“Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Magyarországon is általánossá váljon az, hogy a múltunkban használt szimbólumokat megértsük” – tudtuk meg Pál József irodalomtörténésztől, a különleges rádióadás moderátorától. A Mária Rádión már három éve futó Jel-kép-tár című műsor, célja hogy segítsen megérteni a múltat, a múlt szellemi alkotásainak az üzenetét. “Ha nem tudjuk megfejteni, hogy egyes dolgok, amiket akkor akár képzőművészetben, akár zenében, akár irodalomban használtak, akkor képtelenek vagyunk a legelemibb szinten is megérteni a keresztény éra szimbólumait, melyeknek nagyon mély keresztény gyökerei vannak, de természetesen a pogány, nem keresztény világgal és más korszakokkal is szoros a kapcsolatuk, folyamatosan fejlődnek, alakulnak” – fogalmazott a Jel-kép-tárról Pál József.

A szerda esti rádióadás azért volt különleges, mert a Mária Rádió kérésére közönség előtt történt meg a beszélgetés, ez korábban egyetemi termekben, közönség nélkül valósult meg, de azonban most nyilvánosan tartották meg a beszélgetést a Dómban. “Nagyon érdeklődő és hálás a hallgatóság a szimbólumfejtés témáját illetően jól működött az együttgondolkodás” – értékelte a rendezvényt Pál József. A szerdai beszélgetésen Gyüdi Sándor karmester, színházi főigazgató, Imrényi Tibor ortodox lelkész, Liszkai Tamás plébános és Nátyi Róbert művészettörténész közreműködésével négy fejezetben tárgyalták a templomszimbolika témáját, illeszkedve a különleges helyszínhez: a templom, mint szent tér problematikáját, az épület kereszt, illetve kör alakjának szimbolikus jelentőségét, a templomban játszott zene szimbolikusságát, illetve a templomi festészeti, szobrászati szimbólumokat vették górcső alá. Elsősorban általános témákat érintettek, de a példákat gyakran a dóm, illetve a Dömötör-torony adta. “Ezért a beszélgetések azért fontosak, mert a résztvevők saját szakmájának nézőpontjából közelíti meg a kérdést, nagyon hasznos az, amikor teológusok, zenészek, irodalmárok, művészettörténészek ugyanarról a témáról beszélnek, rengeteg információt tudunk egymásnak adni, ily módon térben ki tudtuk bontani a szimbólumok jelentőségét, ez esetben a templomszimbolikáét” – fogalmazott Pál József.

A dóm esetében, mint katolikus templomban egy egyetemes szimbólumrendszer él. Különleges a fogadalmi templomban az apszisban lévő ábrázolás, ahol a magyarok nagyasszonyát szegedi népviseleti elemekkel is díszítették. “Azt érhetjük tetten a Dómban, hogy a kereszténység nem csak egyetemes, hanem minden esetben valami konkrét helyi különlegesség is előkerül, védőszentek, a Dóm esetében a segítő Mária jelenik meg. Mivel az érvíz utáni fogadalom miatt készült el a Dóm, ez a Máriától kapott segítség a város újjáépítésére vonatkozott, ennek megfelelően a szegediek a saját népi kultúrájuk elemeit is elhelyezték a templom szimbólumai között” – emelte ki Pál József, valamint hozzátette: egyszerre egyetemes és egyszerre helyi a szimbólumrendszer, a kisebb közösség fantázia-, illetve érzelemvilága is jelen van, ahogy ez jelen van a Szent-Gellért ereklyében is. Ezek a lokalitások teszik szegedivé ezt a teret, azóta talán a legjellegzetesebb szegedi épület lett az 1930-ban felszentelt dóm.

Forrás: szegedma.hu