„A komédia az a látható forma, amivel a természet ruházott fel mindent, ami ésszerűtlen, azért, hogy meglássuk és ugyanakkor el is tudjuk kerülni ezt az ésszerűtlenséget. Hogy fel tudjuk ismerni a komikust, tudnunk kell mi a racionális; meg kell látni annak hiányát, és ennek segítségével megállapítani miből is áll az ésszerűség…” – írta Molière a Tartuffe védelmében. Hiszen a nagy komédiás legismertebb darabját betiltották, átíratták, sőt, kiátkozással is fenyegették miatta. Mindemellett a közönség örök kedvence, számtalanszor mutatták be nagy sikerrel. Így történt ez Hódmezővásárhelyen is.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ közönsége együtt élt a darabbal – a helyzet- és jellemkomikumok rendre elérték hatásukat, és nevetés gurgulázott végig a sorokon, míg egyes jelenetek rádöbbentették a nézőt, mily’ gyarló az ember.

Hazudik, hogy elérje célját. Ebben kiváló Tartuffe, az álszent, de akár hívhatnánk őt kiváló színésznek is. Hiszen voltaképpen az, mestere a mások megtévesztésének.

A címszerepet Crespo Rodrigo játszotta, aki az előadás kezdete előtti percekben elárulta, hogyan készült a szerepre, illetve hogyan hangolódik rá az utolsó pillanatokban is erre az igazán összetett figurára:

„Ez egy nagy együttes játék a partnerekkel és persze nem utolsósorban a rendezővel, aki jelen esetben Szikszai Rémusz volt. Vele először dolgozott a társulat, és egy nagyon szerencsés találkozás volt, egy nagyon inspiratív próbaidőszakon vagyunk túl. Az előadás is nagyon jól sikerült, és több díjat is elnyertünk vele. Korábban nem játszottam ezt a darabot, eleve ez az első Moliére-mű, amiben szerepelek. Persze, az ember félelemmel megy neki, főleg egy ilyen gyönyörű és rendkívül nehéz átiratnak, mint a Parti Nagy Lajosé. Önmagában Tartuffe-öt eljátszani nem olyan könnyű. Az embernek megvan a rutinja, hogy előadás előtt hogyan készül fel a szerepre. Én már reggel ráhangolódok a szerepre, többször átnézem a szöveget, és fokozatosan átlényegül, ahogy leveszem a civilruhát, és felöltöm a kosztümöt” – mesélte a színész, aki most először járt Vásárhelyen, és ahogy elmondta nagyon tetszett neki a Bessenyei körüli sétálóutca, illetve tér, Berlinhez hasonlította a város ezen szakaszát.

Ahogy a címszereplő is utalt rá, Molière halhatatlan, örök érvényű komédiáját Parti Nagy Lajos varázsolta lendületesen maivá. Ennek megfelelően a szöveg teli van a mai kornak megfelelő fordulatokkal, némi kacérság is belefért ebbe a verzióba.

A színpadkép letisztultsága mellett igazán impozáns kosztümökben parádéznak a szereplők, amelyekkel visszaköszönt Moliére 18. századi Franciaországa.

ÉR.

Fotók: ÉR., Ács Helga