A magyarok életében mindig is előkelő helyen állt a disznóvágás, ugyanis ez nem csupán arról szólt, hogy élelemmel töltsék fel a kamrát, hanem ez egy igazi családi, illetve közösségi rendezvénnyé nőtte ki magát az évtizedek során. Ahány tájegység, annyi szokás, s ez alól a disznótor sem kivétel. Akik szomaton felkeresték az apátfalvi Kék Házat, azok megtudhatták, hogyan is csinálták ezt egykoron a községben. Piggyboyt vágták le. Az önkormányzat telepén nevelkedett röfi azért kapta ezt a nevet, mert a hátán egy olyan folt volt, melyet a szuperhősök is megirigyelhettek volna.

Langó Imre és felesége munkájának köszönhetően nyitotta meg a kapuját az apátfalvi hagyományokat bemutató ház. – Helyieknek, illetve a vendégeiknek szeretnénk azt bemutatni, hogyan is éltek, miket csináltak eleink a faluban, ennek kapcsán számos szokást, így a hagyományos disznóvágást is felelevenítjük – tudtuk meg Imre bácsitól. Hogy pontosan milyen is a pátfalvi disznótor, azt Langó Imrétől itt hallja:

##audio:3667##

Szombaton számos régi eszköz is újból szerepet kapott. Így például a pricc, Ezzel az ügyes szerkezettel töltik meg a kolbászt. De ugyancsak találkozhattak az érdeklődők a páh-al is. Ez egy óriási, vesszőből fonott kosárszerűség, melybe a kását, vagyis a rizst teszik ki hűlni. A rizs a hurka elengedhetetlen tartozéka. De mivel is szedik ki a forró vízből a kását? Apátfalván erre való a csikmánszedő nevű kézség! Ez általában egy szűrő, szombaton a bonyhádi zománcgyár régi remekei kerültek elő.

A sok ízletes, de igen zsíros falat szétcsapatására nélkülözhetetlen a pálinka. A hagyományok szerint ez úgy az igazi, hogy az áldozatul esett jószág körméből isszák. Ahogy ezt szombaton is tették a Kék Házban. Persze, ilyenkor a vendégek előbb-utóbb megkívánják az édességet is. Semmi probléma, hiszen Apátfalván ott van a köttes. De vajon mi is ez a finomság? Azt Tóth Tamástól itt tudhatja meg:

##audio:3666##

Munkatársunktól. K.