Lázár János hangsúlyozta: az élelmiszer-feldolgozást fejleszteni kell a versenyképesség javítása érdekében, ezért döntött a kormány úgy, hogy a GINOP-on belül elkülönítenek az élelmiszer-feldolgozás számára egy pályázati sort. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatást tud mobilizálni.

Megjegyezte: az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz.

A Miniszterelnökségen készen állnak arra, hogy a jövő héten szakértői tárgyalásokat folytassanak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) a pályázati kiírás gyorsítása érdekében. Ha a szóban forgó program eredményes, a kormány nem zárkózik el annak folytatásától sem – jelezte a miniszter.

Utalt arra, hogy a konkrét probléma, ami a kormány előtt volt, az a tejágazatban meglévő gondok orvoslásának megoldása; arra a következtetésre jutott a kormány, hogy a tejtermelők megsegítésének egyik módja az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése és versenyképességének javítása.

Aláhúzta: a kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszer-feldolgozást; az agrárium és az agráripar, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás kiemelten fontos a magyar vidék és a magyar gazdaság versenyképessége, növekedése, a munkahelyteremtés szempontjából. Ezért biztosít a kormány többlet támogatásokat.

Emlékeztetett: a Vidékfejlesztési Program (VP) valamivel több mint 200 milliárd forintos és a GINOP 100 milliárd forintos támogatási keretéből nem lehet megoldani a nagy magyar élelmiszeripari vállalatok támogatását, ehhez az unió nem járul hozzá. A mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszer-feldolgozást végző mikro-, kis- és  közepes vállalkozások a VP-ből kaphatnak támogatást, míg a kicsi és a közepes élelmiszer-feldolgozó cégek a GINOP-ból. A nagy élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igénybe vehető támogatás áll rendelkezésre.

Kitért rá: a kormány eltökélt célja, hogy a mindennapi élethez leginkább szükséges élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) csökkenjen. Ez döntő mértékben társadalompolitikai kérdés – hangsúlyozta. Hozzátette: az alacsony keresetűek és különösen a nyugdíjasok megsegítése a cél. A szóban forgó, alapvető élelmiszereket – a tapasztalatok alapján – ugyanis a nyugdíjasok fogyasztják a legnagyobb mennyiségben. Így az ő esetükben a nyugdíjemelés és az áfacsökkentés hozhatja meg a nyugdíjak reálértékének növekedését.

Dilemma ugyanakkor – hívta fel a figyelmet -, hogy az áfa mérséklése segíti-e a tejtermelőket, mivel a sertéshús áfájának csökkentése megmutatta, hogy az adócsökkentés mérséklően hat a felvásárlási árra. A kiskereskedelmi árak csökkenése egyes tejtermelők szerint nem eredményezi majd a felvásárlási ár növekedését a tejágazatban. Ezért a termelői közösségeknek, a feldolgozói érdekképviseleteknek, valamint a kiskereskedőknek szövetségre kell lépniük, az együttműködés az érdekük az árstabilitás érdekében.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke rávilágított: a magyar élelmiszer-feldolgozó üzemeknek a versenyképességük hagy leginkább kívánnivalót maga után, mivel 20-30 éves technológiai megoldásokat alkalmaznak, jövedelmezőségük alacsony. A múlt évben az élelmiszeripar teljesítménye ugyan 4,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de ez elsősorban a kivitelnek köszönhető, ami 10 százalékkal bővült, míg a belföldi értékesítés csak 1 százalékkal. Vagyis: tovább folytatódott a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése. A magyar élelmiszeripari termelés értéke éves szinten nem éri el a 3 ezer milliárd forintot – fűzte hozzá.

Beszélt arról is: tavalyelőtt az ÉFOSZ elindította az “Együtt a fogyasztókért” elnevezésű népegészségügyi célú kezdeményezést, amelyhez eddig 28 hazai vállalat és szervezet csatlakozott, és tett önkéntes vállalást napjaink legkritikusabb, egészséges táplálkozással összefüggő kérdéseiben.

Forrás: MTI