A makói József Attila Gimnázium egyik diákja, Sipos Maja kezdte el rendbe tenni az újvárosi református temetőben lévő és nagyon rossz állapotú katonasírokat. A fiatal lány segítségére sietett édesanyja, Sipos Ágota, valamint nagypapája, Sarkadi Ernő. A család majd száz órát dolgozott azon, hogy a több mint hatvan nyughely rendbe legyen. Maja a feliratokat festette újra, a nagyapa a megdőlt kereszteket hozta vízszintbe, Ágota pedig az elburjánzott növényzetet szedte rendbe.

– Édesapám sírjához jöttem ki, mikor megláttam a dolgozó családot és azonnal segítettem nekik – mondta Kovács Sándor. A települési képviselőn keresztül az önkormányzat is a kezdeményezés mellé állt. – Példaértékű, hogy egy diáklány ilyen önfeláldozó módon cselekszik, ezért én sem maradhattam ki a támogatók közül – tudtuk meg Weszelyné Végsheő Henriett Mária képviselőtől, aki valamennyi sírhoz vásárolt vázát. Szombaton ünnepélyes keretek közt újraavatták a nyughelyeket. Az esemény fővédnöke Lázár János, a térség országgyűlési képviselője, védnöke pedig Farkas Éva Erzsébet polgármester volt.

Katonai tiszteletadás és díszsortűz kísértében avatta újra a sírokat Kotormán István református lelkész-igazgató. Dr. Holló József nyugalmazott altábornagy beszédében kiemelte, hogy ezek a makói hősök a legdrágább kincsüket, az életüket áldozták a haza védelmérben. – Hálával tartozunk azoknak, akik nem feledték el azokat, akik itt nyugszanak és azokról sem, gondolok itt Siposékra, akik időt, pénz és fáradságot nem kímélve dolgoztak itt napokon át – tette hozzá az altábornagy.

Mind az önkormányzat, mind a honvédség részéről Sipos Maja, illetve édesanyja és nagypapája díszoklevelet, valamint elismerést vehetett át az ünnepségen az áldozatos munkájukért cserébe. Sipos Maja nem mondott beszédet, hanem érzéseit egy szép verssel fejezte ki, melyett itt hallhat tőle:

##audio:3258##

Munkatársunktól. K.