Miklós Péter beszédében ismertette Bibó István életútjának főbb csomópontjait, valamint szegedi kötődéseit: hiszen Bibó fiatal korában Szegeden élt, kapcsolatban volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, a koalíciós években pedig a Tisza-parti város egyetemének professzora volt.

„Bibó István elméleti és gyakorlati munkásságát – amelynek köre a politológiai, jogbölcseleti és kisebbségi jogi kutatásoktól a bírói, majd az egyetemi tanári, az 1956-os forradalomban pedig a miniszeri szolgálatig terjedt – a demokrácia és a szabadság szolgálata jellemezte. Ezért válhatott a rendszerváltozás idején alakja és emlékezete ikonikussá, hiszen mind a népi, mind a demokratikus ellenzék – sőt még a reformszocialisták bizonyos csoportjai is – el tudták fogadni igazodási pontként” – mondta Miklós Péter.

A tárlat Gerencsérné Újvári Edit, a szegedi egyetem docense és a Szeged-Klebelsberg-telepi civilszervezet egyik vezetője szervezőmunkája eredményeként 2017. február 3-ig látogatható (hétköznapokon 9 és 18 óra között) az Összefogás Házában. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában, márciustól pedig a hódmezővásárhelyi Emlékpontban tekinthető meg.

(Forrás: Emlékpont, Arany-Tóth Attila)