A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát. Hogyan felel meg az európai eszméknek egy olyan javaslat, amivel a résztvevők meghatározó része nem ért egyet? – vetette fel, elfogadhatatlannak minősítve azt a hozzáállást, hogy aki nem ért egyet, az nem szolidáris. A tárcavezető kiemelte: Magyarország most is kész segítséget nyújtani azoknak, akik védelemre szorulnak, és fontosnak tartja, hogy részt vegyen európai segélyakciókban.

Kitért arra is, hogy az, hogy ma kevesebb bevándorló érkezik Ausztriába és Németországba, az annak köszönhető, hogy Magyarország betartotta a schengeni egyezményt és megvédte határait. A miniszter Magyarország tíz pontos, a schengeni rendszer megerősítését célzó akciótervét ajánlotta a tagországok figyelmébe. A tárcavezető a tájékoztatón az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet. Értékelése szerint a népszavazás az ország szuverenitásáról szól; arról, hogy Brüsszel nem döntheti el helyettünk, ki éljen ebben az országban.

Arra a kérdésre, hogy a Jobbik által javasolt alaptörvény-módosítás megoldás lehet-e, azt felelte: a népszavazáson van a hangsúly, képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben – így a szuverenitás kérdésében is – a választópolgárokat illeti meg a döntés. Az alaptörvénybe foglalás önmagában nem elégséges a kötelező betelepítéssel szemben, mert ha összeütközés van az alaptörvény és az európai alapszerződés között, akkor utóbbinak van igaza – fejtette ki.

Lázár János egy másik felvetésre azt is elmondta: a referendummal kapcsolatban nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség, mert a szuverenitás nem pártügy, hanem Magyarország alapkérdése. A részletekről még nem tárgyalt a kormány – tette hozzá.

Akár még idén betilthatnak egyes dohánytermékeket

Lázár János a kormány döntését ismertetve közölte azt is: rövid időn belül – akár még az idén – betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást is bevezetnek. A tárcavezető az egészség védelmével, a dohányzók számának csökkentésével indokolta a lépést, amelyre azután nyílt lehetőség, hogy Magyarország az Egyesült Királyság mellett pert nyert a Philip Morrisszal szemben az Európai Bíróságon.

Az egységes csomagolással a reklámozásnak akarják elejét venni-  közölte. A tiltás pedig azokra a termékekre vonatkozna, amelyek gyümölcs-, fűszer- vagy gyógynövényadalékot, ízesítést tartalmaznak. A tiltott körbe tartoznak majd a mentolos cigaretták és a kapszulás dohánytermékek.

A minisztert megkérdezték a háttérintézmények átszervezéséről is. Kifejtette, hogy a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forintos kiadáscsökkenéssel számolnak emiatt. Beszámolt arról is, hogy a kormányhivatalok létszámát csökkentik négyezerrel, ebből körülbelül háromezren átkerülnek a járási hivatalokhoz. Megjegyezte: arról van szó, hogy bizonyos elsőfokú eljárások átkerülnek a járási hivatalokhoz, ahol körülbelül 20 ezer ember dolgozik majd, köztük korábbi háttérintézményi dolgozók. Jelezte azt is, hogy a távozók lelépési pénzéről még nincs végleges döntés, a kormány mérlegeli, hogy kilépőket támogatja vagy a piaci munkaadókat az érintettek alkalmazása érdekében.

Kérdésre Lázár János elmondta azt is, hogy az egészségügyben jelentős béremelés lesz, a tárgyalások közel járnak a megállapodáshoz, a költségvetésben félre van téve erre egy összeg.

A miniszter elmondta, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából nagyszabású, az ország polgárainak összefogására és emlékezésére épülő nemzeti programot indítanak. Az eseményeket még tervezik – jelezte, emlékeztetve arra, hogy Schmidt Mária kormánybiztos koordinálja az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévét. Lázár János közölte: tavaly nagy volumenű felújítás volt a 301-es parcellában, idén látogatóközpont létesül ott, ami egymilliárd forintba kerül.

Szólt arról, hogy a miniszterelnök a Modern városok program keretében várhatóan a jövő héten Salgótarjánba látogat, és Szegedre is elmegy majd.

A tömegközlekedés minőségének javítása a cél

Lázár János közlése szerint a következő időszakban elfogadandó nemzeti közlekedési stratégia célja a tömegközlekedés minőségének javítása, olyan átalakítás, amely élhetőbbé teszi az országot. A miniszter elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta.

Magyarország arra vállalkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott stratégiával, hogy a nemzeti járműipart újraépítse, előtérbe helyezze az autóbuszgyártást a következő időszakban. A nemzeti ipar zászlóshajója lehet az autóbuszgyártás – fogalmazta meg a célokat a miniszter, jelezve azt is, hogy a stratégiát két hét múlva tárgyalja a kormány. Hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, a fővárosi önkormányzattal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.

Kérdésre Lázár János beszélt a fővárosi buszbeszerzésről is, és elmondta, a kormány nem diktál, hanem együttműködést szeretne, hogy a tömegközlekedés szervezői a magyar ipart vegyék figyelembe, amikor új buszokat vásárolnak. Úgy fogalmazott: “senkire nem erőltetünk semmit sem, kérünk és együttműködést ajánlunk”. Ki lehet alakítani olyan konstrukciót, amely 3-as metró felújítását is segíti és a nemzeti iparnak is jó – mondta, majd hozzátette: egy felelősségteljes magyar polgármester nem utasíthatja vissza azt a kérést a kormánynak, hogy a nemzeti iparnak adjon egy esélyt. A nemzeti autóbuszgyártás kapjon Budapesttől egy esélyt – kérte.
Megkérdezték a Fővárosi Közgyűlés által létrehozott Alstom-bizottságról is, amire azt válaszolta: “fényt várunk a bizottság munkájától” a nemzetközi bűncselekményben, s a kormány felajánlja segítségét mint az önkormányzatnak, mind a nyomozóhatóságoknak. Lázár János elmondta, azt is alaposan megvizsgálják, hogyan fejlődött az elmúlt években a magyar vasút, és a kötött pályás közlekedésre rendelkezésre álló ezermilliárd forintot, hogyan használják fel.
Kérdésekre beszámolt arról, hogy 8-10 autóbuszgyártó céggel számolnak, amelyeknek nem okozhat gondot – kormányzati támogatással – évente ezer jármű előállítása. Rámutatott, hogy Magyarországon 6500 busz vesz részt a tömegközlekedésben a fővárosban és Volánoknál, ezeket a következő években cserélni kell.

A minőség javítása az oktatási átalakítások célja

A minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként Lázár János. A miniszter a szakképzés átalakításáról szólva közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diákok érettségi birtokában dönthessenek arról, hogy munkába állnak vagy továbbtanulnak. A miniszter elmondta, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. A gyerekeknek versenyképes tudásra van szükségük, ehhez át kell alakítani a jelenleg rossz iskolarendszert – tette hozzá. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet.

A kormány várhatóan támogatni fogja, hogy az állami intézményfenntartást úgy alakítsák át, hogy lesz egy a szaktárca alá rendelt, Klebelsberg elnevezésű oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki – közölte, hozzátéve: a tankerületi központok gyakorolják majd a fenntartói jogokat és működtetik az iskolákat; a tankerületi központok önálló költségvetési szervek lesznek, önállóan gazdálkodnak. Változni fog az iskolaigazgatók jogköre is. Arra van egy javaslat – mondta -, hogy a tankerület vezetőjének kompetenciája a felmentésre és a kinevezésre terjedjen ki, a munkáltatói jogokat az iskolaigazgató gyakorolja, akinek gazdálkodási felelőssége is lesz bizonyos mértékben.

Lázár János szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás okaként szintén a minőség javítását említette, valamint azt, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulniuk a diákoknak OKJ-s képzésen, hogy munkába állhassanak. A miniszter szerint a cél az, hogy a szakgimnázium elvégzésével, négy év alatt a diákok érettségit szerezzenek és megtanuljanak egy szakmát is. Megjegyezte, az átalakítást hároméves előkészítés előzte meg. Hozzátette: az átalakítás után a szakközépiskolákban tanul majd a gyerekek 20 százaléka, a szakgimnáziumokban 35-40 százalékuk, a gimnáziumokban a 30-35 százalékuk.

Önálló Mezőhegyes-törvény készül

A miniszter bejelentette, hogy a kormány önálló törvényben szabályozná a mezőhegyesi ménesgazdaság feladatait. Célként jelölték meg a mezőgazdasági hagyományok továbbvitelét, a versenyképes, nemzetközi színvonalú növénytermesztés és állattenyésztés további erősítését, a kutatási terület – egyebek mellett a vetőmag-nemesítés – fejlesztését, továbbá a tradicionális magyar lótartás és a ménesbirtok továbbvitelét. Hozzátette: ehhez egy 10 ezer hektáros területet rendelnek a jogszabályban.

A tárcavezető azt is közölte: a kormány arra utasította a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy egy lakóépület-korszerűsítési programot dolgozzon ki, amely 110  milliárd forintos keret értékben nyújt kamatmentes visszatérítendő támogatást természetes személyeknek, lakószövetkezeteknek és társasházaknak energetikai korszerűsítésre. Emellett a kormány kész hitelezési programmal is segíteni azokat a lakástulajdonosokat, akik szeretnék házaikat felújítani – fűzte hozzá.

Lázár János azt mondta, a kormány foglalkozott az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodással. A kormány álláspontja szerint tárgyalni kell a szerződésről, de az alaposság fontosabb, mint a sürgősség, és a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül elfogadhatatlan a dokumentum – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a kormány meghallgatta Waberer Györgyöt, akinek 2015 júliusa óta az a feladata, hogy miniszterelnöki megbízottként elősegítse a magyar logisztikai ágazat fejlesztését szaktanácsadással. Hozzátette: újabb egyéves programról döntöttek, amely a többi között a gépjárművezetői képzés további erősítését és a liberalizáció miatt segítségnyújtást szolgálja.

A miniszter kapott kérdést az Eximbank által a TV2 tulajdonosának nyújtott hitelről. Lázár János közölte, biztos benne, hogy a bank olyan üzletpolitikát alakított ki, amely garantálja a törvényességet és a hitel megtérülését. Ha valakit Andy Vajnának hívnak, nem kaphat hitelt? – firtatta.

A cafetéria rendszer átalakításáról közölte, hogy tiszteletben tartják az Európai Bíróság döntését, módosítják a rendszert, de még nem tudni, milyen formában. Jelezte, a Szép-kártyát és az Erzsébet-programot megőrzendőnek gondolja.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a jövőben sem indulhatnak a közbeszerzéseken a kartellezésen kapott cégek, de felmentést lehet adni a szabály alól. A törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a szabály miatt nem lenne magyar pénzintézet, amely segíteni tudna az uniós pénzek kifizetésében. Ugyancsak kérdésre számolt be arról, hogy a kormány májusban dönthet a Déli pályaudvar sorsáról, a bezárás csak akkor történhet meg, ha pályaudvart ki tudják váltani, például a kelenföldi fejlesztésével.

Lázár János a sajtótájékoztatón a kormány nevében gratulált a Bocuse d’Or budapesti kontinensdöntőjét megnyert magyar csapatnak, akik értékelése szerint példátlan eredményt értek el és “visszatették Magyarországot” a neki járó helyre az európai gasztrokultúrában.

Jelezte azt is: augusztusban ismét lesz kormánykonferencia.

(Forrás: mti.hu)