Szirbik Miklós 1781-ben született Makón. A neves református prédikátora, a város első helytörténetírója születésének 236., valamint Makóra való visszatérésének 200. évfordulójára emlékeztek meg vasárnap a református ótemetőben lévő nyughelyénél. A Maros-parti település múltját megőrző és ápoló egyesület, a Szirbik Miklós Egyesület ezért vette fel a neves előd nevét.

Az egyesület vezetőségén, tagjain kívül Farkas Éva Erzsébet polgármester is részt vett a megemlékezésen. – Fontos kiemelni, hogy elsőként Szirbik Miklós ültette le egy tárgyalóasztal mellé és békítette ki a városban működő különböző felekezetek vezetőit – mondta Farkas Éva Erzsébet. A városvezető röviden utalt arra, hogy napjainkban nyolc történelmi egyház van jelen Makón, amelyek nem csupán egymással, hanem az önkormányzattal is jó kapcsolatot ápolnak.

Az ünnepség keretében Forgó Géza, a Szirbik Miklós Egyesület elnöke beszélt röviden névadójuk munkásságáról. Megemlítette, hogy Szirbik volt az első, aki kötetbe szedte a település helytörténetét. Erről, valamint arról, miért is nevezte el szív alakú városnak Makót a neves történész, Forgó Gézát itt hallja:

##audio:3821##

Urbancsok Zsolt levéltáros, az egyesület egyik alelnöke egy Berzsenyi verssel, valamint Jámborné Balog Tünde nyugalmazott pedagógus, képzőművész néhány éve a Szirbik-szobor avatásán elhangzott köszöntőjének egy részletével emlékezett meg a prédikátorról. Miért ezt a verset, illetve ezt a beszédrészletet választotta, azt Urbancsok Zsolt itt részletezi:

##audio:3822##

Munkatársunktól. K.