Erdei fülesbagoly

A leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. Magyarországon általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket kerüli. Legfontosabb táplálékát a kisrágcsálók, az egerek és pockok képezik, de nagyobb éjszakai rovarokat és madarakat is zsákmányol. Saját fészket nem épít, előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, ragadozómadarak és fehér gólyák gallyfészkeit, alkalmilag pedig a talajon is költhet. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja, ami átlag 5-6 tojásból áll. A fiókák még jóval a röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és a közeli fák, bokrok ágai között elrejtőzve hívják az etető szülőket.

Házi veréb

Óvilági elterjedésű faj, de a betelepítéseknek köszönhetően világviszonylatban elterjedt. Kedveli az ember közelségét. Állománya Nyugat-Európa egyes területein akár felére is csökkent az elmúlt évtizedekben. Hazánkban még általánosan elterjedt. Változatos táplálkozású, a fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. Épületek zugaiban, fák odvaiban fehér gólyák fészkének alapi részében, sokszor csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges “B” típusú odúkat is. Évente két, de akár három fészekaljnyi fiókát is nevel. Fészke rokonaihoz hasonló, gömb alakú, melyet fűszálakból és szénából épít, melyet tollakkal bélel ki. Egy fészekalj 2-7 tojásból áll.

Tengelic

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.

Háttér:

A 2017-re választható fajok kiválasztásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

–       A lakott területeken is gyakoriak, mindhárom faj költ lakótelepi környezetben is.

– Nem vonuló, négy évszakos madarak – azaz egész évben itthon vannak, ezért az emberek folyamatosan találkozhatnak velük és tehetnek értük.

–  Életmódjuk, biológiájuk, társadalmi megítélésül tartalmaz olyan kevéssé közismert, különleges elemeket, melyek megismerése sokak érdeklődésére tarthat számot.

–  Mindegyikükre szervezhető olyan települési madarász program (pl.: téli bemutató madárgyűrűzés etetőn [házi veréb és tengelic], telelőcsapatok megfigyelése [erdei fülesbagoly], kolóniák [házi veréb] életének megfigyelése), amivel az adott faj még közelebb vihető az emberekhez, gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt.

–  Mindhárom szerepel az ingyenesen letölthető, mobiltelefonos madárhatározónkban.

–  A Madárbarát kert programban részletesen kidolgozott és az év egészét felölető védelmi tevékenységek kapcsolódnak hozzájuk:

o  egész éves itatás;

o  mesterséges fészkelőhelyek és/vagy fészekanyag kihelyezése;

o  a növényzet megfelelő kezelése (pl.: a két magevő faj kapcsán kaszálatlan foltokat meghagyó fűnyírás);

o  téli etetés.

– Mindhárom fajt érinti a fiókamentés kérdése, amihez rengeteg félreértés, jó szándék vezette rossz beidegződés kapcsolódik, melyekről a madarak védelem érdekében nem lehet eleget beszélni.

– Egyik sem volt még az év madara.

– És talán a legfontosabb, hogy mindhármukhoz kapcsolódik olyan, a lakott területeken napjainkban fokozott gyakorisággal jelentkező élőhelyromboló természetvédelmi probléma, melyek megszüntetésében a tiltakozó és cselekvő lakosságnak, az utca emberének rendkívül fontos, megkerülhetetlen szerepe van.

A szavazófelület további érdekességekkel és kampánytervekkel a három faj kapcsán: http://www.mme.hu/lakossagi-szavazas-2017-ev-madararol-dontson

Forrás: Orbán Zoltán