A kiszombori Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör tagjai úgy is őrzik a hagyományokat, hogy olyan étkeket is készítenek, melyek már több száz éves múltra tekintenek vissza. Így pénteken a rétes került sorra. A helyi művelődési házban sürögtek-forogtak az asszonyok. Jobban mondva nem csupán a gyengébbik nem tagjai vették ki a részüket a munkából. Az eseményről tudósító Makói Városi Televízió riportere is kapott egy takaros kötényt a nyakába. Ezt követően Sas Zsolt nem győzte tekerni a darálót, hogy elegendő mák legyen tölteléknek. Ez a monoton művelet egy edzésnek is felért, hiszen a tévésnek párszor kezet kellett váltania, mert annyira fárasztó volt.

A rétes tésztájának összeállítása nem egy ördöngősség. A nyújtás! Az viszont szakértelmet kíván. A zombori hölgyek is mindent megtettek, hogy jól sikerüljön. Itt-ott egy kicsit szakadt ugyan a kultúrház aulájában lévő asztalokon a folyamatosan vékonyodó tészta, de a nyújtók nem estek kétségbe, hiszen gyorsan befoltozták a réseket.

Fent említettük, hogy nem kell profi cukrásznak lennie senkinek ahhoz, hogy elkészítse a tésztát. – Régen azt mondták a rétesre, hogy a szögény embör süteménye, hiszen jóformán három dolog kell hozzá: liszt, víz és só, s ezek még e legszegényebb házaknál is adottak voltak – tudtuk meg Sinka Lajosnétől. Irénke néni elmondta: tojást csak akkor tettek hozzá, mikor egy kicsit már jobban ment a családoknak. Ő hatvan deka liszthez önt hozzá egy kis langyos és sós vizet. – Azért én már ütök rá egy tojást is – mosolygott a kör tagja.

A szokásosnál egy kicsit lágyabb tésztát körülbelül 20 percig hagyják pihenni. – Ez után jön a művészet, vagyis asztalra tesszük és kinyújtjuk, az igazság szerint két asszony is elegendő lenne hozzá, de mi most többet csináltuk – jegyezte meg Irénke néni. A klasszikus töltelékek, vagyis meggy, túró, mák, dió, illetve tök került a zombori rétesekbe.

Munkatársunktól. K.