Két eseménnyel, pontosabban kamarakiállítás megnyitójával és könyvbemutatóval emlékeztek meg az 1956-os forradalom makói eseményeiről és résztvevőiről pénteken a József Attila Múzeumban. A tárlókban nem csupán hatvan esztendővel ezelőtti dokumentumokat, fényképeket sorakoztattak fel, hanem számos és egyben érdekes tárgyat, illetve emléket.

– Makón 1956. október 23-án elsőként ledöntötték azt a szovjet emlékművet, melynek a legtetején az az ötágú csillag díszelgett, melynek a darabjait itt is megnézhetik az érdeklődők – mutatta meg a múzeumban ezt a nagy, szétvert vasat dr. Halmágyi Pál. A nyugalmazott múzeumigazgatótól megtudtuk: hat évtizede a Maros-parti városban elsőként a diákok kezdték el tüntetést, mely során a Hősök szobránál Institóris Ildikó verset mondott. A gimnazistákhoz később nagyon sok makói csatlakozott.

– A városban a forradalom ugyan nem követelt áldozatot, de a leverése utáni megtorlások már igen, november 9-én bevonultak az orosz tankok és ezt követte a pufajkások rémuralma – folytatta Halmágyi Pál. Nagyon sokan külföldre, elsősorban Ausztriába, illetve az egykori Jugoszláviába menekültek a retorziók elől. Rengeteg makóit lecsuktak, s nagyon sok esetben verték is őket.

Emlékkönyv az 1956-os forradalom évfordulójára című kiadványt is bemutatták a kiállítás megnyitója után. Ez a kötet a korábban már külön-külön megjelent interjúkat, melyeket a forradalom makói résztvevőivel készítettek, fogja össze. A negyvenedik évfordulón a megmozdulásban aktívan közreműködő férfiak szólaltak meg, a tíz esztendővel későbbiben pedig a hölgyek. A mostani kötetet egy házaspár, Jámbor Zoltán és Jámborné Balog Tünde szerkesztette, kikkel Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató beszélgetett. Hogy pontosan mi is olvasható ebben a kiadványban, azt Jámborné Balog Tündétől itt hallja:

##audio:3309##

Munkatársunktól. K.