – fejtette ki dr. Szabó Pál.

Fényesi Tóth János

Az est szervezője elárulta, hogy mindig igyekeznek nagy érdeklődésre számít tartó témákat választani. A 2012-es sorozatindítás óta rengeteg mindenki megfordult már a Vásárhelyi Esték keretén belül a Németh László Városi Könyvtárban. Fényesi Tóth János a rengeteg beszélgetés (amelyek mindegyike segítette a sorozat kiteljesedését) közül kiemelte azt, amikor Keres Emil Kossuth-díjas színművésszel folytathatott eszmecserét. A Vásárhelyi Esték programsorozat most nyári szünetére készül. Szeptemberben aztán a régészet világába kalauzolja el közönségét fényesi Tóth János Csányi Viktor régész segítségével.

ÉR.