1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort, kivégezve utolsó 3000 lakóját. Augusztus másodika egy 1972-es párizsi határozat alapján lett a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. A második világháború népirtásainak áldozatai között elsődlegesen a zsidóságra emlékezünk, de nem szabad megfeledkezne az egyéb etnikumok, társadalmi csoportok sérelmére lekövetett szörnyűségekről sem.

A cigánysággal szembeni fellépések kevésbé kutatottak, így számszerűsítésük is nehezebb (talán felesleges is, hiszen egy ember halála, megnyomorítása is elviselhetetlen áldozat). A kutatók 200 ezertől 2 millióig teszik a roma második világháborús áldozatok számát világviszonylatban. Míg Karsai László történész, a magyarországi holokauszt kutatója szerint kb. 5000-re tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt álorvosi kísérletekkel megkínoztak, megnyomorítottak, illetve akiket haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálaton haltak meg.

Mátray Attila, a hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem megtanított bennünket arra, hogy minden diktatúra először az emberi szabadságjogokat veszi célba. Hangsúlyozta, hogy a gázkamrákba hurcoltak ugyanolyan emberek voltak, mint min magunk.

##audio:3107##

Cseri Tamás önkormányzati képviselő azt emelte ki, hogy a cigányokkal kapcsolatos népirtás nem a diktatúrában gyökerezik, hanem a demokráciában, hiszen Németországban már az ún. weimari köztársaság idején megkezdődött a cigányság számbavétele, megbélyegzése, illetve sorra születtek azok a törvények, amelyekkel életkörülményeiket ellehetetlenítették. Nem volt ez másként Európa más országaiban sem, így Magyarországon sem. A népcsoport „szerencséje” az volt, hogy szisztematikus kiirtás az ő esetükben (ellentétben a zsidókkal) a háború utolsó időszakáig nem fogalmazódott meg. Tanulságként pedig azt fogalmazta meg a képviselő, hogy nem szabad elhinnünk azt, hogy ezeket a dolgokat meghaladtuk. Nincs ugyanis garancia arra, hogy nem fognak ezek a szörnyűségek megtörténni újra. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy ne ismétlődjenek meg a második világháború borzalmai. Ma Magyarországon talán az integrált oktatás segíthet abban, hogy embertársainkkal elfogadóbbak legyünk – zárta beszédét Cseri Tamás.

A rendezvényen Aczél Leila, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulója szavalt verset.

ÉR.