A dél-alföldi kendertermesztésnek több száz éves hagyománya van, valamint az iparszerű feldolgozás is több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Akkoriban, az 1860-as, 1880-as években alapított, fejlett technológiával működő üzemek dolgozták fel az 5-6 hektáron termesztett növényt.

Csongrád megyében a nagylaki az egyetlen kendergyár, ami jelenleg működik, Szegváron is folyik termelés, Algyőn pedig tervek vannak arra vonatkozólag, hogy a kendert, mint ipari növényt a legjobb módon hasznosítani tudják. A szándék megvan, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, hogy a kenderből egy új iparágat lehet építeni, ám ehhez forrásra, állami, vagy éppen uniós fejlesztési támogatásra is szükség van.

Algyő mellett, korábban jelentős kendertermesztés és feldolgozás folyt. A település vezetése rugalmasan és innovatív módon vesz részt az ipari kenderprogram újjáélesztésében. „Bízom abban, hogy a jövő évben már megvalósulni látszó kezdeményezések lesznek e téren, ehhez segítséget tudunk nyújtani akár terület kiválasztásában, szakmai, és elméleti téren” – fogalmazta meg Molnár Áron polgármester.

A Dr. Füzesy István, Algyő gazdasági referensének szervezésében megvalósuló konferencián, Pásztor Zsolt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság fejlesztési referense is beszámolt, a kutatóintézet ezzel kapcsolatos tevékenységeiről.

„Kárpát- medencei léptékű ipari kenderfejlesztési programot dolgoztunk ki. A szándékunk, hogy szeretnénk egyfajta közreműködést a kormányzattól, hogy beinduljon a kenderipar. Ez a növény rendkívüli, igen komoly vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési megoldás lehet. Ez a terület kiváló adottságokkal bír, e növény hasznosítása szempontjából. Üzletágak fejlődésében is lendületet adhat, például az építőiparban, valamint a gyógyszer-, élelmiszer- és autóipar is egy olyan terület, melynek fejlesztéséhez hozzá tud járulni ez a növény” – mondta el előadásában Pásztor Zsolt.

Benkő Zsolt, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőse is részt vett, mint érdeklődő ezen a konferencián. „Nagyon fontos, hogy Csongrád megyében pontosan tudjuk és feltérképezzük, hogy milyen projektek vannak, hogy újszerűen tudjuk megközelíteni egy konkrét növény, ez esetben a kender termesztését. Akár a tekintetben, hogy mennyi felhasználási módja is van. Fontos feladatom, hogy elvigyem ennek jó hírét, illetve információkat szerezzek arra vonatkozólag, hogyan lehet feléleszteni a kendertermesztést” – nyilatkozott a konferencián való részvételének okáról Benkő Zsolt.

Békés megyében 2014-ben összeült néhány település polgármestere, melyek közül öten vállalkoztak arra, hogy közfoglalkoztatási program keretében elindulnak, s mintegy 20 hektáron elkezdik a termesztést. Ez, azóta 30 településre és 100 hektárra növekedett.  2015-ben indult el a kendertermesztés Vésztőn, melynek polgármestere Molnár Sándor, szintén részt vett a konferencián és megosztotta tapasztalatait a jelenlévőkkel. Náluk konzorciumban zajlik a termelés az Agromag Kft.-vel, illetve a Szent István Egyetemmel. A tapasztalok tekintetében elmondható, hogy szükség van a képzésre e téren, illetve bővíteni kell majd a meglévő területet, ezáltal növelve az eredményességet.

 

RV