„Életem lényege a szabadság volt, és azt egy pillanatra sem veszítettem el” – vallotta az 1936-ban Karcagon született, de vásárhelyi családból származó, majd a dél-alföldi városban véglegesen letelepedő festőművész.

Hódmezővásárhely a 80 éve született Fejér Csaba (1936-2002) festőművész, a vásárhelyi festőiskola kiemelkedő alakja előtt tisztelegett vasárnap délelőtt. A barnák és szürkék nagymestere hiába használ kevés színt, a képei mégsem egysíkúak, sőt, rendkívüli mélység vegyül még a legegyszerűbb csendéletbe is.

A kiállítást Lázár János miniszter, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki kiemelte ezt a „színtelenséget”, párhuzamba állítva a fehér csönddel. Hangsúlyozta a fájó hiányát annak, hogy a szakma díjakkal nem ismerte el (kivéve az 1966-os Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját), de hozzátette, Fejér Csaba sosem akart népszerű, sztárfestő lenni. Különleges személyisége a képein, illetve a hozzátartozók, ismerősök emlékein keresztül most egy rövid időre a Tornyai János Múzeum falai közé költözhetett.

„Sok minden eszünkbe jut Fehér Csabáról. A humora. A különbsége, amit mindannyian csodálunk. A különcsége, amit mind szerettünk. Az extravaganciája, ami frenetikus volt, és imádatra alkalmas. De emellett a szabad ember mint kategória, mint funkció. Semmi nem kötötte a kezét, az alkotását, az életét, hiszen a szabadságot tekintette a legfontosabbnak. Fejér Csaba nem kevesebb, mint az elmúlt 70 esztendő legnagyobb hódmezővásárhelyi és alföldi festője.” – fogalmazott Lázár János.

A rendezvényen jelent volt Fejér Csaba testvére és özvegye, Kati is, akik mindenben támogatták a kiállítás létrejöttét, tanácsaikkal elősegítették annak megvalósulását.

A kiállítás rendezése a kronológia elvét követi. Összesen 130 alkotáson – köztük a legjelentősebbeken – keresztül csodálhatjuk, ismerhetjük meg Fejér Csabát.

A vernisszázson Zoltán Péter Bessenyei-díjas klarinétművész és Borsos Annamária Príma- és Péczely-díjas zongora művésztanár közreműködött. A tárlat 2016. szeptember 18-ig látogatható a Tornyai János Múzeumban.

ÉR.

Fotók: ÉR., Arany-Tóth Attila