– A helyi honismereti körtől kértek fel arra, hogy tartsak egy előadást az 1956-os makó eseményekről, sok lehetőség van erre, mivel a hallgatóságom nagy része többet tud az átlagnál erről a témáról, ezért nem egy kronológikus rendet követtem, hanem olyan dolgokat vetettem fel, amelyek ma már többé-kevésbé tisztán láthatók – fogalmazott csütörtökön a József Attila Múzeumban Marosvári Attila. A történész kifejtette: a makói történéseket is csak úgy lehet megérteni, ha az ember képben van az állampárt szerepével.

Makón is megkerülhetetlen a hatvan esztendővel ezelőtti rendőrség szerepe. Fazekas Lajos kapitánynak köszönhető, hogy akkor nem történt vérontás a városban. – Annak ellenére, hogy emiatt őt is utolérte a későbbi megtorlás, nem lehet elfelejteni, hogy ő az állampárt katonája volt, hozzá hasonlóan fontos még a Forradalmi Ifjúsági Szövetség kapcsán is a tájékozottság – folytatta Marosvári Attila. A történész azt is felvázolta a hallgatóságának, hogy akkoriban kinek és milyen fegyver volt a kezében, mert ez sem elhanyagolható tényező. Ráadásul igen sok legenda kering e körül is városban.

– Maga a kutatás is igen nehézkes, hiszen teljesen objektívan nem lehet megítélni az eseményeket, mivel olyan gyér és tendenciózus a forrásanyag – sorolta a szakember. Ehhez még sok egyéb dolog is hozzájárult, illetve hozzájárul most is. Hogy pontosan mik is ezek, azt Marosvári Attilától itt hallja:

##audio:3326##

– A Makói Honismereti Kör is igyekszik minden fontos évfordulóra megemlékezni, így került most sor az 1956-os forradalom kapcsán megszervezett előadásra is – vette át a szót Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna. A kör elnöke kiemelte: előző hónapban Széchenyi István születésének 225. évfordulója előtt tisztelegtek, akkor megnéztek róla egy filmet, de szóba kerültek a makói Széchenyi tér névváltozásai is. November utolsó csütörtökén Torma Imre festőművész életpályáját idézik fel a kör tagjai, december elején pedig a Szirbik Mklós Egyesülettel közösen egy karácsonyi partit tartanak.

Munkatársunktól. K.