Elmondása szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak ez előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni, így arra is lehetőség van, hogy látni lehessen: a kormány mire tudja és akarja a forrásokat felhasználni.    Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak “megcímkézve”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek “hazai lábai” kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a “multinacionális tőkeszivattyú”. Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.    Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az európai bizottság határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.

Lázár János beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.

A korrupcióról szólva Lázár János közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék, a többi 95 százalékban még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.

A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.

(Forrás: mti.hu)

Hallgassa meg Lázár János expozéját:

##audio:3788##