Mint arról beszámoltunk, népszavazást tartanak Algyőn az oda települő görög üzem helyszínével kapcsolatban. A gyár veszélyesnek minősül, ezért többen úgy vélik, túl közel kerülne a lakóövezethez, azon belül a fürdőhöz és az általános iskolához.

Lehet, hogy már nem is lesz aktuális a kérdés

976 érvényes aláírást gyűjtöttek össze, ami meghaladja a választópolgárok 20 százalékát, azaz a 885 főt. Ezáltal kötelező megtartani a népszavazást. – Arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb kiírjuk a voksolás időpontját. A törvényi meghatározások miatt legkorábban február végén, március elején kerülhet sor a szavazásra – mondta Molnár Áron a település szerdai közmeghallgatásán. A polgármester célja: vegyék rá a céget, hogy várja meg a voksolás eredményét, ugyanis korábban kijelentette, ha népszavazás lesz, akkor egyből távozik a nagyközségből. – Minimális az esély, hogy itt maradnak, valószínűleg Magyarországot is elhagyják. A legnagyobb probléma, hogy a népszavazáskor már nem is lesz aktuális a kérdés, de a választást meg kell tartanunk, a felesleges milliókat ki kell fizetnünk – tette hozzá.

A cég az összes szakhatóságtól megkapta az engedélyt a beruházás megvalósítására. Molnár Áron szerint az Algyőn kialakult helyzet már rég nem az üzemről, hanem ellenségeskedésről és politikai érdekekről szól.

Boldizsár Attila helyi lakos: közel ezer aláírást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Olyanok is aláírták a népszavazási kezdeményezést, akik támogatják a gyár létrejöttét, csak szeretnék, ha mindez demokratikus úton zajlana.

Baráth János azt kérdezte: szükséges-e Algyőn az üzem, és ha igen, akkor milyen előnyökkel járni. Molnár Áron: ekkora lehetőség előtt évtizedek óta nem állt Algyő. Az üzemben kezdetben 55 fő kapna munkát, a létszám később tovább bővülne.

„Alkalmatlan a testület!”

Gercsó Lászlóné azt kérte, szólaljon fel egy olyan képviselő, aki ellenzi a 4,5 milliárd forintos projektet. Pongrácz Tamás elmondta: az ügy során folyamatosan az algyőiek érdekeit képviselte. Nincs ellene a gyárnak, de nem tartotta helyesnek, hogy a cég vezetői nem jelentek meg Algyőn, sőt, a testület előtt sem.  – Kompromisszumra kell törekedni, hogy az Ipari Parkon belül kerüljön az üzem – mondta.

A képviselőtestület tagjai nézzenek magukba és gondolkozzanak el, mert 20 éve egy együttműködő közösségért lett önálló Algyő – mondta Oláh Dániel. A férfi szerint a jelenlegi testület alkalmatlan a település vezetésére és nem tudnak jövőt biztosítani az ott élőknek.

Balázs István 46 évet dolgozott vegyiparban. Azt szeretné, ha a cég távozik Algyőről, legalább Magyarországon maradjon.

Herczeg József is felszólalt.  A képviselő azt javasolta, az önkormányzat vásároljon területeket az Ipari Parkhoz, mert anélkül nem válik ipari területté. – Szükség van Algyőn az üzemre, így a jövőben el kell kerülni, hogy a jelenlegihez hasonló helyzet előforduljon – mondta. Molnár Áron reagált: Herczeg a legutóbbi testületi ülésen még azt mondta, nem kell az üzem. Az önkormányzat pedig már több területet is vásárolt.

Ipari terület a Rákóczi-telepen

A közmeghallgatás másik fő témája a 2016-os fejlesztések voltak. Ezen belül szó esett arról, hogy idén 90 millió forintot fordított a nagyközség aszfaltozásra. A cél, hogy az összes utca aszfaltos legyen.

A Délnyugati Lakópark rendezésére az idén 109 millió forintot költött az önkormányzat. A kialakított 25 telekből már 21-et eladtak.

A Rákóczi-telepnél, az autópálya lejárónál ipari területet alakítanának ki. Szabó István ennek miértjére kérdezett rá. – Sokkal több lehetőség rejtőzik a területben, mint amit kihasználunk. Már több cég is jelezte, hogy ezt a részt választaná letelepedésre – válaszolt Molnár Áron.

Polgármester vs. képviselők

A közmeghallgatáson vitát váltott ki, hogy jövőre az állam mintegy 270 millió forint szolidaritási adót kér az önkormányzattól. Ezt a lakosságszám és az iparűzési adóbevétel függvényében állapítják meg. Algyő az országban az egyik leggazdagabb önkormányzat, az egy főre jutó adóerőképesség meghaladja a 150 ezer forintot, míg van olyan település, ahol ez a szám 30 ezer forint. Molnár Áron emiatt levélben fordult volna a kormányhoz, de a testület 5-4 arányban ezt leszavazta.

Többen megkérdezték, hogy miért nem álltak a képviselők a polgármester mellé, ha ez a magas összeg Algyő fejlődését gátolja. Pongrácz Tamás válaszolt: a kormány korábban 900 millió forintos adósságot vállalt át az önkormányzattól. Ezen kívül gyakorlati haszna nem lenne a levélnek, azt mindössze „fricskának” tekintenék. Azt javasolták Molnár Áronnak, keresse fel a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét.

Molnár Áron válasza: „fricskáról” szó nincs, az algyőiek képviseletéről annál inkább. Ilyen esetben nem azt kell nézni, ki mit gondol, hanem azt, hogy az adó nagymértékben befolyásolja a jövő évi fejlesztéseket.

Megyeri József