A történelmi megmérettetésen, egyedülálló módon nem a fiatalok tárgyi tudására voltak kíváncsiak, hanem rendhagyó módon a megadott feladatok alapján várták azt a diákoktól, hogy prezentáció formájában mutassák be az általuk választott témát. A kötelező feladatban Hódmezővásárhely ’56 -os történéseit kellett feldolgozni, míg a választhatók között szerepelt a sortűz, akár Vásárhely tekintetében is, vagy éppen hogy hogyan viselkedtek a nők, illetve a fiatalok, esetleg a nagyobb felkelőcsoportok a forradalomban. De a személyi kultusz, illetve a hódmezővásárhelyi események közül az Iván szobor ledöntése is a lehetőségek között szerepelt.

A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola csapata ez utóbbi témát dolgozta fel. Az egyik diák elmondása alapján a választás oka az volt, hogy szimbolikus jelentőséggel bír ez az esemény, hiszen így tiltakoztak az emberek az elnyomás, az idegen hatalom ellen. „ A tanárainktól sok információit kaptunk, nagyon jól felkészítettek minket. A könyvtáros hölgy, Égető Sárika néni is sokat segített nekünk” – mondta el Barna Zoltán, a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola végzős diákja, aki egyébként Pécsen született és a dédnagypapája harcolt az 1956-os forradalomban.

Ez a rendhagyó verseny talán jobban megragadta a fiatalok figyelmét és nagyobb lelkesedéssel vágtak bele a kreativitást is igénylő feladatba. „Azért is rendeztünk interaktív versenyt a diákoknak, hogy a személyes visszaemlékezéseket, filmeket megnézve, verseket elolvasva, dalokat meghallgatva hozzájuk is közelebb kerüljön a történelem ezen része, és ne az legyen, hogy válaszolni kell néhány kérdésre, hanem az ő alkotásaik, megjelenítési formáik legyenek bemutatva az Emlékpontban” – foglalta össze a verseny célját Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze.

 

RV