A Kenyereparti iskola a Rárósi úton, Hódmezővásárhelytől mintegy 7 kilométerre helyezkedett el. Az 1870-es években épült, virágkorát az 1940-es évektől a ’60-as évek végéig élte. A nagymértékű városiasodás következtében 1978-ban zárta be kapuit.

Hiába szűnt meg, az egykori tanulók emlékei máig elevenek. Emiatt szerveztek szombat délután találkozót, ahová mindazokat várták, akik Kenyereparton gyerekeskedtek. – Elszaladt az idő, ezért úgy gondoltuk, összehívjuk az egykori diáktársakat. A szervezés elején döbbentünk rá, hogy 2003-ban rendeztünk ilyet utoljára, így 13 éves mulasztást pótoltunk – mesélte Rácz-Balogh Sándorné Olasz Katalin főszervező.

13 év ide vagy oda, egy biztos: a találkozó sikeresnek bizonyult. A Kentaur Lovas- és Pihenőparkban kilencvenen gyűltek össze, hogy felidézzék az iskola falai között átélt eseményeket. Amikor arról érdeklődtünk, mennyi kutatómunkával, egyeztetéssel jár, mire mindenkit meghívtak, nagy mosolyok közepette ezt a választ kaptuk: a telefon és a mai technika csodákra képes.

Az esemény hamar nosztalgiázásba csapott át.  A jóízű beszélgetéseket a vacsora és a közös koccintások még inkább elősegítették.

Megyeri József