A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.

Hozzátette, a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával – tette hozzá.

A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Eltérően értékelik a szociális partnerek az ajánlatot

Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken a VKF Kibővített Testületi Fórumán – a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt az MTI megkeresésére.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint a tárcavezető jelentős mértékű minimálbér, illetve garantált bérminimumra vonatkozó béremelési ajánlatát a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte.

A szakszervezeti vezető kiemelte: a tárcavezető béremelési ajánlata azt mutatja, hogy a kormány végül meghallgatta a munkavállalói érdekképviseletek közel 2 éves küzdelmét.

A kormány béremelési javaslata révén a munkavállalói oldal részéről látható közelségbe került a bérmegállapodás – közölte a MaSzSz elnöke.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. Mindez ugyanis olyan mértékű béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában, ami előzetes számításaik szerint meghaladná az 1000 milliárd forintot – tette hozzá.

A VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak – mondta. “Figyelembe véve a nagy vállalkozói terheket, valamint a költségvetés pozitív helyzetét és pozitív egyenlegét, a munkáltatói oldal azt kérte a kormánytól, hogy a 2017-re ajánlott, munkaadókat érintő 4 százalékpontos járulékcsökkentésnél mindenképpen nagyobb szerepet vállaljon a költségvetés és nagyobb munkáltatói járulékcsökkentésre kerüljön sor” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

Rolek Ferenc arról is beszámolt, hogy a munkáltatói oldal nem zárkózik el egy több évre szóló bérfelzárkózást segítő megállapodástól, hiszen a kiszámíthatóság fontos a gazdaság szereplőinek. Az elhúzódó béremelési programnál azonban annak ideje alatt egyebek mellett figyelembe kell venni a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozások hatékonyságát is.

Forrás: hirado.hu